A cukorbetegséggel élő emberek között jóval nagyobb a depresszióval küzdők aránya, mint az egészséges népességben. Kérdés, hogy ennek mi az oka. A cukorbetegség váltja ki a depressziót vagy éppen ellenkezőleg, a depresszió vezet bizonyos esetekben diabéteszhez?

Tíz cukorbetegséggel élő emberből ketten-hárman depresszióval küzdenek. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a becslések szerint mintegy 800 000 diagnosztizált cukorbeteg él, és nagyjából 500 000 ember nem tud a betegségéről, akkor könnyen kiszámítható, hogy milyen széles körű problémáról van szó.

A depresszió tünetei a cukorbetegeknél is ugyanazok, mint másoknál: levertség, az érdeklődés, az örömérzet elvesztése, üresség, reménytelenség érzése vagy éppen stressz, idegesség, feszültség. Ehhez járulnak a koncentrációs zavarok, ingerlékenység, bűntudat, rosszabb esetben halállal kapcsolatos, öngyilkossági gondolatok. Mindehhez fizikai tünetek is tartozhatnak, többek között fáradtság, aluszékonyság vagy éppen alvászavarok, megváltozott étvágy, emésztési zavarok, fejfájás.

Amikor a diabétesz a depresszió oka

Annak, hogy a cukorbetegek között sok a depressziós, egyfelől az a magyarázata, hogy minden krónikus betegség “vonzza” a depressziót. A betegek úgy érzik, hogy a különböznek a többi embertől, hogy az életminőségük megromlott, a mindennapjaik nehézzé váltak. A cukorbetegséggel általában gyógyszerszedés, szigorú étkezési megkötések, esetleg kellemetlen testi panaszok, rendszeres orvosi kontrollvizsgálatok járnak. A betegek egy részét elkeserítik ezek a nehézségek, úgy érzik, hogy túl sok a lemondás és a megkötés az életükben. Az, hogy egyesek emiatt szomorúnak, lehangoltnak érzik magukat egy bizonyos mértékig, különösen a diagnózis felállítását követő időszakban, normálisnak mondható. Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

A cukorbetegség okozta depresszió másik magyarázata, hogy a vércukorszintünk ingadozása befolyásolja a hangulatunkat. Elég csak arra gondolni, hogy ha már nagyon éhesek vagyunk, leesett a vércukrunk, és valamiért nem tudunk enni, akkor mennyire ingerültek tudunk lenni. Cukorbetegség esetén ez hatványozottan jelentkezik, főleg ha a betegség rosszul van beállítva. Ilyenkor a vércukorszint ingadozásai miatt a beteg sokszor kimerültnek, fáradtnak érzheti magát, vagy éppen ingerült, feszült lesz. Fontos tisztázni, hogy ezek a tünetek csak a rosszul beállított értékekhez kapcsolódnak.

Fordított eset, amikor a depresszió okozza a diabéteszt

Ritkábban ugyan, de az is előfordulhat, hogy a két betegség közötti összefüggés fordított. Vagyis előbb a depresszió jelenik meg, és ennek a betegségnek a következtében alakul ki a cukorbetegség. A depresszió számos szerteágazó tünete között ugyanis erősen jelen vannak a különböző étkezési zavarok. Az egyik ilyen a túlevés, a falásrohamok és/vagy a bulimia megjelenése. Ha valaki tartósan sokat eszik, sok szénhidrátot visz be a szervezetébe, akkor elhízik, ennek következtében pedig, főleg idősebb korban megjelenhet a 2-es típusú, azaz az életmódból adódó cukorbetegség. (Az 1-es típusú cukorbetegségre ilyen módon nem lehet szert tenni, az genetikai okok miatt alakul ki.) Ebben az esetben tehát az arra hajlamos egyéneknél a depressziós állapot, illetve az ebből fakadó életmódbeli tényezők váltják ki idővel a diabéteszt.

Kezelési lehetőségek

A depressziót cukorbetegek esetében is antidepresszáns gyógyszerekkel vagy pszichoterápiás módszerekkel, esetleg a kettő együttes alkalmazásával lehet kezelni. A cukorbetegségre hajlamos depressziósak esetében a diabeteszre hajlamosító antidepresszánsok szintén rizikófaktort jelentenek a betegség kialakulásában. Számos olyan módszer akad, amelyek kiegészíthetik (de nem helyettesíthetik) a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést. Ilyen a tudatos, egészséges étkezés, a rendszeres mozgás, a különböző relaxációs technikák, például a jóga vagy a meditáció. Ezek nagy előnye, hogy mind a cukorbetegséget, mind pedig a depressziót pozitív irányba befolyásolhatják.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült el!