Legtöbben légtornászként egyensúlyozunk életünk különböző területei között, kétségbeesetten igyekezve mindenhova elegendő figyelmet, munkát és időt juttatni. Nézzük, milyen stratégiák léteznek a munka és a személyes élet közötti egyensúly megteremtésére!

A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése egy komoly elkötelezettséget és szervezőmunkát igénylő feladat. Képesnek kell lennünk összeegyeztetni a pénzkereső tevékenységet, és a folyamatos fejlődéshez szükséges tanulást a magánéletünk kiteljesedéséhez, a jóllétünkhöz, a regenerálódásunkhoz és a feltöltődésünkhöz szükséges szabadidős tevékenységekkel. Megéri azonban a próbálkozást, hiszen ha sikerült egyensúlyba hoznunk, illetve egyensúlyban tartanunk euz a két életterületet, akkor a munkánkban motiváltak, eredményesek, sikeresek, a magánéletünkben pedig boldogok, harmonikusak lehetünk. Sajnos, kísérletezés közben és a környezetünkben körülnézve hamar kiderül, hogy ez korántsem egyszerű kihívás: ritkák a sikertörténetek, sokkal több kibillent egyensúlyú, munkamániás, agyonhajszolt embert láthatunk magunk körül, mint olyat, akik kiegyensúlyozottak és életük minden területén jól teljesítenek. Ebben szeretnénk segíteni pszichológusok közreműködésével összeállított stratégiai tanácsainkkal.

Figyelmeztető jelek

A munka-magánélet egyensúly felborulására utal, ha folyamatosan túlórázunk, olykor még a hétvégéken, és az ünnepnapokon is, így nincs elegendő időnk a pihenésre, a kikapcsolódásra vagy a személyes tevékenységekre. A túlzott munkahelyi igénybevétel miatt még akkor is a munkán gondolkodunk, amikor éppen nem dolgozunk, képtelenek vagyunk határokat szabni, feláldozzuk saját kedvteléseinket, szabadidős tevékenységeinket a munka oltárán. Előbb-utóbb elhanyagolhatjuk az önmagunkról való gondoskodást is, elhagyjuk a frissítő, erősítő testmozgást, a lelki feltöltődést jelentő hobbinkat, és nem hagyunk magunknak elegendő időt a regeneráló alvásra sem. Ingerlékenyek, kedvetlenek, fásultak leszünk, sem időnk, sem kedvünk nem marad a személyes kapcsolataink ápolására: ez pedig feszültséget okoz a családtagokkal, barátokkal való viszonyainkban. Betegen is bejárunk dolgozni, elképzelni sem tudjuk, hogy mikor mehetnénk szabadságra, nyaralást abszolút nem tervezünk. Ezen az úton hamar beköszönthet a fizikai-mentális egészségkárosodás, a kiégés, vagyis a munkahelyi nyomás és a krónikus stressz miatti fizikai, mentális és érzelmi kimerültség is. Elveszíthetjük az érdeklődésünket a munka iránt, már munkába menet is ránk törhet a szorongás, feszültnek, érzelmileg fásultnak, enerváltnak érezzük magunkat, és a szokásos feladatainkat is nehéznek találjuk. Ezt érdemes megelőznünk, hiszen a kiégés fizikai tüneteket, például gyomor-, fejfájást és alvászavarokat okoz, emellett zavarja az összpontosító képességet, rontja a kreativitást, a motiváltságot, az önértékelést, az önbizalmat. A tartósabb, több héten keresztül fennálló szorongásos, hangulati panaszok pedig hosszútávon akár további mentális nehézségekhez, zavarokhoz vezethetnek.

Lássuk, hogyan segíthetünk kollégáinknak és mi az, amit saját magunk megtehetünk az egyensúly kialakítása és fenntartása érdekében!

Hogyan segíthet a munkáltató?

A vezetők sokat segíthetnek alkalmazottjaiknak a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésében. Például ők maguk is hívják fel a munkavállalóik figyelmét, hogy szabadidejükben vagy nyaralásra indulva kapcsolják ki a munkahelyi telefonjukat és a laptopjukat. Ne követeljék meg az azonnali reagálást a munkahelyi emailekre! Nagyon jó hatású, ha a cég szervezetten gondoskodik olyan alkalmakról, amelyeken jó közösségi, munkahelyi kapcsolatok alakulhatnak ki, hiszen minél pozitívabb a légkör a munkahelyen, annál jobban érzik magukat ott, és annál jobb az együttműködés a kollégák között. Tartsák tiszteletben a munkatársak ebéd- és munkaidejét, ne tekintsék magától értetődőnek a tőlük kért „csak egy kis túlórát”! Segítsenek beosztani a szabadságolásokat, és a betegszabadság miatti helyettesítéseket! Érdeklődjenek rendszeresen alkalmazottaik jóllétéről, és figyeljenek fel arra, ha valakinél változást tapasztalnak, például a határidők elmulasztását vagy szokatlan rosszkedvet, hiszen ez is túlterheltségre, kiégésre utalhat.

9 tanács a munkavállalók számára a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly kialakításához, fenntartásához

• Gondolja át értékrendjét, mi az igazán fontos az életében!
• Gazdálkodjon tudatosabban az idejével! A naptárak, alkalmazások és teendőlisták mind hasznosak lehetnek. Nézze meg, milyen teendőit lehet interneten intézni a személyes megjelenés helyett!
• Határozzon meg időblokkokat a különböző feladatokhoz, például az üzenetek megválaszolására, a megbeszélésekre és a mentálisan intenzív munka elvégzésére.
• Állítson fel határokat: Legyenek internetmentes időszakok minden napjában, munka után kapcsolja ki a munkahelyi e-mailjeit!
• Élvezze a munkáját, „csinálja, amit szeret, szeresse, amit csinál”! Ha nagyon nem így van, ha nagyon utálja a munkáját, vagy úgy érzi, hogy az lehetetlenné teszi az életet, akkor itt az ideje a változtatásnak!
• Tekintse át pénzügyeit: tényleg szükségszerű a több pénz miatt agyonhajszolnia magát? Ha kevesebbet költ, az kevesebb munkaórát és több időt jelenthet önmaga számára.
• Ápolja kapcsolatait, legyen ideje családjára, barátaira, szeretteire!
• Koncentráljon az egészségére: a rendszeres, örömteli mozgás és a megfelelő alvás csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót. Kerülje a stresszoldás olyan útjait, mint a túlevés, az alkohol és a drog!
• A munkában legyen rendszeres leállása! Tartson ebédidőt, a munkaidő végeztével fejezze be a munkát, a napi és a hétvégi szabadidőt pedig használja valóban pihenésre, örömteli tevékenységekre és társas kapcsolatai ápolására!

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült el.