A klasszikusan családi téli ünnepek közeledtével rosszabb pszichés állapotba kerülhetnek azok, akik élethelyzetük, magányuk, téli depressziójuk vagy más ok miatt amúgy is hangulati válságban vannak.
Kell-e félni az öngyilkosságok számának karácsonyi megugrásától?
Ahogy az üzletekben és a reklámokban egyre több kiszámítottan megható, csillogó reklám foglalkozik a karácsonnyal, minden évben újra felmerül a kérdés, kell-e félnünk attól, hogy ilyentájt megugrik az öngyilkosságok száma azok körében, akik család nélkül, egyedül ünnepelnek. A szezonalitást mutató kórképek (pl. az öngyilkosság szempontjából jelentős rizikófaktort jelentő depresszió) időszakosan erősödnek fel, mely eshet erre az őszi-téli időszakra. A világjárvány alatt jelentős mértékben megemelkedett az önsértési rizikót is magában hordozó, kezelést igénylő pszichiátriai kórképek aránya, ami meglátszik a statisztikákban is: három évtizednyi csökkenés után 2020-ban, a pandémia első évében újra nőni kezdett, tíz százalékkal emelkedett a hazai öngyilkosságok száma.
Christmas blues
Bár a konkrét számok ezt nem támasztják alá, közkeletű az a hiedelem, hogy a családok ünnepeként ismert karácsony táján több öngyilkosság fordul elő, mint az év más szakaszaiban. Azokat féltjük leginkább, akik magányosak, nem várhatnak senkitől és nem is tudnak adni senkinek szeretetet, ajándékot, jó szót, ráadásul betegek vagy az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élnek. A köztudatban úgy él, hogy ilyen élethelyzetben a karácsony olyan megpróbáltatás, amely akár az öngyilkosság gondolatáig is eljuttathatja az érintetteket. A statisztika azonban nem ezt mutatja: a kimutatások szerint nem ilyentájt, inkább a késő tavaszi, nyári időszakban szaporodik meg a befejezett öngyilkosságok száma. A hangulati válság, a rossz pszichés állapot, a depresszió azonban olyan jelenség, amellyel valóban számolni kell.
A gyakorló pszichológusok szerint nem annyira az ünnepnapokon, inkább az ünnepek után következik be a mélypont, mintha a karácsony (és a várakozással együtt járó stressz) elmúltával a meg nem valósult álmok, a hiábavaló csodavárás hangulata hatna nyomasztólag. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez az – angol pszichológusok által „Christmas blues"-nak nevezett – állapot csak a magányosakat sújtja.
A karácsony a fogyasztás ünnepe lett, már októbertől erre készül a teljes kereskedelem, erről szól minden, bárhova megyünk vagy kapcsolunk a tévécsatornákon, ömlik ránk az ünnepi zene, fény, illat, a karácsonyi idill. Még nehezebb úgy várni az ünnepet, ha egyéb veszteség is történt az elmúlt hónapokban, például egy szeretett személy elvesztése vagy a munkahelyi problémák, betegség vagy válás mind-mind negatívan hatnak pszichés állapotunkra. A késő őszi, téli hetek fényszegény, komor, barátságtalan időjárása, a téli fáradtság, súlyosabb esetben a téli depresszió amúgy is sokaknak aláássa a hangulatát. Így, ha a befejezett öngyilkosságok száma nem is emelkedik, de sokaknak van segítségre szüksége, megnő a lelki segélyszolgálatokat hívók száma is.
Öngyilkossági gondolatokra utaló jelek
Veszélyben lehetnek a hosszabb ideje mentális, pszichés betegséggel küzdő emberek, illetve azok is, akik a téli fényszegény időszakban hajlamosak a nyomott hangulatra, depresszióra. Ha egyedül él és krízishelyzetben van, és különösen, ha már korábban is megkísérelte az öngyilkosságot, vagy a családjában volt ilyen tragédiára példa, akkor fokozottabb a kockázat.
Öngyilkosság veszélyére utaló (preszuicidális) jel lehet, ha az érintett elhanyagolja a társas kapcsolatait, érzelmi élete fokozatosan beszűkül, ha súlyos önértékelési zavarai vannak, önmagát hibáztatja a nehézségekért, erősíti magában a kudarcélményt, a reménytelenség, kilátástalanság érzése uralkodik el rajta, tervezgeti, emlegeti az öngyilkosságot. Intő tünet lehet a fáradékonyság, az alvászavar, az étvágytalanság, az összpontosításra való képtelenség, a szellemi és a fizikai teljesítmény csökkenése is.
Fontos, hogy ha a környezetünkben élőknél úgy érzékeljük, hogy elkezdenek elszigetelődni, befelé fordulni, legyünk figyelemmel rá mindezek ellenére is, hogy alkalomadtán segítséget nyújthassunk nekik – a társas támogató közeg önmagában is védőfaktorként szolgál a pszichés megbetegedések tekintetében.
Saját maga is tehet a karácsonyi depresszió ellen
Az ünnepet és az ahhoz kapcsolódó szabadnapokat tudatosan használja ki arra, hogy örömöt szerezzen – magának is, másoknak is. Nemcsak a klasszikus karácsonyi forgatókönyv alapján lehet eltölteni ezeket a napokat, hanem rendhagyó módon is, ha úgy érzi, feltöltődésre van szüksége.
Figyeljen önmagára, szervezzen magának örömszerző programot, tevékenységet, bármit, amire a hétköznapokon nincs ideje, lehetősége. Ez lehet színház, koncert, fürdő, kirándulás, séta vagy akár csak otthoni, egyszerű, kényelmes kikapcsolódás, zenehallgatás vagy olvasás is. A szakemberek különösen hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások rosszkedvét, magányát és megpróbálnak segíteni azon. Mindenki családjában, szomszédságában, ismerősei között van, akin kipróbálhatja: tényleg jobb, vagy legalább olyan jó adni, mint kapni, odafigyelést, jó szót, kedvességet, segítséget. Ha pedig nem sikerül saját erőből kikecmeregni a hangulati válságból, jobb kedvre derülni, kipihennie magát, akkor ne restelljen másokhoz fordulni.
Amennyiben lehangoltnak érzi magát hosszabb időn át, kilátástalannak érzi helyzetét, esetleg öngyilkossági fantáziái, késztetései jelennek meg, fontos, hogy szakszerű segítséget kapjon. Keresse fel azt személyt családjában, baráti közegében, akiben bízik és akitől tud segítséget kérni, vagy forduljon egyenesen pszichológushoz, pszichiáterhez nehézségeivel. Amennyiben úgy érzi, azonnali segítségre van szüksége, hívja a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálatot (06-80-810-600), vagy keresse fel a területileg illetékes sürgősségi intézményt.
A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.
