A legtöbb munkavállaló örül annak, ha a munkahelyén home office-ra van lehetőség, de milyen hatással lehet az otthonról végzett munka a munkavállaló életmódjára, egészségi állapotára?

A covid, a karanténidőszak sok szempontból átalakította az életünket. Bármilyen abszurdnak tűnik, de a járvány a nehezen felmérhető méretű veszteségek mellett néhány pozitív változást is járt. Ezek egyike az, hogy a munkáltatók a korábbinál jóval nagyobb hajlandóságot, nyitottságot mutatnak a home office lehetőségek iránt, felismerték annak előnyeit, és egyre több helyen teszik lehetővé a távmunkát. Ez azonban nagymértékben megváltoztatta az érintett munkavállalók életmódját, napi ritmusát, aktivitását. Kikerülve a munkahelyi közösségből, a munkavállalók számára késik vagy elmarad a folyamatos visszajelzés, és ez megváltoztathatja a hozzáállásukat, megfelelési kényszert ébreszthet bennük. Elbizonytalanodhatnak munkájuk értékét illetően, és ezért hajlamosak sokkal többet dolgozni, mint amennyit bármely munkaadó valaha is követelne tőlük. Emiatt sokan az otthoni munkavégzés során nem tartják be a napi munkaidőt, kora reggeltől késő estig be van kapcsolva a számítógépük, mert folyamatosan elérhetők akarnak maradni. Mindez azzal járhat, hogy sokkal kevesebb idejük marad házon kívüli aktív időtöltésre, testedzésre, oldott, regeneráló pihenésre, vagy legalábbis így érzik, és nem engedik meg maguknak ezeket.

Egészséges-e a home office?

Ma, amikor egyre több munkáltató dönt ilyen szervezeti átalakítás mellett, és már nem csak a karantén átmeneti szükséghelyzete miatt kerül sor a home office-ra, érdemes végig gondolni mivel jár ez a munkavégzési forma, hogy minél több előnyét és mind kevesebb hátrányát érezhessék a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt. Az elmúlt években több kutatást is végeztek, amelyek során vizsgálták a home office-ban végzett munka hatékonyságát. A Notebook.hu pedig 4559 munkavállaló bevonásával arról végzett vizsgálatot, hogy a home office milyen hatással lehet a munkavállalók testi-lelki egészségére. Ennek a felmérésnek az eredménye azt jelzi, hogy foglalkozni kell ezzel a problémával is. A megkérdezetteknek ugyanis csak kisebb része, 40 százaléka válaszolt úgy, hogy semmilyen egészségkárosító hatást nem tapasztalt az otthoni munkavégzés során. Minden negyedik válaszoló az elhízás, a túlsúly gyarapodása, 22 százalékuk pedig hátfájdalmak miatt panaszkodott. A megkérdezettek 15 százaléka említette azt is, hogy a látása romlott a home office idején. Nemcsak testi, hanem pszichés gondokat is okozott az otthoni munkavégzés: 12 százalékuknál a depresszió tünetei jelentkeztek.

Egy másik kutatás 61000 ember önbevallásos adatait összegezte, akik arról számoltak be, hogy a a kényszerű otthoni munkavégzés idején (karantén home office) 1 év alatt átlagosan 3-5 kilogramm plusz súlyt szedtek fel. A válaszadók közül minden 2. személy jelzett kisebb-nagyobb mértékű hízást, ők megnövekedett étvágyról, gyakoribb nassolásról, kisebb mennyiségű vízivásról és kevesebb alvásról számoltak be. A hízásuk okát elsősorban a több evésben látták, saját bevallásuk szerint 36-60 százalékkal több élelmiszert fogyasztottak, mint egy átlagos irodai munkanapon. A többlet kilók felszedésének másik okát a kevesebb mozgásban látták, elmondásuk szerint 61-67 százalékkal kevesebb fizikai aktivitást végeztek az otthonról való munkavégzés ideje alatt.

Tanácsok, amelyek segítenek megelőzni a home office potenciális egészségkárosító hatásait

1. Az otthoni munkavégzésre áttérve alaposan meg kell szervezni a munkakörülményeket. A munkaállomásnak megfelelőnek kell lennie ergonómiailag is, hogy helyesen legyen beállítva az ülőbútor, az íróasztal, a számítógép, a billentyűzet magassága, a világítás. Ezzel segíthetünk elkerülni az ülő munka, a rossz testtartás következményeként kialakuló hátfájást, megőrizni a látás egészségét.

2. A napirendet, a munka ritmusát is meg kell határozni, hogy a munkavállaló a munkaidején kívül elszakadhasson a feladataitól, az aktuális projektektől, tartalmasan tölthesse a napjait, és így kevésbé fenyegesse a depresszió.

3. A home office nagy előnye, hogy nem kell utazással tölteni az időt. Ezzel akár napi 2-3 órát is nyerhetnek az érintettek. Ezt a felszabadult időtartamot érdemes rendszeresen egyéb jellegű, egészséges aktivitásra, testmozgásra felhasználni, hogy a nem kívánt súlygyarapodás ne következzen be.

4. A szokottnál jobban kell vigyázni a táplálkozásra is, hiszen az otthoni munka veszélyei közé tartozik, hogy közel a kamra, a hűtő, bármikor fel lehet állni egy kis nassolásra. Cukros édességek, sós rágcsálni valók helyett nassolásra remekül megfelelnek a tisztított zöldség- és gyümölcsdarabkák, üdítők helyett ásványvíz, tea szolgálhat szomjoltásra.

5. Az otthoni munkavégzés hátterében tehát a család bevásárlási, étkezési szokásait is javasolt megreformálni. Érdemes a kevesebb kalóriát, de értékes tápanyagokat, vitaminokat, rostokat megfelelő mennyiségben tartalmazó élelmiszereket tartani otthon.

6. Kerüljük el a gyorsan „összecsapható”, sok szénhidrátot tartalmazó tésztás, burgonyás ételeket, próbáljunk meg otthon is egészséges, zsírszegény húsokat, főzelékeket, salátákat, zöldségköreteket is az asztalra tenni.

7. Igyekezni kell naponta többször, lehetőleg ugyanabban az időpontban enni, egy betartható táplálkozási rutint kialakítani akkor is, ha egyedül ülünk le enni.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.