Maradjon aktív, hogy egészséges maradhasson!

Fáj a válla, dereka, elnehezedett, mintha berozsdásodtak volna a tagjai? Meglassult, enervált, a munka sem megy, de kipihenni sem tudja magát, még ha elég időt is szán rá? Tegyen ellene, hozza újra lendületbe magát, mielőtt ezek a kellemetlenségek betegséggé súlyosbodnának!

Manapság a munkánk, sőt a hobbijaink jelentős része is monitor előtt, ülve végzendő, így naponta akár 12-14 órát is eltöltünk inaktív, ülő testhelyzetben. Hosszabb távon ez a passzivitás azonban súlyosan egészségkárosító következményekkel járhat, amelyekkel a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt számolniuk kell. Változásra van szükség, akkor is, ha ez például egy irodai, számítógéphez kötött munkakörben nem is egyszerű. Jó hír viszont, hogy sosem késő elkezdeni, és kis lépésekkel is jelentős előnyöket lehet elérni: már a napi rutin apró változtatásaival is mozgékonyabbá, egészségesebbé, aktívabbá válhatunk.

Az ülő életmód, a túlzott inaktivitás első jelei

Szervezetünk testi és lelki panaszokkal is jelezheti, hogy keveselli a frissítő, pezsdítő mozgást. Például romlik az éjszakai alvás minősége, alvászavarok alakulhatnak ki, mert a túl kevés fizikai aktivitás, mozgás miatt a testünk nem igényli az éjszakai pihenést, feltöltődést. Az alvásproblémák miatt aztán nappal fáradékonyság alakul ki, elkezdődik egy önmagát erősítő folyamat, a helyzet egyre rosszabb lesz. Az enerváltság, a rossz hangulat is ennek intő jele lehet, hiszen passzivitás esetén kevesebb hangulatjavító, fájdalomcsillapító hatású endorfin termelődik. Összpontosítási nehézségeket is tapasztalhatunk, hiszen elegendő fizikai aktivitás hiányában az ébersége, a figyelme és a motiváltsága jelentősen csökken. Mozgáshiányt jelezhetnek az egyre gyakoribb derék- és hátfájdalmak is, hiszen az ülő testhelyzetbe szinte belemerevednek, fájdalmas görcsbe szorulnak az izmaink. Az sem csupán hiúsági kérdés, hogy a túl kevés mozgás hamarosan az alattomosan felszaporodó kilókkal is bünteti az érintetteket.

A passzivitás betegségekhez vezethet

Az ülő testhelyzet, a túl kevés mozgás egyik következménye lehet a visszérbetegségek kialakulása. Mozgáshiány esetén ugyanis a vér lassabban áramlik a vénákon keresztül a szív felé, a krónikus vénás elégtelenség során kitágulnak a vénák, megvastagodnak az érfalak, kanyargós kiöblösödések, illetve kékeslila pókhálóvénák alakulnak ki. Megnő a vérrögképződésnek, a trombózisnak az esélye is. A keringési rendszer más területein, sőt a szívben is kialakulhatnak betegségek: szívelégtelenség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, plakk-képződés, koszorúérbetegség. A 2-es típusú diabétesz és a kóros elhízás szintén összefügg a mozgáshiánnyal, hosszabb távon az ülő életmód egyik súlyos következménye lehet. Kimutatták azt is, hogy bizonyos típusú rákbetegségek, így például a méhtesti és a petefészekrák, valamint más daganatok kockázatát is jelentősen növeli a passzív életmód. A mentális problémák esélye is sokszorosára nő elegendő mozgás híján: stressz, szorongás és depresszió alakulhat ki, mert hiányzik az üdítő mozgás során felszabaduló „boldogsághormon”, a szerotonin a szervezetből.

Apró változások is sokat jelentenek!

Mit tehetünk, hogy lerázzuk magunkról az ülő életmód miatt kialakult tunya fásultságot? Bármi, a legkisebb aktivitás is jót tehet, otthon és a munkahelyen egyaránt! Jó zene szól reggel, készülődés közben a rádióból? Tegyünk néhány tánclépést, akár a kávéra várva a konyhában, vagy fogmosás közben is! Csak távolabb találtunk parkolóhelyet? Semmi baj, a kocsi ott is jó helyen van, és a párszáz méteres séta a reggeli hűvösben segít felébredni, végiggondolni a teendőket! Egy-két emeletnyi lépcsőzés még felfelé sem ördögtől való, ruganyosan lefelé lépkedni meg kifejezetten jóleshet, legalább nem kell feszélyezetten, merev arccal állni a liftben idegenek között. Sokat jelentene, ha megfogadnánk az agyonismételt jó tanácsot, és ülő munka közben óránként tartanánk néhány perces szünetet, hogy alkalmunk legyen egy kis nyújtózásra, járkálásra. A legkisebb mozgás is jót tesz, és nem feltétlenül kell edzőteremben történnie. A telefonos beszélgetések, ügyintézések, sőt, még a munkatársakkal történő megbeszélések nagy részéhez sem kell közben a monitorra meredni, le lehet bonyolítani állva, járkálás közben is. A cégen belüli chatszoba, emailforgalom helyett fel lehet keresni az asztalánál is a partnert: a személyes találkozó, az élőszó, egy mosoly, a nonverbális kommunikáció jót fog tenni a munkahelyi hangulatnak is.

Mit tehet a munkaadó?

A munkaadók is egyre inkább felismerik, hogy érdekükben áll aktivitásra ösztönözni, és ebben segíteni a munkavállalókat. Mind többen kínálnak egészségőrző és jóléti programokat, házon kívül, például edzőterem bérlésével vagy uszodabelépővel, a kerékpárhasználat bátorításával, sőt, házon belül is, pihenő-, játszószobák kialakításával. A munkaadók helyesen teszik, ha nemcsak engedik, hanem el is várják a rendszeres munkaközi szünetek betartását. A cégek által szervezett egészségfelmérő, szűrő programok, előadások, a szakemberekkel való találkozások is sokat segíthetnek. A munkavállalók fizikai aktivitásának növelése nemcsak a testi-lelki betegségek kockázatát, a betegállományban töltött napok számát csökkenti, hanem segíti a kognitív funkciókat, a koncentráló képességet, növeli a munka hatékonyságát, a termelékenységet is, és nem utolsó sorban javítja a munkatársak hangulatát, a munkahelyi légkört is.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosainak közreműködésével készült.