Örök vitatéma a munkatársak között az, hogyan állítsák be a helyiség hőmérsékletét, pedig nemcsak az észszerűség szempontjai, hanem jogszabályok is segíthetnek a helyes döntésben.

Magyarországon egy 2002-es munkavédelmi rendelet szabályozza ezt a kérdést: irodahelyiségekben, pontosabban a zárt térben szellemi munkát végzők számára fűtésszezonban 20-22 fokos, meleg évszakban 21-24 fokos hőmérsékletet kell biztosítani. Ugyanez a rendelet meghatározza, hogy a legnagyobb megengedhető hőmérséklet 31 fok, és ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a 24 Celsius fokot, akkor hűtött védőitalról, illetve óránként 5-10 perces pihenőidőről kell gondoskodni a munkavállalók számára.

Klímaszabályok

A klímakészülék megfelelő beállítása, üzemeltetése, karbantartása, rendszeres tisztítása a munkáltató feladata, beleértve a szűrők cseréjét is, amivel elejét vehetik az esetleges kórokozók elszaporodásának, például a legionárius betegségként ismert fertőzés kialakulásának. A munkavállalók közötti viták megelőzhetők a munkavédelmi rendeletben szereplő 21-24 fok biztosításával, illetve azzal, ha betartják azt az alapszabályt, hogy nyáron, hőségben a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség ne legyen több hat-nyolc foknál. Például a kinti 32 fok esetében bent a 24 fokra beállított klímaberendezés éppen megfelelő.

Vigyázni kell arra is, hogy a klímaberendezésből kiáramló levegő senki felé ne irányuljon tartósan, mert ez a „légvonat” légúti megbetegedésekre való fogékonyságot és ízületi gyulladásos panaszokat okozhat. Vigyázni kell arra is, hogy a klíma folyamatos használata túl szárazzá teszi a levegőt, ami légúti gondokat, nyálkahártya-irritációt, szemszárazságot és bőrtüneteket válthat ki. Ezért gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről és a legalább 40 százalékos páratartalom biztosításáról is. Ha ezt figyelembe veszik, akkor nem okoz senkinek sem megbetegedést a klimatizált helyiségben végzett munka.

A hőmérséklet a munka hatékonyságát is befolyásolja

Az iroda megfelelő klímájának biztosítása nem egyszerűen a munkavállalók kényelmét segíti elő, hanem a munkáltató számára pénzügyi következményekkel is járhat, ha elmulasztja biztosítani. Egyrészt a klímahasználattal kapcsolatos vitákra elpazarlódhat a munkaidő kimutatható része – két százalékra becsülik az így elvesztegetett időt – másrészt a rosszul beállított hőmérséklet kihathat a munka termelékenységére is, akár befolyásolhatja a munkavállalók gondolkodásmódját, együttműködési hajlandóságát is.

Ha túl alacsony a hőmérséklet, a fázó embernek több energiát kell a testének melegen tartására fordítani, emiatt romlik a kreativitása, az összpontosító képessége. A túl meleg helyiségben viszont a dolgozók elálmosodhatnak, a figyelmük romlik. A legjobb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 24 fok fölött viszont már romlik a dolgozók munkateljesítménye, matematikai képessége. Egy kutatás szerint például egy 30 fokos irodában dolgozók 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének.

Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a feladat jellege is meghatározza az adott helyen ideális hőmérsékletet: a kicsit magasabb hőmérséklet elősegíti a kreatív gondolkodást, a hűvösebb, 20 fokos környezet viszont az ismétlődő vagy monoton tevékenység végzésének kedvez. Némi különbség nemek szerint is mutatkozik az ideális hőmérsékletben: a nők jobban szeretik a kicsit melegebb, 22 fokos, a férfiak pedig a hűvösebb, 21 fokos hőmérsékletű irodát. Ennek okát a két nembeliek anyagcseréjének különbségével magyarázzák, mivel a nőknek kisebb az izomzata a férfiakénál, és több a zsírsejtjük, amelyek kevésbé aktívak és kevesebb hőt termelnek. A felmérés kitér arra is, hogy a dolgozók hangulatát, egymás iránti érzéseit is befolyásolhatja a munkahelyi környezet hőfoka: melegebb hőfokú helyiségben szó szerint enyhébb, megengedőbb, barátságosabb a légkör is köztük.

Érdekesség, hogy a munkahelyi fényviszonyok is hozzájárulnak a hőérzethez: a természetes világításhoz hasonlóbb, sárgás fényforrás melegebb hatást kelt, míg a hideg, fehér, steril fények hűvösebb érzést keltenek.

A cikk elkészítésében közreműködtek a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosai.