HRDoktor

Mi van a „munkaundoritisz” mögött?

2018. november 12. - hrdoktor

Minden, munkájából élő ember ismeri azt az állapotot, amikor nem érzi jól magát, nem megy a munka, rosszkedv, fásult közöny vesz erőt rajta, szinte utálkozva nézi az aznap rá váró elintéznivalókat. A motiválatlanság, kiüresedettség érzése lehet átmeneti, de tartósan is megmaradhat. Milyen okok vezethetnek a munkaundorig?

work-2005640_1280.jpg

A féltréfásan „latinosított” kifejezés, a „munkaundoritisz” természetesen nem orvosi műszó, de akár lehetne az is, hiszen olyan összetett állapotot jelöl, ami testi-lelki panaszokat okoz, súlyosan rontja az életminőséget, és töredékére csökkenti a munka hatékonyságát, eredményességét. Az érintett feszültnek, ingerültnek, motiválatlannak, kiégettnek, üresnek, fáradtnak érzi magát, rá sem bír nézni a munkájára, még arra sem, amit addig örömmel, kreatívan végzett, alulértékeli saját képességeit, csökken az önbizalma. A lelki tüneteket testi panaszok is kísérhetik: fáradtság, kimerültség, fejfájás, emésztési problémák, alvászavarok jelentkezhetnek.          

Lelki és testi okok is állhatnak a munkaundoritisz hátterében

A munkaundoritiszt tekinthetjük a kiégés szindróma, a burnout, vagyis a krónikus érzelmi stressz miatt kialakuló fizikai és érzelmi kimerülés egyik jelének, előszobájának. Sokáig úgy vélték, a kiégés elsősorban a segítő szakmákban, egészségügyi és szociális területen tevékenykedőket fenyegeti, de ma már egyértelmű, hogy jóval többen, szinte minden szakterületen dolgozók szenvedhetnek tőle. Megjelenhet bárhol, ha az adott területen túl nagyok az elvárások, irreálisak a célkitűzések, ha a munka a munkavállaló teljes figyelmét, erejét, energiáját, empátiáját igénybe veszi, ha ő „szívét, lelkét beleadja”, viszont kevés az erkölcsi és anyagi elismerés, nem kapja meg sem az egzisztenciális biztonságot, sem pozitív visszajelzéseket, nincs alkalom a feltöltődésre, érzelmi energiáinak visszanyerésére.

Nemcsak lelki okok, érzelmi kimerülés, hanem rossz egészségi állapot, testi panaszok is állhatnak a tömény munkaundor, kiégés hátterében. Leggyakrabban a vitaminhiány, a télvégi, tavaszi fáradtság, a túlmunka vagy alváshiány miatti fizikai kimerülés, a tartós stressz miatti krónikus fáradtság váltja ki.

Mit tehetünk a munkaundoritisz ellen munkavállalóként?

Alap a munkához való viszony tisztázása, tudatosítani, hogy miért is dolgozunk és miért épp ott. Sok erőt ad, ha sikerül megtalálni azt a tevékenységet, amit örömmel végzünk, mert önmagunk kiteljesedéséhez vezet, de abban is meg lehet találni az értelmes célt, hogy a munka pénzkereseti forrásként lehetőséget teremt az életünk jobbá, biztonságosabbá, tartalmasabbá tételéhez. A jól végzett munka fontos része az életünknek, önbecsülésünknek, hiszen az ember alkotáshoz szokott, igénye van arra, hogy értelmes célért, tartalommal töltse meg az életét. A munkahely sem csupán a munka helyszíne, hanem társaságot, emberi kapcsolatokat jelent.

Következő lépés lehetőség szerint csökkenteni a stresszforrásokat: reális célokat kitűzni, jól felmérve a lehetőségeket, a vállalható terheket, szükség esetén munkatársakat is bevonva egy-egy problémakörbe. A munkavállaló önbecsülését, stressztűrését növeli, egyfajta pozitív visszajelzést jelenthet számára, ha tudatosan végiggondolja minden nap, mit végzett, miben volt sikeres, hol tart.

Nem szabad hagyni, hogy a munka eluralkodjék a magánélet, a szabadidő felett: lehetőség szerint törekedni kell a két szféra különválasztására. Jó, ha rendszeresen végzünk valamilyen stresszoldó, feltöltő tevékenységet, ami lehet sport, kertészkedés, kreatív hobbi, meditáció, jóga, masszázs és sok más. Ha viszont állandósul a kiégettség, a munkaundor érzése, és nincs más megoldás, akkor az itt tapasztaltak felhasználásával keresni kell új munkahelyet!

