Hosszabb repülőutak velejárója a jetlag tünetegyüttes, amelynek kellemetlenségei odafigyeléssel jelentősen enyhíthetőek.

A jetlag (hivatalos orvosi neve deszinkronózis) gyűjtőnév, azoknak a kellemetlen tüneteknek az összessége, melyeknek hátterében a cirkadián ritmus megváltozása áll. Cirkadián ritmusnak azokat a biológiai folyamatokat nevezzük, amelyek szabályos napszaki rend szerint ismétlődnek. Ez a ritmus azonban felborul, ha valaki több időzónát lép át viszonylag rövid idő alatt. Ahhoz, hogy ilyen gyorsan utazzunk, repülőre van szükség, tehát a jetlag kizárólag a légiközelkedés jellemzője, autós vagy hajós utak során nem tud kialakulni.

Amikor azonban hosszan repülünk, az időzónák átlépése miatt saját ritmusunk, a belső óránk által mutatott idő elkezd eltérni a helyben mért, valós időtől. Tehát például úgy érezzük, hogy késő este van, nagyon fáradtak vagyunk és aludni szeretnénk, holott a helyi idő szerint még fényes nappal van. A jetlag nem jár együtt automatikusan az összes hosszú repülőúttal, ugyanis nem az út hossza, hanem az átlépett időzónák száma a döntő. (Összesen 24 időzóna van, általában három időzóna túllépése már kiváltja a tünetegyüttest.) Ha sokat repülünk, de nem, vagy csak pár időzónát váltunk, tehát az észak-déli irányba utazunk, akkor a jetlag valószínűleg elkerül. Ha viszont nyugatról keletre, vagy keletről nyugatra utazunk, akkor szinte biztosan megtapasztaljuk.

A jetlag tünetei és kezelése

A jetlag legjellemzőbb tünete, hogy az alvás megszokott rendje felborul. A jetlagben szenvedő ember nappal álmos és aludna, éjszaka viszont élénk, nem tudja kipihenni magát. A szervezete ugyanis még az otthoni idő szerint működik, az otthoni nappalt és éjszakát követi, nem a helyi időt. A kialvatlanság aztán hozza magával a jetlag többi jellegzetes tünetét, a fejfájást, a hányingert, a különböző mentális panaszokat, ingerlékenységet, rosszkedvet, enerváltságot, lehangoltságot. Ritkábban ugyan, de vannak olyanok, akiknél a jetlag átmenetileg különböző étkezési zavarokat is okoz, hiszen az otthon megszokotthoz képest az étkezések rendje is felborul. Előfordulhatnak különböző emésztési problémák, falási rohamok vagy éppen ellenkezőleg, étvágytalanság.

Mivel a jetlag nem betegség, hanem egy átmeneti állapot, elvileg nincs szükség arra, hogy kezeljék. Ha valaki nagyon szenved a tünetektől, akkor különböző fájdalomcsillapítókkal, altatókkal enyhítheti azokat. Lerövidíthetjük a jetlag hosszát azzal, ha vállalva az átmeneti kellemetlenségeket, nem fekszünk le aludni nappal, amikor fáradtak vagyunk, hanem erős akarattal igyekszünk a helyi idő szerint lefeküdni és felkelni.

Bár a jetlaget kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenki megtapasztalja, általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál erősebb tünetei lesznek. A gyerekek vészelik át legkönnyebben és leggyorsabban. Jellemzőbb a jetlag kialakulása (vagy annak rosszabb megélése) azokra, akik mentálisan instabilabbak, nem szeretik a változásokat, ragaszkodnak a napirendjükhöz, kevésbé rugalmasak.

Hogyan mérsékelhető a jetlag?

Az egyéni adottságoktól, az átlépett időzónák számától és attól is függ, meddig tart a jetlag, hogy az utazó mennyire igyekszik, mennyire tud alkalmazkodni a helyi időzónához. De általánosságban elmondható, hogy még a legmakacsabb jetlagen is úrrá lehet lenni 2-4 nap alatt.

Ha valaki különösen körültekintő, akkor néhány intézkedéssel megelőzheti, vagy legalábbis jelentősen enyhítheti a jetlaget. A módszer egyszerű: az utazás előtti napokban meg kell nézni, hogy a célországban mennyi az idő, és már otthon némileg közelíteni kell a szokásainkat a célország idejéhez. Vagyis korábban vagy később kell lefeküdni és felkelni, mint ahogy addig tettük. Akár 1-2 óra közelítés is segíthet abban, hogy érkezés után könnyebben úrrá legyünk a jetlagen.

Vannak olyan vény nélkül kapható, melatonin tartalmú gyógyszerek, amelyekről a gyártók azt állítják, hogy segítenek a jetlag leküzdésében. A melatonin az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó tobozmirigy hormonja. Ennek a hormonnak a termelése fényingerfüggő, vagyis sötétedéskor emelkedik a mennyisége, ezzel segíti az elalvást. Világosodásra csökken a mennyisége, ami pedig a reggeli ébredésben segít. Ugyanakkor a szakemberek véleménye nem egységes abban, hogy a melatonin valóban segít-e a jetlagen, és az ajánlott dózissal kapcsolatban sem alakult ki teljes szakmai konszenzus.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.