Mennyire segít a munkahelyen való helytállásban, ha valaki maximalista, és szinte megszállottan törekszik a tökéletességre?

Ha valakinek a legjobb teljesítmény sem elég jó, ha állandóan túl magas elvárásokat támaszt magával szemben, és feszültséggel tölti el, ha nem biztos abban, hogy képes lesz-e eleget tenni azoknak, az nagy valószínűséggel perfekcionizmussal küzd.

Általában a munkahelyen pozitív tulajdonságként tartják számon az ehhez társuló magas szintű igényességet, a részletekre való maximális odafigyelést, azt a törekvést, hogy mindig a lehető legjobb eredményt érje el, pedig ennek megvannak a maga árnyoldalai is.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság a perfekcionizmust úgy definiálja, hogy „az a tendencia, amikor másoktól vagy saját magunktól rendkívül magas, akár hibátlan teljesítményt követelünk meg, amely meghaladja az adott helyzetben elvárhatót”. Ugyanakkor tökéletesség nem létezik, nincs olyan, aminél ne lehetne jobb – ezért ez a törekvés eleve kudarcra van ítélve. A kudarctól való félelem pedig szorongást, állandó stresszt okoz, amely következményekkel jár.

A perfekcionizmus jelei

Arról lehet felismerni a munkahelyen a perfekcionistát, hogy irreális mércéket és elérhetetlen célokat tűz ki, és nagyon kemény, nagyon kritikus önmagával, illetve másokkal szemben. Nem szereti megosztani másokkal a feladatot, mert úgy gondolja, senki nem képes olyan teljesítményt nyújtani, mint ő. Kerüli az olyan területet, ahol úgy érzi, hogy nem tud kitűnni.

Nehezen viseli a kritikát, de ő maga sem tud őszintén örülni egy-egy elért sikernek, mert mindig elégedetlen. Ezért nem is érzi sosem teljesen jól magát, folyton szorong az esetleges kudarctól, és ha az tényleg bekövetkezik, utána tartósan bűntudatot, levertséget érez, könnyen esik depresszióba is.

A perfekcionizmus típusai

A perfekcionizmus lehet önorientált, amikor az érintett belső indíttatásból, elsősorban önmagától követeli meg a tökéletességet. A másik típus az ún. társadalmilag előírt perfekcionizmus, amikor az illetőnek az a meggyőződése, hogy vele szemben társadalmi elvárás a maximális teljesítmény, a tökéletesség elérése, és ha nem sikerül, akkor őt majd nem fogadják el. Ismerjük a más irányultságú perfekcionizmust is, amikor az érintett a munkatársaival, a környezetével szemben fogalmaz meg szinte teljesíthetetlen elvárásokat, és keményen bírál mindenkit, akinek ezeket nem sikerül elérni.

Mi okozza a perfekcionizmust?

Miért alakul ki a perfekcionista viselkedés? Az okok kereshetők a gyermekkori élményekben: a perfekcionista szülők nem egyszer belenevelik gyermekükbe ezt a tulajdonságot. Amikor például nem engedik hibázni, csak ötösöket vihet haza, de azt is természetesnek találják, nem dicsérik meg érte, viszont szeretetmegvonással büntetik, ha rosszabbul teljesít.

A bizonytalanságtól és az elutasítástól, a kritikától való félelem miatt az iskolai kudarcok, esetleg verbális bántalmazás során is kialakulhat a tökéletességre törekvés. Korábbi sikerei vagy jelenlegi pozíciója is késztetheti az érintettet arra, hogy maximális elvárásokat támasszon magával és másokkal szemben.

A perfekcionizmus előnyei

A perfekcionizmus vitathatatlan előnye, hogy az érintettek erősen motivált emberek, akik kitartóan tevékenykednek, bármilyen eszközt felhasználnak ahhoz, hogy sikert érjenek el. A tökéletességre törekedve, maximális elismerésre vágyva minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a legjobb eredményeket érjék el.

A kitűzött cél érdekében megtanulják hatékonyan kezelni, elkerülni az útjukban álló akadályokat is, általában jó a problémamegoldó képességük is. Ha szükséges, plusz nehézségeket is vállalnak, nem okoz számukra gondot „kilépni a komfortzónájukból” sem. Az elismerés, a dicséret fontos számukra, szinte ez élteti őket.

A perfekcionizmus hátrányai

A munkahelyen a perfekcionista hátrányt okozhat azzal, hogy olykor szükségtelenül erőlteti a versenyt, az esetleges vereséget pedig különösen nehezen tudja feldolgozni. Minden személyes sikerrel kecsegtető feladatot elvállal, de - a kudarctól irtózva - a nehéznek ígérkező feladatot halogatja.

A tökéletességre megszállottan törekedve a perfekcionista ember hajlamos elhanyagolni mentális egészségét, ami előbb-utóbb a testi egészségének is a rovására mehet. A kudarctól való félelem krónikus stresszt, szorongást okoz bennük.

Általában nem szívesen kezdenek új dolgokba, mert mindig tartanak attól, hogy nem ők lesznek a legjobbak abban. Mindez a magánéletükre is kihat. A perfekcionista ember nehezen tud boldog lenni, hiszen hiányzik belőle a derűs elégedettség, a kiegyensúlyozott önértékelés, a türelem, az elengedés, a vereségeken való felülemelkedés képessége.

Nehezen tudnak oldódni, olykor pihenésre is képtelenek, nem engedélyezik maguknak. Könnyen esnek depresszióba, sőt, az öngyilkos gondolatok is gyakrabban utolérik őket.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.