Életünk több fontos szegmensét – így a közérzetünket, az érzelmi életünket, a munkahelyi teljesítményünket, egészségünket – befolyásolja, mennyire vagyunk képesek ellenállni a stressz hatásainak.

Selye János kutatásai óta tudjuk, hogy a stressz, a munkahelyi vagy családi környezetben kialakuló feszültség, a veszélyhelyzet, az érzelmi megrendülés vagy a tartós idegi megterhelés biológiai reakciókat vált ki az emberi szervezetből. Hatással lehet a légzésre, a vérnyomásra, a szívritmusra, az izmok állapotára, a testhőmérsékletre, az idegrendszerre, és hosszabb távon súlyos egészségkárosodást okozhat. Ezeknek a szomatikus reakcióknak a legtöbbje műszerekkel mérhető.

A stresszel való megküzdéshez, a stresszkezelés hatékonyságának növeléséhez nagyon hasznos lehet tudni, hogy egyénileg kiből milyen válaszokat váltanak ki a stresszorok. Ezt az önismeretet segítheti egy új módszer, a stressz-ellenállóképesség vizsgálatára irányuló pszichofiziológiai állapotfelmérés.

Rezdülésekre is figyelő műszerek

A vizsgálat egy bevezető beszélgetéssel kezdődik, amely néhány kérdést tisztáz a vizsgált személy életvezetésével, az őt érő mentális, emocionális stresszhelyzetekkel, az azokra adott reakcióival, saját stresszkezelő stratégiáival kapcsolatban. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakemberek tudják értelmezni a később nyert adatokat. Utána kerül sor a stresszreakciókat érzékelő szenzorok elhelyezésére a páciens testfelületén. A pszichológus csoport által végzett vizsgálatok a pulzus, a légzés, az arousal, a perifériás testhőmérséklet és az izmok stresszre adott reakcióira terjednek ki.

A vizsgálat során a vizsgált személlyel többféle mentális és emocionális, illetve környezeti stresszhelyzetet modelleznek – különféle ingereket kap és figyelik az azokra érkező reakciókat. A bőr felszínére helyezett érzékeny műszerek követik a szemmel láthatatlan apró testi változásokat is, például a vér áramlásának felgyorsulását a hajszálerekben, a szaporábbá váló légzést, a verejtékezés fokozódását. Az észleléseket számítógépes szoftver összegezi.

Az ujjbegyre tett hőmérő szenzorok a hajszálerek vérrel való telítődését, a fotoplezitmográfiás optikai szenzorok a szívfrekvencia variabilitását, a mellkasra erősített szenzor a légzés ritmusát és mélységét, az elektrodermális szenzor a bőr verejtékmirigyeinek aktivitásán keresztül a stresszfaktoroknak az idegrendszerre tett hatását, az ún. pszichofiziológiás arousal aktivációt, a bőrfelszínre helyezett elektromyográfiás szenzorok pedig az izomfeszültség finom változásait figyelik. A vizsgálat nem jár fájdalommal vagy kellemetlenséggel, időtartama mintegy félóra, és feloldásként egy rövid irányított, stresszoldó relaxálással fejeződik be.

Miben segíthet a stressz-ellenállóképesség vizsgálat?

A stressz-ellenállóképesség vizsgálat alkalmas arra, hogy a szakpszichológusok megállapítsák, hogy a vizsgált személy szervezete jellemzően milyen típusú válaszreakciókat ad a különböző stresszhelyzetekre. Információk alapján kiderül, milyen stresszkezelési stratégiák javasolhatók a számára.

A stresszérzékenység egyéni sajátosságait ismerve, azokra figyelve, a páciens az életmódjának, körülményeinek egyes elemeit ezeknek megfelelően finomhangolhatja, módosíthatja, így hatékonyabban veheti fel a harcot a krónikus stressz egészségi ártalmaival, és kiegyensúlyozottabb életvitelt alakíthat ki magának.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.