A rendszeres túlórázás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában a kardiovaszkuláris betegségektől a depresszióig.

Bár a legtöbb munkahelyen elvileg 40 órás munkahetek vannak, a túlóráztatás a világ minden táján elterjedt munkáltatói gyakorlat. Szomorú adat, hogy egy év alatt több mint 700 ezer ember hal bele a rendszeres túlórázás egészségromboló hatásaiba. A legtöbb ilyen haláleset Délkelet-Ázsiában fordul elő, de Magyarországon sem számít ritkaságnak az 55 órát meghaladó munkahét. Korábbi kutatások szerint a magyar férfiak több mint hatvan százaléka, míg a nők több, mint fele rendszeresen túlórázik.

Szív- és érrendszeri problémák

A túlmunka azért jelentős kérdés, mert a plusz terhelésnek komoly hatása van a szervezet működésére. Ha valaki heti 55 óránál többet dolgozik, akkor esetében 35 százalékkal nő a stroke, és közel 20 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozás esélye.

A szívkoszorúér-betegségek kialakulásának kockázata is megnő: az American Journal of Industrial Medicine című egészségügyi szaklapban korábban megjelent tanulmány szerint a heti 61 óránál többet dolgozók esetében több mint negyven százalékkal nő a szívkoszorúér-betegségek előfordulásának esélye.

Természetesen nem arról van szó, hogy önmagában a túlóra okozza a szívproblémákat, hanem a túlórához kapcsolódó egészségtelen szokások. Ilyen többek között a kevés alvás, a mozgáshiány, a rendszertelen és egészségtelen étkezés, a sok koffein-, esetleg alkoholfogyasztás, a dohányzás és a rengeteg túlmunkával szinte automatikusan együtt járó állandó stressz.

Megnövekedett stroke- és depresszióveszély

Ahogy a szívbetegségek, úgy a stroke kockázata is megemelkedik a folyamatos túlórázás következtében. A rendszeresen túlórázók között sokkal gyakrabban fordul elő akut agyi érkatasztrófa, mint a normál, nyolcórás munkarendben dolgozóknál.

Az állandó túlmunka emellett jelentősen növeli a mentális problémák előfordulásának esélyét. A folyamatos munkahelyi nyomás indulatkezelési zavarokhoz, kimerültséghez, kialvatlansághoz, kiégéshez és depresszióhoz vezethet. Ha nincs mód a megfelelő mennyiségű és minőségű rekreációra és pihenésre, a mentális állapot éppen úgy leromlik, ahogy a fizikai.

Különösen elszomorító, hogy túlórázás az esetek jelentős részében nem is hasznos. Sőt, a teljesítménnyel kapcsolatos kutatások szerint a túlmunka kontraproduktív is lehet. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy több munkaórában több, ugyanolyan magas minőségű feladat végezhető el. Különösen igaz ez a kreativitást, új ötleteket, szellemi frissességet követelő feladatkörökre.

Nem véletlen, hogy egyre több országban merül fel a túlóráztatás ellentéte, a jelenlegi 40 órás, 5 napos munkahét lerövidítése. Az első tapasztalatok a négynapos munkahét kapcsán pozitívak − úgy tűnik, hogy a több szabadidő kifejezetten jót tesz a munkavállalók produktivitásának.

A cikk elkészítésében a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosai közreműködtek.