Pszichés állapotunk hatással van életünk minden területére, így a munkavégzésünkre is, hisz lehangolt, fásult, szorongó, depresszív hangulatban egy munkavállaló sem tudja képességei legjavát nyújtani.

A depresszió – akár átmeneti válságként, akár tartósabb mentális betegségként jelentkezik -, befolyásolja, megkeseríti az érintett életét, akadályozza, korlátozza a fizikai, illetve szellemi munkateljesítményét. A jelenséggel foglalkozni kell, hiszen egyáltalán nem ritka probléma: az amerikai National Alliance on Mental Alliance jelentése szerint évente a felnőtt lakosság mintegy húsz százalékát érinti a betegség, hazai adatok szerint 15 évesnél idősebb lakosság 7%-a szenved depressziótól.

Mit kell tudni a betegségről?

A depressziós esetek száma az utóbbi évtizedekben emelkedik. Bár sokan az átmeneti lehangoltságot, rosszkedvet is ide sorolják, depressziónak igazán a két hétig vagy annál is hosszabb ideig tartó hangulati válság, mentális zavar tekintendő.

Tünetei egyénenként igen változatosak lehetnek, és eltérő súlyossággal jelentkezhetnek. Fel kell figyelni arra, ha az érintettet tartósan kedvetlenség, fásultság, szomorúság, reménytelenség, ingerlékenység, tehetetlenség érzése fogja el, ha állandóan túlterheltnek, enerváltnak, fáradtnak érzi magát, ha nincs motivációja, étvágytalan, alvászavarai vannak, nehezen tud összpontosítani, öngyilkos gondolatai támadnak. Gyakran testi tünetek is megjelennek, például gyakori fejfájás, gyomorgörcs, emésztési panaszok, indokolatlan súlyvesztés vagy éppen elhízás.

Hogyan befolyásolja a depresszió a munkavégzést?

Ezeket a depressziós tüneteket az érintett nem tudja „otthon hagyni”, a mentális, hangulati zavar a munkahelyen is érezteti negatív hatását. A munkatársaknak először az tűnhet fel, hogy a kollégájuk tartósan rosszkedvű, a motivációja, érdeklődése csökken, visszahúzódik a többiektől, esetleg elhanyagolja magát, öltözetét, nem érdeklődik a közösségi ügyek iránt. Ezek a depresszió első jelei is lehetnek.

A munkavállaló teljesítménye, figyelme, döntéshozatali és koncentráló képessége csökken, nem képes olyan kommunikációra, a munkatársakkal való együttműködésre sem, mint addig. Nehezebben tudja a munkája megszokott ritmusát és a határidőket tartani, esetleg több hibával dolgozik. A testi tünetek és az alvászavar tovább rontja a helyzetet, így egyes munkakörökben (gépekkel, vegyszerekkel vagy magasban végzett munkánál például) akár a munkavégzés biztonsága is veszélybe kerülhet. Megszaporodhat a hiányzások, a betegállományban töltött napok száma is.

Ami segíthet

Ha a válságos állapot elhúzódik, a tünetek két hétnél hosszabb ideig jelentkeznek, az érintettnek ajánlatos szakszerű segítséget kérni, azaz szakpszichológushoz, pszichiáterhez fordulni. Minél korábban ismerik fel és kezelik a depressziót, annál jobb a prognózis, annál könnyebb elérni az állapotjavulást. A depresszió hátterében számos tényező együtt járása feltételezhető, de sok esetben a tartós munkahelyi stressz tovább rontja a hangulati tüneteket, ezért a terhelést lehetőség szerint csökkenteni érdemes.

Egy jól időzített szabadság, kikapcsolódás, illetve egy pihenést, feltöltődést jelentő élmény sokat segíthet. Felmerülhet a kérdés, hogy megossza-e az érintett a problémáját a főnökével vagy a munkatársaival. Az őszinte kommunikáció mellett szól, hogy segíthet elkerülni a félreértéseket, és hogy együtt könnyebb átszervezni a feladatokat, rugalmasabb időbeosztást kialakítani, teljesíthető határidőket megszabni, stb. A depresszióra hajlamos munkavállaló enyhíthet a helyzetén, ha tudatosan keresi a pozitív élményeket, sikereket. Például, ha a nyomasztóan nagyszabású feladatokat felosztja kisebb, átláthatóbb, könnyebben teljesíthető egységekre, akkor gyakrabban érhet el sikerélményt.

Tudatosan törekedjen több pihenésre, lazításra: tartson munka közben rendszeresen szünetet, amikor akár csak pár percre is, de átmozgathatja tagjait, kiszellőztethet, kikapcsolódhat. Apróságnak tűnhet, de az sem mindegy, hogy milyen környezetben tölti el a munkavállaló a napi munkaidőt: a munkaállomás körül egy-két üdítő színfolt, zöld növény, kedves családi fénykép, vagy egy jól sikerült nyaralás fotója emelheti a hangulatát, kizökkentheti a fásultságból.

A depresszióra hajlamos embereknél nagy jelentősége van az egészséges életvitelnek is. A kiegyensúlyozott, vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend, az aktivitás, sok sport, és megfelelő alváshigiéné segít a tünetekkel való megküzdésben. Mindazonáltal a kialakult depressziós zavar önmagától nem múlik el, így egészségpraktikák alkalmazása nem helyettesíti a szakszerű segítséget. Általános szakmai álláspont, hogy hatékony gyógyítására a kombinált, azaz párhuzamosan alkalmazott gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés a leghatékonyabb megoldás.

Nagyon fontos, hogy gyógyszeres segítséget csak orvosától fogadjon el, hiszen a laikus tanácsra beszedett nyugtatók, kedélyjavítók hosszabb távon még nagyobb bajt okoznak. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a depresszió oldására, a feszültség levezetésére alkalmas az alkohol, a drog, a dohányzás: ezekkel szintén épp az ellenkező hatás, a depressziónak és a következményeinek az elmélyülése érhető el.

A depressziós állapot csapdája, hogy a tartósan rossz hangulat negatív szemléletmódot eredményez a külvilággal és önmagunkkal szemben. Belső állapotaiért ilyenkor az ember magát okolhatja, önkritikussá válhat, ami az önbecsülés drasztikus csökkenésével jár. A depressziótól szenvedő pedig kilátástalanság és önvád csapdájában életkudarcként fogja fel a tartósan megváltozott hangulati állapotát, melyen a környezet jó tanácsai és bíztatásai csak tovább rontanak. A gyógyulás első lépése ezért a probléma felismerése és a megfelelő terápia megválasztása lehet.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.