Több kutatás is alátámasztotta, hogy összefüggés áll fenn a munkahelyi stressz és a hátfájdalom között. De hogyan lehetséges ez? Körbejártuk a kérdést, hogyan előzhető meg, hogy a folyamatos munkahelyi feszültség komoly egészségügyi problémák kialakulásához vezessen.

Egészségpszichológiai vizsgálatok alapján evidenciának tekinthető, hogy a munkahelyi elégedettség, a munka monotonitása, a munkahelyi kapcsolatok minősége, a személyes igényeink, a stressz és a dolgozó munkaképességének saját megítélése szoros kapcsolatban állnak a hát- és derékfájdalom kialakulásával.

Életünk jelentős hányadát a munkahelyünkön, kollégáink társaságában töltjük, bizonyos tekintetben sokkal többet vagyunk munkatársainkkal és ügyfeleinkkel mint szeretteinkkel. Míg sokak számára egyértelmű, hogy a rossz családi légkör mennyire megterhelheti az emberek életét, addig a munkahelyi lelki állapotról kevesebb szó esik.

Mitől vagyunk stresszesek a munkahelyünkön?

A stressz számtalan betegség kialakulásában jelentős szereppel bír. Életünk stresszei közül kifejezetten alattomosnak mondható a heveny, de állandóan jelen lévő idegi megterhelés, amelynek gyakorta figyelmet sem szentelünk. A kimenetel azon múlik, mennyire vagyunk képesek az ártó környezeti hatásokkal megküzdeni. Felvesszük a bokszkesztyűt, vagy nyúlcipőt oldunk.

Igen ám, de vannak olyan helyzetek, ahol kénytelenek vagyunk kompromisszumot hozni, például a munkahelyen. Legtöbbször nincs lehetőség munkahelyet váltani, a konfliktusok felvállalása pedig a megélhetést veszélyezteti. Így kényszerül bele a mindennapok embere egyre több kompromisszumba. Minél több ilyen kompromisszumot hozunk, annál több lesz a heveny és krónikus stressz és annak egészségkárosító hatása.

Hogyan vezet a munkahelyi stressz hát- vagy derékfájdalomhoz?

Derékfájdalmakkal kapcsolatban különösen nehéznek tűnhet a pszichológiai hatások elfogadása. A kétkedés oka az, hogy kevés szó esik arról, hogy a stressz miként okoz hátfájást, derékfájást vagy épp porckorongsérvet. Egyáltalán hogyan lehetséges ez?

A magyarázat egyszerű és tudományosan alátámasztott. Az úgynevezett rossz stressz – vagy más néven lelki feszültség – fokozott izomfeszültséggel jár. Mindenkinek vannak olyan tapasztalatai, amikor megterhelő időszakban "beálltak” az izmai. A merev izmok fokozottan sérülékennyé teszik a csont- és vázizomrendszert.

Marras és munkatársai laboratóriumi kutatásban vizsgálták, hogy a munkahelyi lelki állapot milyen hatást gyakorol a hátizmokra és a gerincre. Vizsgálati személyek két csoportjával végeztettek egy megadott mozdulatsorból álló fizikai munkát. Az egyik csoportban biztató szavakat kaptak a munkások, a másik csoportnak viszont kötekedős munkafelügyelő jutott. Mindeközben Marrasék folyamatosan mérték a gerincizmok elektromos tevékenységét, összehúzódását, valamint a porckorongokra nehezedő nyomást. Az eredmény megdöbbentő volt: összehasonlítva a két csoportot a stresszes dolgozók hátizmainak elektromos aktivitása sokkalta magasabb volt, mint a stresszmentes csoport tagjaié. Az izmokban megemelkedett alapfeszültség következtében a hátizom húzó hatása miatt a gerinccsigolyák összébb csúsztak, ami jelentősen megnövelte a porckorongokra nehezedő nyomást. Egy-egy alkalommal nincsen ezzel baj, mivel a porckorong rugalmas állománya képes a regenerálódásra, de tartós lelki (és így testi) terhelés mellett állandó deformitás alakulhat ki.

Az ilyen változásokra ésszerű megoldás a konzervatív kezelés és bizonyos esetekben a sebészeti beavatkozás, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ha visszatérünk a stresszes környezetbe és nem változtatunk a hozzáállásunkon, akkor a probléma is kiújulhat.

Hogyan előzzük meg a munkahelyi stresszt?

Beszélni és írni könnyű róla, valódi változtatást végrehajtani annál nehezebb. Mindenesetre összegyűjtöttünk néhány tippet, amit érdemes megfogadni:

• Kezdjük a diagnosztikával: gondoljuk át, hogy mi az, ami megakadályoz abban, hogy elégedettek lehessünk? Emberi kapcsolatok? Fizetés? Karrierlehetőség?
• Keressünk módot, hogy változtassunk azokon a területeken, amelyek az elégedetlenség forrásai.
• A kontroll érzése kiválóan véd a stressz ártó hatása ellen, ezért tudatosítsuk, hogy cselekedeteink célját. Igyekezzünk megőrizni döntési lehetőségeinket, ha kell, merjünk nemet mondani. Ha nem változtatunk, az is a mi döntésünk.
• Tegyük élhetővé a munkakörnyezetet, vigyünk be személyes tárgyakat, rendezzük be a kényelmünknek megfelelően a környezetünket, amennyire a lehetőségek engedik.
• Ne vegyük magunkra a felettesek feszültségeit, hiszen a kritika a munkának szól, személyünket nem kell érintenie. A felettes elsősorban a munkánkat ismeri, a belső értékeinket nem feltétlenül.
• Ha túl nagy a feszültség, akkor kérjünk segítséget munkatársainktól, barátainktól, családtagjainktól, akik támaszt nyújthatnak a nehéz időkben.
• Tanuljunk relaxációs technikákat. Sok esetben a gyógytorna nem elég, a krónikus stressz okozta feszültségeket is oldani kell.
• Becsüljük meg magunkat, legyünk büszkék az elért sikerekre. Szükség esetén írjuk össze azokat az eseményeket, amikor valami nehéz feladatot jól oldottunk meg. Amikor új problémával kerülünk szembe, a sikerek listájából erőt meríthetünk.
  
  

Önnek is okozott már hátfájást a munkahelyi stressz? Írja meg kommentben tapasztalatait és bevált praktikáit!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.