Ha a tüneteket rossz erőnlét, testi baj okozta, akkor egészséges, vitamindús táplálkozással, mozgással, relaxációval, az alvásproblémák rendezésével segíthetünk a legtöbbet.

adult-annoyed-anxiety-133021.jpg

Mit tehet a munkaadó?

Legfontosabb, hogy tegyen meg mindent a kellemes, baráti munkahelyi légkörért, a nyílt belső kommunikációért, a stressz megelőzéséért, oldásáért. Figyeljen munkavállalóira, esetleges munkán kívüli problémáikra, örömeikre is. Kérdezze meg munkatársai véleményét, lehetőség szerint vonja be őket a döntésekbe, köztük a feladatok elosztásával kapcsolatban is, legyen lehetőség szakmai tapasztalatcserére. Legyen folyamatos az odafigyelés, nyújtson minél több pozitív visszajelzést! A cég, a szervezet sokat segíthet a munkavállalói egészségének, munkakedvének megőrzésében is, a munkavégzés körülményeinek javításával, ösztönzési rendszer kidolgozásával, a szabadidő megőrzésével, esetleg a munkatársak számára szervezett szupervíziókkal, autogén tréningekkel, munkahelyi masszázzsal, szervezett edzési lehetőség biztosításával, valódi csapatépítő alkalmakkal.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr3414361703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bontottcsirke 2018.11.13. 07:20:38

A rendkívül szar minőségű, alulfizetett kevés értéket hozzáadó munkák, a nem flexibilis 8-4 iges ücsörgő stresszgyárak, a részmunkaidő teljes hiánya és a kreativ munkák haveroknak/külföldre való kiszervezése.

Barkalot 2018.11.13. 08:11:51

El kell menni táppénzre időnként. Nem csak a láz miatt, meg izületi panaszok miatt kell dokihoz menni..

yerico1 2018.11.13. 08:17:01

@maxval balcán bircaman: Szimpla tudatlan hozzáállás az álkeresztény, dogmatikus, elavult értékrend miatt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.11.13. 08:18:56

@yerico1:

Hogy kapcsolódik a témához a vallás? Sehogy. A liberális rendben az elidegenedés egyformán érint keresztényt és ateistát.

szepipiktor 2018.11.13. 08:21:51

Hát ez az írás is rávilágítt, hogy a hr, mint ma meghatározó szakma, mennyire értelmetlen. A valójában a klasszikus személyzetis, munkaügyis beosztott adminisztrátori munkakör akarja irányítani a világot, a kalsszikus farok csóválja dolog.
A felvetett, a térben-időben alap és ismert problémára megint valami amerikai-tanjönyv alapú egyesémát ráhúzni?
A munka alapból kétféle hatást vált ki az emberekből:
- örömalapú, amikor olyat tehet, ami számára kedves, érdekes. Ide tehetünk számos területet, jellemzően itt találéjuk a szabadon dolgozókat, a vállalkozók egy részét is.
- a pénzalapú, amikor KELL dolgoznunk, a pénzért, mert élnünk kell. Itt válik csak el a vázolt probléma, a végzett munka nem idegesítő, nem kiszipojozó, vagy valami borzalmas kötelezettség, rosszul szervezett környzete, stb. azaz a multik mókuskerék üzemmódja.
Tehát az utóbbiaknál gyakori, hogy már undorral mennek dolgozni, romlik a hatékonység, munkahelyi konfliktusok keletkeznek.
Nem olyan bonyolult ám ez.
Ami azonban fontos: nem a dolgozó szabja meg a feltételeket, ne kerüljön már elő az Y generációs szokás, hogy a főnököt, a tulajdonost hogyan kell utasítani, irányítani ahhoz, hogy nekünk ne kelljen melóznunk.
Lányok, majd 20 év múlva ti is birtokában lesztek a tudásnak! Az élettapasztalatnak.
(az egészségügyi alapú problémák nem tartoznak ide, az akkor is előfordulhat, ha imádjuk a munkánkat!)

