Nagyon sokan rendszeresen feláldozzák az ebédidejüket is akár egy-egy sürgős munka kedvéért, csak oda sem figyelve, a monitor előtt kapnak be pár falatot, majszolnak el egy szendvicset. Ez a szokás azonban egyáltalán nem szolgálja a hatékony munkavégzést, sőt, hosszabb távon egészségi kockázatot is rejt.
A sok laptophasználat hát- és nyakfájdalmakhoz vezethet. Mit tehetünk, hogy elkerüljük ezeket a káros következményeket? Ehhez hoztunk 7 tanácsot.
Bár azt hihetnénk, hogy a légúti fertőzések, gyulladások inkább az őszi-téli időszak jellegzetes megbetegedései, nem így van: a torokgyulladás igen gyakori kellemetlenség nyáron is. Mi okozhat a legnagyobb hőségben is torokfájást?
A torokfájás leggyakoribb oka a garat illetve a garatmandulák fertőzéses gyulladása, de ritkán előfordulhat idegen test, forró vagy maró anyag miatti sérülés nyomán is. A megbetegedést többnyire vírusos légúti fertőzés váltja ki, de ezt követheti bakteriális felülfertőzés is. Bár a köztudatban a torokfájdalmak a meghűlés, megfázás részeként vannak számon tartva, a hideghatás csak mintegy előkészíti a megbetegedést. Az erek összehúzódásával átmenetileg romlik az érintett terület vérellátása, így a védekezőképessége csökken, kevésbé tud ellenállni a fertőzésnek. Hasonlóképpen növeli a fertőződés veszélyét, ha a nyálkahártyák kiszáradnak, illetve ha a légutak nyálkahártyáját visszatérő irritáció éri, például szennyezett levegő vagy – reflux esetén – a gyomorszáj felől felszivárgó gyomorsav maró hatása.
Rekedtté váló hang, krákogás, torokirritáció, fájdalom, a garat és a mandulák kipirosodása, duzzanata és láz a torokgyulladás tünete, súlyosabb esetben tüszők is kialakulhatnak.
Minden olyan helyzet veszélyes lehet, amikor nagy hőmérsékletkülönbség van. Így a kinti hőség után a túlklimatizált irodában hosszasan tartózkodva, mozgás, napozás után felhevülten hideg italt fogyasztva, vagy hűvös vízben hosszasan üldögélve kitehetjük magunkat olyan hideghatásnak, ami fogékonyabbá tesz a fertőzésekre is. Huzat, ventillátor, rosszul beállított légkondi is okozhat bajt, ha a légáramlat valakire ráirányul. Ugyanígy gépkocsiban, vonaton nyitott ablak mellett utazva is kialakulhat torokgyulladás.
A másik veszélyforrás a túl száraz levegő, ami szeles időben illetve klimatizált helyiségben szintén gyakori. Ha a száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, az irritációt okoz és csökkenti a nyálkahártyák védelmi szerepét, gyengíti az immunrendszert. A nyálkahártyák szárazságához vezet a dehidratáltság is, így ez még egy indok arra, hogy gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről.
1) Ajánlott a klímaberendezést szakemberrel rendszeresen tisztíttatni, nehogy a kórokozók elszaporodjanak a szűrőjében.
2) Úgy kell beállítani a készüléket, hogy a külső és a belső hőmérséklet közti különbség ne legyen több 6-8 foknál, és a légáramlás ne irányuljon senkire.
3) Fogyasszon elegendő folyadékot! Legjobb a szénsavmentes víz vagy gyümölcslé, a dehidratáló hatású alkohol- és koffeintartalmú innivalók kevésbé ajánlottak.
