A zenehallgatás fogalma a kikapcsolódáshoz, a szórakozáshoz kapcsolódik, de jelenthet ennél többet is: a tapasztalatok és kutatások szerint jótékony hatása lehet az egészségre, az agyműködésre, így kifejezetten alkalmas terápiára is.

Aki csak egyszer is átadta már magát egy kellemes, lágy zene megnyugtató hatásának, vagy épp ellenkezőleg, egyszer is hagyta, hogy egy vérpezsdítő ritmus átjárja tagjait, lendületet adjon a munkájához, aki egyszer is tudott önfeledten ritmusra mozogni, az tudja, hogy a zene a kikapcsolódás, a stresszoldás, a gyógyító pihenés, vagy éppen a felfrissülés, az energizálás, a teljesítménynövelés eszköze lehet.

A zene hat az agyműködésre

A zene a hanghullámok közvetítésével jut a külső fülbe majd a hallójáraton keresztül a dobhártyához, és megrezegteti azt. A rezgések a középfülben lévő hallócsontok útján a belső fülben lévő ún. csigához jutnak. A csigában lévő folyadék és a csillók, szőrsejtek a hang rezgéshullámai hatására kémiai neuro-transzmittereket szabadítanak fel, amelyek aktiválják a hallóideget, és elektromos impulzust, ingerületet továbbítanak az agyba, az agy halántéklebenyében lévő hallókéregbe.

A hangmagasságot, a hangszínt, a ritmust, a zene érzelmi tartalmát, intenzitását a hallóközpont különböző területei „dekódolják”, értelmezik, és mindez hat az agy egyéb területeire, a gondolkodásra, az érzékelésre, a mozgásra és az érzelmekre is. A zenére való fogékonyság egyénileg nagy eltéréseket mutat, és ez a különbség a kutatások szerint a hallásért felelős agyi struktúrák szerkezetében, nagyságában is megmutatkozhat.

Gyógyító frekvenciák?

Érdekes megfigyelés, hogy vannak olyan frekvenciájú hangok, amelyek különösen jó hatásúak az emberek számára is. Ilyen például a macskák rekeszizmának rezgéséből származó, 25 és 140 Hz közötti frekvenciájú dorombolás, amely megnyugtató, stresszoldó, vérnyomáscsökkentő, sőt, akár fájdalomcsillapító hatású is lehet, segítheti a szervezet öngyógyító folyamatait.

Régóta ismert, hogy bizonyos hangok, például a patakcsobogás, madárcsicsergés vagy a szívdobogás hangja segíti az ellazulást, a meditációt, az elalvást.

A tibeti szerzetesek hangtálakkal, csengettyűkkel, harangocskákkal, cintányérokkal keltett „hangfürdője” is ezekre a kellemes, tiszta, megnyugtató, alacsony frekvenciájú rezgésekre, hangélményekre épül. A rendszeres hangfürdőzés testileg és lelkileg egyaránt jó hatású, oldja a stresszt, a szorongást, enyhíti a kimerültséget, a fájdalmat.

Akinek nincs módja ilyenen részt venni, az interneten is találhat magának olyan zenéket, amelyek hasonló hatással vannak rá. A legfontosabb az, hogy teremtsünk alkalmat, szánjunk időt erre az ellazulásra, hiszen munka, tanulás mellett a háttérben hallgatva a legjobb zene is csak kevésbé tudja kifejteni a jótékony hatását.

A gyógyítás új, részben még kiaknázatlan területe a zeneterápia

A zene sokrétű jótékony, feszültségoldó, frissítő, elmélyülést, oldódást segítő hatását bárki megtapasztalhatja. Kutatások is megerősítették, hogy bizonyos betegségek, állapotok esetén a zenehallgatás, esetleg a saját zene alkotása jótékony hatású.

Így például a szorongás, a depresszió, egyéb pszichés zavarok, demenciával járó elváltozások, idegrendszeri betegségek (pl. szklerózis multiplex, Parkinson-kór), poszttraumás szindróma kezelésébe, sőt még a fájdalomcsillapítás eszköztárába érdemes a zenehallgatás lehetőségeit is beleépíteni. Ezeken alapul a zeneterápia, ami magába foglalhatja a zene hallgatását, esetleges improvizációját, előadását is, a résztvevők lehetőségeit, érdeklődését figyelembe véve.

A zeneterapeuták egészségügyi, szociális és oktatási intézményekben egyaránt jó szolgálatot végezhetnek a betegek, idősek, rehabilitációra szorulók, sérültek, függőségben élők, gyerekek ellátását, kezelését segítve.

A zeneterápiát használják kórházakban, pszichiátriai és addiktológiai intézményekben, családsegítőkben, nevelőotthonokban, idősek gondozóházaiban, mentálhigiénés szakszolgálatokban, nevelési tanácsadókban, speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztésére, ezen kívül még számos helyen, például hospice ellátásnál vagy a börtönpszichológia területén is.

Minden zeneterápiai foglalkozásban közös, hogy a hangokat, ritmust, a zenei harmóniát arra használják, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezzék, a sérült funkcióit helyreállítsák, a zene nonverbális eszközeivel elősegítsék a kommunikációt, a kapcsolatokat, az érzelmek átélését, fejlesszék a mozgást és a koncentrációt, terápiás hatást fejtsenek ki fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken, és mindezzel elősegítsék, hogy az érintett életminősége javuljon.

A zeneterápiának nincs ellenjavallata, nem ismert semmilyen negatív hatása. A zenehallgatás sok-sok pozitívuma mellett legfeljebb arra kell figyelni, hogy ne túl nagy hangerőn történjen, nehogy halláskárosodást okozzon, illetve, hogy személyre szabottan állítsák össze a zenei anyagot, mivel pszichés gondok esetén a túl intenzív, erős érzelmi töltésű, netán fájdalmas egyéni emlékeket idéző zenékkel jobb óvatosan bánni.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológusának közreműködésével készült el.