Kommentelő 007 2018.11.13. 08:55:11

@maxval balcán bircaman: birka neked liberál-fóbiád van.
Érdemes lenne konzultálnod ez ügyben kezelőorvosoddal vagy gyógyszerészeddel. :)

marczy 2018.11.13. 09:33:23

@szepipiktor: "Ami azonban fontos: nem a dolgozó szabja meg a feltételeket, ne kerüljön már elő az Y generációs szokás, hogy a főnököt, a tulajdonost hogyan kell utasítani, irányítani ahhoz, hogy nekünk ne kelljen melóznunk."
Ez egy mítosz, hogy az ún. Y-generációnak erre lenne igénye, meg nem akarnak dolgozni. Dehogynem. Arról van szó, hogy elmúltak azok az idők, amikor a hadseregből ismerős sémákat rá lehetett húzni a munkahelyre, amikor a dolgozónak vaknak és süketnek kellett lennie minden problémára.
Az Y-generációs tudni akarja, hogy mi miért történik a munkahelyen, és ha a főnök nem játszik tisztán, annak előbb-utóbb szakítás lesz a vége. Az Y-generációsnak fontos, hogy a munka mellett legyen ideje szociális életet élni (a családot is ideértve), mert okult szülei példájából, akiknek gyakran ráment a házasságuk is a rossz munkabeosztás miatti családi veszekedésekre.
Ezért fontos, hogy a főnökével meg tudja beszélni a mindkettejük számára jó munkabeosztást, beleértve az esetleges túlórákat. Ez nem jelenti azt, hogy ő diktálna, de egy kőmerev főnöknek már lehet sok.
Az Y-generációs jobban tudja használni a technikát és az internetet, mint némely öreg főnök, aki nehezen tart lépést a világgal.
Az Y-generációsnak fontos, hogy a munkahelyen emberszámba vegyék és ha jól képzett, tegye lehetővé a vezetés azt, hogy a tudását használhassa.
Az Y-generációs gyerekként élte meg a gengszterváltást, ezért a diktatúrában szocializálódott főnöke nem mindig tud vele mit kezdeni.
Az Y-generációsban ugyanakkor az oktatási rendszer hiányosságai és elmaradt alapos reformja miatt még nem készségszintűek azok a dolgok, amelyek Nyugaton azok pl. munkakeresésnél, munkahelyváltásnál, ecetera, ecetera. A multivilág is gyakran idegen tőle, mert nem abba született bele, a szülői mintái is hiányoznak.
Az Y-generációs nehezen viseli, ha folyton be akarják törni, épp eleget kapott szerencsétlen az iskolában. Ha ilyet tapasztal, inkább odébb áll, ha teheti. Elvégre demokráciában élünk, vagy nem? Ezek a tények, ha tetszik, ha nem a vezetésnek, nyomot hagynak a melósban, és nem feltétlenül azért, mert nem akar dolgozni.
Az Y-generációs nehezen viseli, ha a főnök nem tartja be a legalapvetőbb munkavédelmi előírásokat sem, vagy nem biztosítja a hatékony munkavégzéshez szükséges eszközöket.
Folytassam? Szerintem ennyi is elég.
Ajánlom minden Y- és Z-generációsnak, hogy aktívan vegyen részt a szakszervezeti rendszer hatékonyságának növelésében, jobb kiépítésében. A versenyszférában ugyanis Magyarországon gyengék a szakszervezetek, ami volt, azt jórészt szétverték a rendszerváltáskor, és ez óriási hiba volt.
Summa summarum: a vezetésen múlik minden, az, hogy egy ilyen helyzetbe született embert tud-e kezelni vagy nem.

