Újra itt a nyári időszámítás: március 27-én egy órával előbbre, hajnali két órakor három órára kell állítanunk az órát. Milyen hatással lehet ez az alvási szokásainkra, közérzetünkre?

Az ülőmunka és a mozgáshiány következtében elgyengülnek a gerinc stabilizáló izmai, ami fájdalmas következményekkel járhat.

Normális jelenség, ha valaki stresszel az állásinterjún, ugyanakkor érdemes tenni ellene, mert árthat a teljesítménynek.

A háziállatokat a legtöbb ember szereti, hiszen számos jótékony tulajdonsággal rendelkeznek. Olyannyira, hogy a kutyák és mácskák már a modern állatbarát munkahelyeken is megjelentek. Egy irodakutya kiváló érzelmi támogatást nyújthat a munkavállalóknak.

Egykor álmai állása volt, de vajon miért vált mára bizonytalanná?

Ha a munkaidőt természetes fényben gazdag, világos helyiségben tölti, az nemcsak a komfortérzetét, a munka hatékonyságát növeli, hanem hozzájárulhat egészségének megőrzéséhez is.

2019 óta hivatalosan is betegségnek számít a kiégés, ami nem azonos a szimpla fáradtsággal vagy a lustasággal.

Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészségkárosodás veszélye.

Az alvási szükséglet egyénileg, életkoronként és az életmódhoz igazodva eltérő, de a megfelelő regenerálódáshoz egy felnőtt embernek általában naponta 7-8 órányi, jó minőségű, lehetőleg a cirkadián ritmusnak megfelelő alvásra van szüksége. A váltott műszakban, többműszakos munkarendben dolgozóknak a szükséges alvásmennyiséget is nagyon nehéz biztosítani, az alvás megfelelő minőségét pedig még ennél is nehezebb. A nappalok és az éjszakák rendjének felborulásával ugyanis a cirkadián ritmushoz kapcsolódó, az elalvást segítő hormonok (például a melatonin) termelődése is csökken, így az alvás felületesebb, kevésbé pihentető lesz. Nappal azért is nehezebb eleget aludni, mert több a fény, a zaj, kisebb a lehetőség a tökéletes elszigetelődésre. A mélyalvási szakaszba ritkábban jutunk el, naponta több órával kevesebb az értékes alvásidő, és az így kialakuló, összeadódó alváshiánynak súlyos következményei lehetnek.

Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbeszélések kimerítőbbek, mint a hagyományosak.

Az elmúlt két évben a COVID járvány átalakította a munkahelyünket, megsokszorozódott a home office-ban töltött időnk, és naponta több online meetingen kell részt vennünk. Tapasztalhatjuk azonban, hogy a virtuális konferencia sokkal fárasztóbb, mint a hagyományos értekezlet vagy a személyes találkozó. Már egy néhány órás meeting után is ég a szemünk, teljesen kimerültnek érezzük magunkat, ha pedig nem tökéletes a kapcsolat és rossz minőségű a kép, akár szédülés és émelygés is elfoghat. A panaszok oka az, hogy a jelenléti munkavégzés során egészen más, természetes kommunikációs szituációhoz szoktunk, mint amit az online meetingen élünk meg.

Sokat ronthatunk a náthás betegségen azzal, ha nem tartunk be néhány egyszerű javaslatot.

Októbertől márciusig tart a náthás megbetegedések szezonja. Ezek a betegségek, amelyeket a köznyelvben megfázásnak hívunk, tüsszögéssel, orrfolyással, esetleg köhögéssel, lázzal járnak, de szerencsére az esetek nagy többségében komplikációk nélkül zajlanak le. A náthás betegségekért nem a hidegben töltött idő, hanem cseppfertőzéssel terjedő vírusok felelősek, leginkább különböző rhinovírusok és az RSV (respiratórikus szincicális vírus).