4) A torokbántalmak első jeleinél, ha torokszárazság, rekedtség, kaparó érzés jelentkezik, ajánlatos valamilyen torokfertőtlenítő praktikát bevetni, hogy elejét vegyük a torokgyulladás kialakulásának. Ez lehet gyógytea, gyógycukorka, vény nélkül kapható torokfertőtlenítő
5) Nyáron is érvényes, hogy a torokgyulladással jobb otthon maradni, hogy ne adjuk tovább a fertőzést, és ágynyugalommal, vitaminpótlással akadályozhatjuk meg a legkönnyebben a súlyosabb szövődmények (hangszál- és gégegyulladás, melléküreg-gyulladások stb.) kialakulását.
Fotók: Freepik
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Ismerős helyzet? Kinn tombol a nyár, bent az irodában pedig – képletesen szólva és valóságosan is – hűvös, szinte fagyos a levegő? A munkatársak jószerint egymás kezéből kapják ki a légkondi távirányítóját, és mindig akad, aki megfázásáért, vállfájdalmaiért a klímát okolja. Nem is alaptalanul! Nézzük, mennyire indokolt a „légkondi-para”?
Élete során majdnem mindenkivel előfordul legalább egyszer, hogy elveszíti a munkáját. Ez lehet egy régóta érlelődő, megunt, megutált állás elvesztése, de egy szeretett munka hirtelen megszűnése is. Akárhogy is, ilyenkor a legfontosabb, hogy ne süllyedjünk az önsajnálatba, maradjunk pozitívak és aktívak. Így tehető rövidebbé és kellemesebbé az álláskeresés nehéz időszaka.
Fotó: Freepik
Úgy érzi, felőrli a hétköznapok monotóniája, a sok stressz, és kezd teljesen kimerülni? Egészsége érdekében tegyen félre legalább egy hét szabadságot valódi nyaralásra, kikapcsolódásra, töltse fel energiatartalékait!
Fotó: snowing / Freepik
Hol, hogyan tölti a szabadságát? Sokan csak legyintenek a kérdésre: Magyarországon a statisztikák szerint a felnőtt lakosság mintegy kétharmada nem üdült az utóbbi években és idén sem tervezi, nem lesz erre módja. Pedig a nyaralás nem luxus, nem a jómódúak kiváltsága, hanem egészségi szükséglet, amit minden dolgozónak lehetővé kell tenni, hiszen a hiánya meg is betegíthet. Az sem mindegy, hogyan szervezi meg a pihenésre szánt időt: ne az aktuális utazási trendet, hanem szervezete szükségleteit kövesse! Ha nem így lesz, akkor önmagában a legdivatosabb, legdrágább luxusút sem garancia a valódi kikapcsolódásra, sőt, új stresszforrás válhat belőle. Ne essünk bele például abba a hibába, hogy teljesítendő feladatként tekintünk az adott helyszín nevezetességeire, „ha ott vagyok, ezt látnom kell” alapon. Semmi sem kötelező, a kevesebb sokszor több lehet! Inkább jussunk el kevesebb látnivalóhoz, de szánjunk időt a kényelmes sétára, laza nézelődésre, egy helyi finomságra, egy jó kávéra is.
A nyaralásnak nem kell feltétlenül hónapokig tartó szervezést igénylő, embert próbáló utazásnak, méregdrága tengerparti üdülésnek lennie, de magára az egy-két hét pihenésre minden dolgozó embernek szüksége van. A hétköznapi mókuskerékből ki kell lépni egy időre, a stressz folytonos nyomása alól szabadulni kell, mielőtt az egészségünket károsítaná, felborítaná a pszichés egyensúlyunkat. Amíg benne vagyunk, nem érezzük közvetlenül a megszakítás nélküli munka hatását, különböző serkentőkkel is igyekszünk az energiaszintünket fenntartani, látszólag sikerrel. De ha hosszabb ideig folyamatosan dolgozunk pihenés, kikapcsolódás nélkül, annak kimerülés, kiégés, fásultság lesz a következménye, és előbb-utóbb testi tünetek is jelentkeznek. Alvászavarok, fejfájás, hasi görcsök, emésztőszervi gondok, súlyproblémák (mással nem indokolható hízás vagy fogyás), majd keringési betegségek, ingadozó vérnyomás stb. jelezhetik a súlyos kimerülést. Hogy ezt elkerülhessük, minden évben szánjunk legalább egy hetet a kikapcsolódásra. Kulcs az ellazulás, a stressz oldása, ami történhet akár otthoni környezetben is, ha sikerül erre az időre valóban magunk mögött hagyni a hétköznapi, munkahelyi problémákat. A szabadság legyen valóban szabadság: ne vigyünk haza semmi munkát, átnézni, tanulni való anyagot, munkahelyi telefont, és a legjobb, ha a céges emailekre sincs rálátásunk ez idő alatt.
Egy jól töltött nyaralás olyan előnyöket biztosít, ami hónapokkal később is érezteti hatását. Nemcsak a pihenés, az ellazulás, a stresszoldás tesz jót testnek, léleknek egyaránt, hanem az új élmények, benyomások, szokatlan élethelyzetek is, mert élénkítik a mentális képességeket, pozitív érzésekkel töltenek fel. Ez a feldobottság, agyserkentő hatás nem múlik el a nyaralás végével, hanem hónapokig eltarthat, sőt, a nyaralásról hozott emlékek, fotók, videók által jóval később is újra felidézhető.
Fotó: Freepik
Az igazán eredményes kikapcsolódáshoz szükséges, hogy az erre szánt idő alatt mást csináljunk, mint az év többi részében. Egy jól szervezett, jól sikerült utazás hozzásegít ehhez, de ha nincs mód idén elutazni, otthon is megvalósítható. Irodai munkát végzőknél például a testmozgás, a könnyű fizikai munka, így a kertészkedés önmagában is pihentető. Legyen minél több új élmény a nyaralásban, például új ízek kipróbálása, sosem látott helyek felkeresése (ehhez sem kell feltétlenül külföldre menni!), új játékok, mozgásformák megismerése, az év közben idő híján félretett, „csak szórakoztató” könyvek olvasása és így tovább. Különösen jó hatású, ha szeretteinkkel, családtagokkal és jó barátokkal közös programokra is sor kerül: ilyenkor érzelmileg is feltöltődhetünk.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Mindenkivel előfordul, hogy valamiért kialvatlanul, fáradtan kell végigcsinálnia egy, vagy rosszabb esetben több munkanapot. Ilyenkor valóságos kínszenvedés minden munkában töltött óra, de a feladatokat mégis teljesíteni kell. Mit tehetünk azért, hogy különösebb baki nélkül vészeljük át a napot? Valóban a töméntelen kávé lenne a megoldás? Tippek arra az esetre, ha kialvatlanul kell dolgoznunk.
Fotó: ijeab / Freepik
Nem kevés olyan munkakör akad, ahol az embernek hosszú meetingeken kell ülnie. Az is megesik, hogy egy napra több ilyen megbeszélés is jut. Néha úgy tűnik, hogy egyes kollégák soha nem fogynak ki a szóból, az idő csak telik, a türelem és a figyelem pedig fogy. Mit tehetünk azért, hogy a munkahelyi meetingek eredményesebbek legyenek? Milyen trükkök segíthetnek abban, hogy kevésbé raboljuk egymás idejét, és harmarabb jussunk el egy-egy probléma megoldásához? Adunk pár ötletet.
Az irodai munka során számos ember érez a szemében különböző mértékű szem-irritációt, szemszárazságot, és ez az állandó diszkomfort érzet az életminőséget is ronthatja.
Azt eddig is tudtuk, hogy a természet, a fák, a virágok, a madarak, a zöld táj látványa kisimítja az idegeket, megnyugtatja a szorongó, stresszes embereket. Nem véletlenül igyekeznek minél többen kiszakadni néha a városi rohanásból, és megpihenni valahol, ahol nincs zaj és tiszta a levegő. Most egy új kutatásból az is kiderült, hogy mennyi időt kell minimálisan a természetben lennünk, hogy a stressz-szintünk érdemben csökkenjen. Meglepő, de viszonylag kevés is elég.
Fotó: bristekjegor / Freepik