Az ülőmunkát végzők körében az átlagosnál is nagyobb arányban alakul ki a kellemetlen elváltozás, a krónikus aranyértágulat. Mit lehet tenni a megelőzéséért?

Az aranyérbetegség a végbélnyílás közelében (kívül vagy belül) kialakuló vénatágulat, a külsők tapinthatók is, a belsők pedig a tágulat előrehaladtával előbb utóbb ki-becsúszhatnak a vélgbélnyíláson keresztül. A fejlett országokban már-már népbetegségnek tekinthető, hiszen a felnőtt korosztályba tartozók közel fele szenved tőle.

Nem véletlenül, hiszen az aranyér okai között ritkábban szerepel az öröklött kötőszöveti gyengeség, mint az életmódhoz tartozó civilizációs ártalmak. Például a hasűri nyomásviszonyokat megváltoztató elhízás, a tartós ülő testhelyzet, a gyakori székrekedés, a helytelen, rostszegény, zsíros-fűszeres táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az alkohol és drogfogyasztás jelentősen fokozza az aranyér kialakulásának esélyét.

Ezen kívül vannak olyan fiziológiás élethelyzetek, amelyekben számítani lehet az aranyértágulat előfordulására: ilyen például a terhesség, a fizikai munka, vagy a sporttevékenység is.

Az külső aranyér tünete, amikor a végbélnyílás mellett fájdalmas, kemény, lila duzzanat alakul ki − mindez elég hirtelen történik, de pár nap alatt a tünetek általában kissé enyhülnek.

A belső aranyerek kezdetben nem okoznak panaszt, csak szűrővizsgálat során derül fény a tágulatra, majd előbb-utóbb idegentest érzetet, székelési ingert, illetve jellemzően fájdalmatlan friss piros vérzést okoznak, hiszen ahogy bedomborodnak, a nyálkahártya megsérül székletürítéskor.

Előrehaladottabb stádiumban ki-, majd spontán visszacsúszó csomó, később pedig akár magától visszacsúszni már nem képes, nagy méretű tágulat alakulthat ki. Ugyanakkor az aranyér egyes tünetei több más bélbetegség, köztük súlyos daganatos elváltozás miatt is jelentkezhetnek, így mindenképpen ajánlatos ezekkel a panaszokkal mielőbb szakorvoshoz fordulni. Nézzük, mit tehetünk az elkerüléséért!

Öt tipp az aranyér megelőzésére

Fogyasszunk rostgazdag ételeket! A kemény széklet ürítése jellemzően elhúzódó, és erőlködéssel jár. Ilyenkor a hasűri nyomás növekedése miatt a végbél körüli vénás érhálózat tágul, ami, ha rendszeresen előfordul a krónikus aranyértágulatok kialakulásának fontos kockázati tényezője.

Mediterrán diéta követése javasolt. Magas rosttartalmú ételek (napi 1-1,5 kg friss zöldség, gyümölcs), olívaolaj, halak fogyasztásával elkerülhető a probléma kialakulása. A széklet puhává, könnyen üríthetővé, rendszeressé válik. Az a legjobb, ha zöldséget, gyümölcsöt minden étkezésnél fogyasztunk. Nagyon fontos, hogy a rostdús élelmiszerek mellett gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű víz beviteléről is, ami napi 2,5-3l-t jelent. (De nyáron ennél magasabb is lehet a folyadékigény!)

Kerüljük az irritáló fogásokat!

Étkezési szokásainkat érdemes átgondolni és kerülni ajánlott azokat az élelmiszereket, amelyek irritálók lehetnek az emésztésünkre − puffadást, bélgázokat, székrekedést vagy éppen hasmenést eredményeznek. Ezért különösen fontos az ételintoleranciánknak megfelelő diéta tartása!

Alakítsunk ki helyes székelési szokásokat!

Sehol nincs meghatározva, hogy mi az ideális székletürítési gyakoriság, ebben nagy egyéni eltérések lehetnek. Ha valakinek pl. 2-3 naponta van széklete, de az lágy, formált, és mindig ez volt a jellemző, akkor ebben semmi kóros nincs. A székelési szokások annál fontosabbak.

A kórosan elhúzódó székletürítés panaszokhoz vezet előbb-utóbb, tekintsük ezt annak, ami: szükségszerű tevékenységnek. Emiatt nem helyes, ha eleve hosszabb időre „rendezkedünk be” a vécén, és például telefont, olvasnivalót viszünk be magunkkal. Minél hosszabb időt töltünk ugyanis ülve, az „ihletre várva”, annál hosszabb ideig áll fenn a megnövekedett hasűri nyomás, és ezalatt pang a végbél vénás hálózata.

Az is fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire: ha ingert érzünk, igyekezzünk mielőbb mosdóba menni, mivel a vízvisszaszívás a vastagbélből és végbélből történik, tehát a hosszan tárolódó széklet megkeményedik, kiszárad. Ugyanakkor az is fontos, hogy megfelelő inger nélkül ne erőltessük a székletürítést, mivel fölösleges erőlködéshez vezet, és növeli az aranyértágulat kialakulásának kockázatát. A külső aranyerek, csomók szintén panaszt okozhatnak, akutan elzáródhatnak, ha a pangás során vérrög alakul ki bennük.

Mozgással ellensúlyozzuk a sok ülést!

A mozgás, az aktív életmód sokféle kedvező hatása mellett az emésztésre, a székletürítésre is jótékony hatással van. Különösen azoknak kell erre is gondolniuk, akik ülő munkát végeznek, esetleg hobbijuk, szabadidős tevékenységük miatt is további hosszú órákat töltenek ülve. Az ülés közben ugyanis lelassul a belek mozgása is, könnyebben alakul ki székrekedés, és a passzivitás kedvez a vénatágulatok kialakulásának is.

A mozgás serkenti a vérkeringést, az emésztést, és segíti a salak előrehaladását is a bélrendszerben. Bármilyen aktivitás jó hatású, de az aranyérre hajlamosak vagy az azzal küzdők kerüljék a nehéz súlyok emelésével járó sportokat.

Időben keressünk fel szakorvost!

Sajnos a végbélbetegségekkel − köztük az aranyérrel − kapcsolatban sokakban él egy teljesen indokolatlan szégyenérzet, ami sokáig megakadályozza őket abban, hogy a panaszaikkal orvoshoz forduljanak.

Ezen azonban jobb mielőbb túllépni, hiszen az idejében felfedezett betegség jól kezelhető, és ezzel meg lehet előzni azt is, hogy az aranyér elhanyagolva súlyosabb szövődményeket okozzon. Nem utolsó sorban a szakorvosi vizsgálat kizárhatja a hasonló tünetekkel járó egyéb, akár súlyos, malignus (rosszindulatú) betegségek, mint pl. a végbélrák fennállását is.

A cikk a Budai Egészségközpont proktológusainak közreműködésével készült.