Amerikából indult, de mára az egész világot elérte a hustle culture, vagyis a túlmunka, a túlhajszoltság idealizálása.

A hustle culture (rohanó, nyüzsgő kultúra) fogalma Magyarországon még idegenül cseng, de a jelenség, amit az elnevezés takar, nagyon is ismerős. A kaliforniai Szilícium-völgyben működő technológiai vállalkozásokból eredő jelenség lényege, hogy mindig többre kell törekedni a munkában. Vagyis nem szabad megelégedni az aktuális fizetéssel, pozícióval, eredményekkel, hajtani kell, hogy feljebb jussunk a ranglétrán, és még több pénzt keressünk. A hustle culture szerint a munka és a gyarapodás áll az élet középpontjában, minden más, a magánélet, a hobbik, a pihenés alárendelődik a karriernek.

Elérhetőség éjjel-nappal

A hustle culture fontos eleme az elérhetőség, amit a technológiai fejlődés tett lehetővé. Vagyis nemcsak munkaidőben kell elérhetőnek lenni a munkáltató számára, hanem mindig, este, éjszaka, hétvégén vagy a szabadság alatt is. Elvárás, hogy a céges emaileket, chatcsoportot állandóan figyelni kell, nem csak hétköznap munkaidőben. Mivel már mindenkinek van laptopja és okostelefonja egy kirándulás, utazás, de akár egy kisebb beavatkozás miatti kórházi tartózkodás sem lehet mentség, fél szemmel ilyenkor sem árt a telefont lesni.

Eszerint a szemlélet szerint az a jó munkavállaló, aki mindent alárendel a feladatainak, nemcsak a számára kijelölt projekteket viszi, hanem plusz feladatokat vállal, túlórázik, szabadidejében is a munkáján töri a fejét, és mindig ugrásra kész. A hustle culture-ban az ilyen embereket példaként állítják a többiek elé, túlhajszolt, rohanó életmódjukat idealizálják. Elég azokra a hírességekre, politikusokra gondolni, akik azzal dicsekszenek, hogy napi 10-12-14 órákat dolgoznak, ehhez rengeteg kávét vagy energiaitalt isznak, és alig alszanak. A hustle culture-ben a túlvállalás, a nagyfokú produktivitás a legfőbb érték, mindent sikerrel, pénzzel, teljesítménnyel mérnek.

A túlvállalás keserű következményei

Csakhogy hosszabb távon a túlvállalás rengeteget árt a testi és lelki egészségnek. A folyamatos stressz és pihenéshiány következménye lehet a magas vérnyomás, később pedig olyan betegségek kialakulása, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabétesz, szívritmuszavar, gyomorfekély, emésztési zavarok, vagy akár agyvérzés, szívinfarktus. A mentális egészségügyi hatások is súlyosak lehetnek: a hustle culture könnyen vezet krónikus szorongáshoz, depresszióhoz, alvászavarhoz. A folyton dolgozó ember elhanyagolja a családi és baráti kapcsolatait is, kapcsolati nehézségek is megjelennek, így aztán a problémáival magára marad, ami tovább növelheti a szorongását.

Éppen a káros egészségi hatások miatt a hustle culture idealizálása és széles körű terjedése a munkáltatóknak sem jó. Az eleinte sokat hajtó, majd gyorsan kimerülő munkaerő nem válik a cégek hasznára, amelyek motiválatlan, kimerült, kreativitását és lelkesedését vesztett dolgozóval szembesülhetnek.

Egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a túlmunka dicsőítése, elvárása káros jelenség, és a munkáltatók jobban járnának azzal, ha a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzésére biztatnák alkalmazottaikat. Azok a munkavállalók ugyanis, akik kipihentek, akiknek van idejük a munkán kívüli tevékenységekre is, elég tartalmas időt szánnak családtagjaikra, barátaikra, van lehetőségük sportolni, az egészségükkel foglalkozni, hosszabb távon hasznosabbak is. Számos kutatás igazolta, hogy a kipihent emberek kreatívabbak és produktívabbak, mint túlhajszolt társaik.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült!