Sokan szükséges rosszként tekintenek az üzemorvosi vizsgálatra, pedig nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is profitálhat belőle.
Sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is törvény kötelez az úgynevezett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra (közismertebb nevén üzemorvosi vizsgáltra). Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban előírt időközönként minden munkavállalónak meg kell jelennie az üzemorvos előtt.
Bár nem minden munkakör egyformán veszélyes az egészségre, valamennyi munkakör ellátáshoz szükségesek bizonyos képességek, készségek és a kielégítő egészségi állapot. Ezért a jogszabály az irodában szellemi munkát végzőre éppen úgy vonatkozik, mint arra, aki építkezésen, bányában vagy atomerőműben dolgozik. Abban viszont jelentős különbség lehet, hogy milyen gyakran és milyen típusú vizsgálatokon kell részt venniük.
A jogszabály négy foglalkozási kategóriát különít el veszélyesség alapján, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végző üzemorvos pedig ez alapján végzi el a szükséges vizsgálatokat, majd megállapítja a munkavállaló alkalmatlanságát vagy alkalmasságát az adott munkakörre. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra szükség lehet az adott munka megkezdése előtt (előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat), szabályos időközönként (időszakos alkalmassági vizsgálat), valamilyen rendkívüli esemény vagy körülményváltozás miatt (soron kívüli vizsgálat), vagy valamilyen munka végeztével (záróvizsgálat).
Az tehát, hogy a különböző munkakörökben dolgozókra milyen vizsgálatok várnak, eltérő. Általánosságban mégis elmondható, hogy melyek a leggyakoribb, általában minden munkavállalóra vonatkozó elemek. Ilyen a vizsgálatokat megelőző kikérdezés, amikor az orvos rákérdez a munkavállaló korábbi betegségeire, szedett gyógyszereire, a felmenői között előforduló betegségekre.
Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely az esetek többségében vérnyomásmérésből, látás- és belgyógyászati jellegű rutinvizsgálatból áll. Ezt laborvizsgálatok egészítik ki, vérkép és vizeletvizsgálat, továbbá egyéb szakorvosi (például szemészeti-, vagy neurológiai) vizsgálat. A munkavállaló munkakörétől függően a vizsgálat része lehet a munkavégzésből adódó egészségügyi ártalmakhoz kapcsolódó egyéb szűrés. Sok esetben EKG és tüdőszűrés egészíti ki a vizsgálatot.
Manapság egyre gyakoribb, hogy a munkáltatók kibővítik a jogszabályban előírt vizsgálatok körét, és egyfajta juttatásként további szűrővizsgálatokat adnak a munkavállalóknak. Ilyen lehet egy hasi ultrahang készítése, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai szűrések stb.
A vizsgálat utolsó eleme a leletek értékelése és tanácsadás, valamint az alkalmassági vélemény kiadása. Ilyenkor az orvos javaslatot tesz további szűrővizsgálatok elvégzésre, amennyiben szükségesnek ítéli, valamint az egészséges életmódra, táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg. Érdemes a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra úgy tekinteni, mint egy lehetőségre, amely hozzásegít ahhoz, hogy még tovább megőrizhessük egészségünket.
A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosainak közreműködésével készült.
