Egyre többen vannak azok, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol kizárólag ülniük kell. Az Európai Unióban a munkavállalók közel 40 százaléka végez ülőmunkát, Magyarországon körülbelül egyharmaduk. Egyelőre három olyan ország van, Hollandia, Németország és Luxemburg, ahol a munkavállalók között már többségben vannak az ülőmunkát végzők, például az irodisták, a call-centeresek vagy a sofőrök. Csakhogy a tartós ülőmunka egy sor komoly egészségi következménnyel járhat. Melyek ezek és mit tehetünk ellenük?

Gyenge lábak és farizom

A gyenge láb- és farizom magyarázata egyszerű: ha nem használjuk eleget ezeket az izmokat, akkor elgyengülnek, sorvadásnak indulnak. Márpedig, ha valaki autóval jár dolgozni, vagy otthonról dolgozik és egész nap a számítógép előtt ül, akkor gyakorlatilag semmire nem használja ezeket az izmait. De nem csak a sportolóknak van szükségük erős lábakra: gyenge izomzattal sokkal nagyobb a sérülések, az elesés veszélye.

Feszes csípő és fájós hát

Ahogy a láb- és a farizmok, úgy a csípő, a hát és a gerinc is megszenvedi, ha valaki tartós ülőmunkát végez. Bármilyen meglepő, a tartós ülés jobban megterheli a csípőt és a gerincet, mint a tartós állás. Különösen igaz ez akkor, ha valaki helytelenül, görnyedten ül, ilyenkor ugyanis majdnem kétszer annyi terhelést kapnak a porckorongok, mintha állna. Ez pedig hosszabb távon olyan mozgásszervi betegségekhez vezethet, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés.

Merev váll és nyak

Ahogy a lábak, a fenék és a hát alsó része, a vállak és a nyak is szenvedni fog hosszan tartó üléstől. Főleg akkor, ha valaki görnyedten, a vállait kissé felhúzva és nyakát előre nyújtva mered egy számítógép monitorjára egész nap. Emiatt a nyak és a váll izmai feszessé, merevvé válnak, hosszabb távon fájni kezdhetnek.

Súlygyarapodás

A mozgásszegény életmód következménye, az elhízás nem csupán esztétikai probléma. A súlygyarapodás sokféle betegség előszobája lehet az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségen át a szív- és érrendszeri panaszokig. A túlsúly ráadásul rontja az esetleg már meglévő mozgásszervi panaszokat is.

Cukorbetegség

Bármilyen meglepő, egy kutatás szerint már öt napnyi ágynyugalom, vagyis szinte semmi mozgás elég ahhoz, hogy megnövekedett inzulinrezisztenciát tapasztaljunk az arra hajlamos egyéneknél. Ennek fényében érthető, hogy azoknak, akiknek tartós ülőmunkájuk van 112 százalékkal nagyobb esélyük van a cukorbetegség kialakulására, mint azoknak, akik rendszeresen mozognak. (Itt a kettes típusú, életmóddal összefüggő cukorbetegségről van szó, ennek előszobája az inzulinrezisztencia. Az egyes típusú cukorbetegségnek genetikai okai vannak.)

Szív- és érrendszeri betegségek

Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a férfiaknak, akik hetente több mint 23 órát töltöttek tévézéssel, 64 százalékkal nagyobb esélye volt arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatt haljanak meg, mint azoknak, akik hetente csak 11 órát vagy annál kevesebbet ültek a tévé előtt. Szakértők szerint az ülőmunkát végző embereknél 147 százalékkal magasabb a szívroham vagy az agyvérzés kockázata.

Daganatos betegségek

Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód összefüggést mutat bizonyos daganatos betegségek kialakulásának magasabb kockázataival is. Több kutatás is bizonyította, hogy a hosszú távú ülőmunka növelheti többek között a tüdő-, a méh- és a vastagbélrák kialakulásának esélyét.

Szorongás és depresszió

A fentieknél sokkal kevésbé közismert, hogy a mozgásszegény életmódnak nemcsak testi, hanem mentális következményei is lehetnek. Pedig a depresszió és a szorongás kockázata is magasabb azoknál, akik tartósan keveset vagy szinte semmit nem mozognak.

Már napi egy óra mozgás elég

Azon, hogy valakinek ülőmunkája van, nehéz változtatni. Az ülőmunka okozta egészségügyi károk viszont kis erőfeszítéssel megelőzhetőek. Már napi egy óra mozgás is elég ahhoz, hogy kompenzálja az ülőmunka okozta problémákat. Erre tehát mindenképpen érdemes időt szakítani. A mozgás szinte bármi lehet: futás vagy kocogás, de megteszi egy kiadós séta is, úszás, jóga, gerinctorna, súlyzós edzés, kerékpározás, kinek mi a hozzáférhető. Már azzal is javíthatunk az egészségünkön, ha nem autóval, hanem gyalog megyünk a gyerekekért iskolába, vagy ha minden nap beiktatunk egy félórás sétát munka előtt és munka után.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.