Minden, munkájából élő ember ismeri azt az állapotot, amikor nem érzi jól magát, nem megy a munka, rosszkedv, fásult közöny vesz erőt rajta, szinte utálkozva nézi az aznap rá váró elintéznivalókat. A motiválatlanság, kiüresedettség érzése lehet átmeneti, de tartósan is megmaradhat. Milyen okok vezethetnek a munkaundorig?
A féltréfásan „latinosított” kifejezés, a „munkaundoritisz” természetesen nem orvosi műszó, de akár lehetne az is, hiszen olyan összetett állapotot jelöl, ami testi-lelki panaszokat okoz, súlyosan rontja az életminőséget, és töredékére csökkenti a munka hatékonyságát, eredményességét. Az érintett feszültnek, ingerültnek, motiválatlannak, kiégettnek, üresnek, fáradtnak érzi magát, rá sem bír nézni a munkájára, még arra sem, amit addig örömmel, kreatívan végzett, alulértékeli saját képességeit, csökken az önbizalma. A lelki tüneteket testi panaszok is kísérhetik: fáradtság, kimerültség, fejfájás, emésztési problémák, alvászavarok jelentkezhetnek.
Lelki és testi okok is állhatnak a munkaundoritisz hátterében
A munkaundoritiszt tekinthetjük a kiégés szindróma, a burnout, vagyis a krónikus érzelmi stressz miatt kialakuló fizikai és érzelmi kimerülés egyik jelének, előszobájának. Sokáig úgy vélték, a kiégés elsősorban a segítő szakmákban, egészségügyi és szociális területen tevékenykedőket fenyegeti, de ma már egyértelmű, hogy jóval többen, szinte minden szakterületen dolgozók szenvedhetnek tőle. Megjelenhet bárhol, ha az adott területen túl nagyok az elvárások, irreálisak a célkitűzések, ha a munka a munkavállaló teljes figyelmét, erejét, energiáját, empátiáját igénybe veszi, ha ő „szívét, lelkét beleadja”, viszont kevés az erkölcsi és anyagi elismerés, nem kapja meg sem az egzisztenciális biztonságot, sem pozitív visszajelzéseket, nincs alkalom a feltöltődésre, érzelmi energiáinak visszanyerésére.
Nemcsak lelki okok, érzelmi kimerülés, hanem rossz egészségi állapot, testi panaszok is állhatnak a tömény munkaundor, kiégés hátterében. Leggyakrabban a vitaminhiány, a télvégi, tavaszi fáradtság, a túlmunka vagy alváshiány miatti fizikai kimerülés, a tartós stressz miatti krónikus fáradtság váltja ki.
Mit tehetünk a munkaundoritisz ellen munkavállalóként?
Alap a munkához való viszony tisztázása, tudatosítani, hogy miért is dolgozunk és miért épp ott. Sok erőt ad, ha sikerül megtalálni azt a tevékenységet, amit örömmel végzünk, mert önmagunk kiteljesedéséhez vezet, de abban is meg lehet találni az értelmes célt, hogy a munka pénzkereseti forrásként lehetőséget teremt az életünk jobbá, biztonságosabbá, tartalmasabbá tételéhez. A jól végzett munka fontos része az életünknek, önbecsülésünknek, hiszen az ember alkotáshoz szokott, igénye van arra, hogy értelmes célért, tartalommal töltse meg az életét. A munkahely sem csupán a munka helyszíne, hanem társaságot, emberi kapcsolatokat jelent.
Következő lépés lehetőség szerint csökkenteni a stresszforrásokat: reális célokat kitűzni, jól felmérve a lehetőségeket, a vállalható terheket, szükség esetén munkatársakat is bevonva egy-egy problémakörbe. A munkavállaló önbecsülését, stressztűrését növeli, egyfajta pozitív visszajelzést jelenthet számára, ha tudatosan végiggondolja minden nap, mit végzett, miben volt sikeres, hol tart.
Nem szabad hagyni, hogy a munka eluralkodjék a magánélet, a szabadidő felett: lehetőség szerint törekedni kell a két szféra különválasztására. Jó, ha rendszeresen végzünk valamilyen stresszoldó, feltöltő tevékenységet, ami lehet sport, kertészkedés, kreatív hobbi, meditáció, jóga, masszázs és sok más. Ha viszont állandósul a kiégettség, a munkaundor érzése, és nincs más megoldás, akkor az itt tapasztaltak felhasználásával keresni kell új munkahelyet!
Ha a tüneteket rossz erőnlét, testi baj okozta, akkor egészséges, vitamindús táplálkozással, mozgással, relaxációval, az alvásproblémák rendezésével segíthetünk a legtöbbet.
Mit tehet a munkaadó?
Legfontosabb, hogy tegyen meg mindent a kellemes, baráti munkahelyi légkörért, a nyílt belső kommunikációért, a stressz megelőzéséért, oldásáért. Figyeljen munkavállalóira, esetleges munkán kívüli problémáikra, örömeikre is. Kérdezze meg munkatársai véleményét, lehetőség szerint vonja be őket a döntésekbe, köztük a feladatok elosztásával kapcsolatban is, legyen lehetőség szakmai tapasztalatcserére. Legyen folyamatos az odafigyelés, nyújtson minél több pozitív visszajelzést! A cég, a szervezet sokat segíthet a munkavállalói egészségének, munkakedvének megőrzésében is, a munkavégzés körülményeinek javításával, ösztönzési rendszer kidolgozásával, a szabadidő megőrzésével, esetleg a munkatársak számára szervezett szupervíziókkal, autogén tréningekkel, munkahelyi masszázzsal, szervezett edzési lehetőség biztosításával, valódi csapatépítő alkalmakkal.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
