Bármilyen meglepő, de élete során az emberek 70-80 százaléka átesik ezen aranyérbetegségen legalább egyszer. Bizonyos munkakörök esetén a panaszok kialakulása még valószínűbb: ilyenek az ülőmunkák, de veszélyben vannak azok is, akik gyakran emelgetnek nagy súlyokat.

Mit nevezünk aranyérnek?

Aranyérnek nevezzük a végbélnyílás vénás hálózatát, a belső aranyeres fonat a záróizom felett helyezkedik el – tehát aranyere mindenkinek van. Amikor a vénás vér eláramlása tartósan akadályozott vagy nehezített, akkor a vénák kitágulnak. Ha a vénák elváltozása állandóvá válik, és panaszokat okoz, akkor beszélünk aranyérbetegségről.
A végbél viszketése, duzzanata, vérzése, vagy súlyosabb esetekben a végbél környékének érzékenysége, fájdalma utal az aranyérbetegségre. Az aranyeres csomó bevérzését sokszor a székelés nehézségei okozzák, például az erőlködés székrekedéskor.

Az aranyérbetegség típusai

A betegségnek két fajtája van: külső és belső. A külső aranyérbetegség a végbélnyíláson kívül fejlődik ki (könnyedén észrevehető, kitapintható), a belső viszont a végbélen belül (nem látható, nem tapintható). Ha a külső és a belső aranyérbetegség egyszerre áll fenn, azt összetett (intermedier) típusú aranyérnek nevezik.

Aranyeres panaszok ugyan szinte bármelyik életkorban kialakulhatnak, de általában idősebb korban, 40-50 éves kor felett jelentkeznek leginkább. Nők esetében előbb, a terhesség idején is nagy eséllyel jelentkeznek a tünetek, ilyenkor ugyanis a vénákra nagy nyomást helyez a növekvő magzat súlya, így a végbél körüli területen az erekben pangás alakulhat ki. A terhességre sok esetben jellemző székrekedés és a hormonális változások pedig súlyosbítják a helyzetet. Szerencsére a szülés után az aranyeres panaszok általában gyorsan enyhülnek, majd elmúlnak.

Hogyan alakul ki az aranyérbetegség?

Az aranyérbetegség kialakulása egyrészt öröklött hajlam, másrészt életkor, harmadrészt viszont életmód kérdése. A végbél zárórendszere izomszövetből, kötőszövetekből és érhálózatból áll. A kötőszövetekért nem sokat tehetünk, ezeknek a rostoknak a tartása, erőssége nagyrészt a genetikán múlik. A záróizmok erőssége és az érhálózat állapota viszont életmód kérdése is. Akinek olyan munkája van, ami hosszú időn át ülésre kényszeríti, annak számolnia kell azzal, hogy a tartós ülés miatt a medencefenékre irányuló nyomás a vénák átmeneti vagy tartós tágulatával járhat, ami visszér kialakulásához vezethet. Az ülőmunka mellett a túlsúly, bizonyos gyulladásos bélbetegségek és a mozgásszegény életmód, rostszegény táplálkozás tovább ronthat a helyzeten.

Más típusú munka is növelheti az aranyérbetegség kockázatát?

Az aranyérbetegség kialakulása tehát elsősorban a folyamatos ülőmunkát végzőket veszélyezteti, például az irodai dolgozókat, adminisztrátorokat, sofőröket, pénztárosokat. De nem csak ők vannak veszélyben, ugyanis a betegség könnyebben kialakulhat azoknál is, akik olyan munkakörökben dolgoznak, ahol nagy súlyú tárgyakat kell mozgatni, emelni. Ilyenek például az építőipari munkások, a költöztetők, a raktárakban dolgozók és bizonyos sportolók. A sportok közül különösen a súlyemelés, a nagy súlyokkal történő edzés veszélyes, de a versenyszerűen kerékpározók is veszélyeztetettek az aranyér szempontjából.

Mit tehetünk az aranyérbetegség megelőzésért?

Azon, hogy valakinek ülőmunkája van, nehezen lehet változtatni. De akkor sem kell 8-10 órán át egyfolytában ülve maradni, hasznos lehet, hogy egy-két óránként beiktatunk egy párperces mozgásszünetet. Ilyenkor érdemes felállni, kinyújtóztatni, megmozgatni a tagjainkat, sétálni egy kicsit, hogy a véráramlás helyreálljon a testünkben, fokozódjon a keringés a vénákban, így a végbél körüli területen is.

Az aranyérbetegség megelőzésében fontos szerepe lehet a helyes táplálkozásnak is. A folyadékban és rostos táplálékban gazdag étkezés segít a székrekedés megelőzésében. Emellett hasznos kerülni a sok cukrot, fehér lisztet, szénhidrátot. Hasznos lehet a rendszeres mozgás, és az intimtorna gyakorlása is, amelynek segítségével remekül lehet fejleszteni a medencefenék izomzatát.

A megelőzésben segíthet a megfelelő szék kiválasztása is. Ha már sokat kell ülnünk, akkor hasznos, ha ezt egészségtudatosan kiválasztott, úgynevezett ergonomikus széken tesszük. Ezeken a székeken, amellett, hogy a gerinc egészsége szempontjából is hasznosak, kisebb súly nehezedik a végbéltájékra. Ugyanezt a hatást érhetjük el ülőlabdán (fitballon), gumikarikán vagy megfelelő párnán dolgozva is. Akinek nem okoz gondot, az néhány órán át dolgozhat állóasztal mellett is, ezzel is tehermentesíti egy időre a végbél környéki érhálózatot.

Az aranyérbetegség kezelése

Ha már kialakult az aranyérbetegség, akkor sem kell kétségbe esni, súlyosságtól függően ugyanis többféleképpen kezelhető. A lényeg, hogy minél előbb forduljunk a panaszokkal orvoshoz, ugyanis az időben felfedezett betegség sokkal könnyebben gyógyítható. Számos gyógyszer, kúp, gél, krém áll rendelkezésre az enyhébb esetek kezelésére. Persze az életmód rendezése (több mozgás, több folyadékbevitel, székletlágyítás) nélkül önmagában nem biztos, hogy hatékonyak lehetnek.

Ha súlyosabb a helyzet, akkor jönnek szóba az injekciós, lézeres vagy műtéti kezelések. Ha a betegség jellege lehetővé teszi, akkor szoktak gumigyűrűs elszorítást is alkalmazni, ilyenkor az aranyér egy gumigyűrűvel leszorítható (Barron-ligatura), ami napokkal később az aranyér elhalásához és fájdalmatlan lelökődéséhez vezet. Ezt I-es stádiumú (panaszmentes), illetve II-es (idegentest érzés, csomó ki-becsúszása) stádiumú aranyerek esetében alkalmazzák.

Ezeket kiegészíthetik a különböző gyógynövényes, gyógyszeres ülőfürdők. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk kezeletlenül az aranyeret, mert ebből a kis kellemetlenségnek induló betegségből kifejezetten súlyos kórképek is kialakulhatnak, például különböző béldaganatok.

A cikk a Budai Egészségközpont proktológus szakorvosának közreműködésével készült.