marczy 2018.11.13. 09:34:16

@szepipiktor: "Ami azonban fontos: nem a dolgozó szabja meg a feltételeket, ne kerüljön már elő az Y generációs szokás, hogy a főnököt, a tulajdonost hogyan kell utasítani, irányítani ahhoz, hogy nekünk ne kelljen melóznunk."
Ez egy mítosz, hogy az ún. Y-generációnak erre lenne igénye, meg nem akarnak dolgozni. Dehogynem. Arról van szó, hogy elmúltak azok az idők, amikor a hadseregből ismerős sémákat rá lehetett húzni a munkahelyre, amikor a dolgozónak vaknak és süketnek kellett lennie minden problémára.
Az Y-generációs tudni akarja, hogy mi miért történik a munkahelyen, és ha a főnök nem játszik tisztán, annak előbb-utóbb szakítás lesz a vége. Az Y-generációsnak fontos, hogy a munka mellett legyen ideje szociális életet élni (a családot is ideértve), mert okult szülei példájából, akiknek gyakran ráment a házasságuk is a rossz munkabeosztás miatti családi veszekedésekre.
Ezért fontos, hogy a főnökével meg tudja beszélni a mindkettejük számára jó munkabeosztást, beleértve az esetleges túlórákat. Ez nem jelenti azt, hogy ő diktálna, de egy kőmerev főnöknek már lehet sok.
Az Y-generációs jobban tudja használni a technikát és az internetet, mint némely öreg főnök, aki nehezen tart lépést a világgal.
Az Y-generációsnak fontos, hogy a munkahelyen emberszámba vegyék és ha jól képzett, tegye lehetővé a vezetés azt, hogy a tudását használhassa.
Az Y-generációs gyerekként élte meg a gengszterváltást, ezért a diktatúrában szocializálódott főnöke nem mindig tud vele mit kezdeni.
Az Y-generációsban ugyanakkor az oktatási rendszer hiányosságai és elmaradt alapos reformja miatt még nem készségszintűek azok a dolgok, amelyek Nyugaton azok pl. munkakeresésnél, munkahelyváltásnál, ecetera, ecetera. A multivilág is gyakran idegen tőle, mert nem abba született bele, a szülői mintái is hiányoznak.
Az Y-generációs nehezen viseli, ha folyton be akarják törni, épp eleget kapott szerencsétlen az iskolában. Ha ilyet tapasztal, inkább odébb áll, ha teheti. Elvégre demokráciában élünk, vagy nem? Ezek a tények, ha tetszik, ha nem a vezetésnek, nyomot hagynak a melósban, és nem feltétlenül azért, mert nem akar dolgozni.
Az Y-generációs nehezen viseli, ha a főnök nem tartja be a legalapvetőbb munkavédelmi előírásokat sem, vagy nem biztosítja a hatékony munkavégzéshez szükséges eszközöket.
Folytassam? Szerintem ennyi is elég.
Ajánlom minden Y- és Z-generációsnak, hogy aktívan vegyen részt a szakszervezeti rendszer hatékonyságának növelésében, jobb kiépítésében. A versenyszférában ugyanis Magyarországon gyengék a szakszervezetek, ami volt, azt jórészt szétverték a rendszerváltáskor, és ez óriási hiba volt.
Summa summarum: a vezetésen múlik minden, az, hogy egy ilyen helyzetbe született embert tud-e kezelni vagy nem.

Barkalot 2018.11.13. 10:23:45

@marczy:

Az Y generáció úgy tiltakozik, hogy elmennek táppénzre folyton ha pl. szarul érzik magukat (na nem "úgy"), az orvosok már annyira leszarják a bajokat, hogy meg se vizsgálják rendesen a beteget, bármit bekamuznak nekik a fiatalok.

Akármiértis 2018.11.13. 12:46:16

@maxval balcán bircaman: Te egy túrósrétes recept alá is szoktad nyomatni az elbaszott selfpromodat? Orvoshoz kéne menned.

2018.11.13. 15:05:20

Van ennek egy spirituális oka is. Ugye mindenki hallott már a tudatszint emelkedésről, de senki sem tudja, mi is ez és hogyan történik. Nos ennek vannak jelei, mint például a munkaundoritisz, ami már egy másik tudatszint mellékhatása. De nyugi, gondoltam erre is, meg sok más olyan dologra, amit nehezebb lenne elmagyarázni, mint nekiülni a komplex megoldás lemeditálásának. Ugye ezt most nem egy keleti ember végezte egy kolostorban, hanem egy nyugati egy nagyváros közepén, aki sokkal jobban ismer benneteket, mint a menő indiai guruk! elmenypark.net

2018.11.13. 15:06:48

@Akármiértis: Nyugi, birca arra hajaz, hogy őt az első látogatók veszik már csak komolyan. Olyan ez, mint a spam, hogy csak pár %, de az is pénz.

2018.11.13. 15:10:15

@marczy: Mi lesz a világgal, ha elfogynak a betűk? A Z generáció után mi jön? Világvége vagy betűügyi újraindítás?

room_101 2018.11.13. 17:18:21

@Akármiértis:
Kádár János azért utálta a kapitalizmust, mert az apja tőzsdeügyletben szegényedett el. Bircának is valami hasonló erejű trauma lehetett az előéletében, amit se kiköpni, se lenyelni nem bír.
süti beállítások módosítása