Sokan gondolják úgy, hogy a horkolás ártalmatlan, inkább zavaró jelenség. Ez azonban nem igaz, komoly betegségek jele is lehet. Ezek közül az egyik leggyakoribb az alvási apnoé szindróma, egy alvásfüggő légzészavar, ami ha nem kezelik, a kialvatlanság következtében memória- és figyelemzavarokat, teljesítménycsökkenést, depressziót is okozhat.

Az alvási apnoé során az alvó légzése időnként abbamarad, majd külső beavatkozás nélkül, magától újraindul. Erre utal a betegség elnevezése, ami a görög apnoe szóból ered, és azt jelenti, hogy „lélegzetvétel nélkül”.

Az alvási apnoé szindrómának két fő típusát különböztetjük meg. Az egyiket obstruktív alvási apnoének nevezik, ez az alvászavarok egyik leggyakoribb típusa. Ebben az esetben a garat alvás közben újra és újra elzáródik vagy beszűkül, és az alvó ember emiatt nem jut átmenetileg levegőhöz. Az alvási apnoé másik, jóval ritkábban előforduló típusa a centrális alvási apnoé, amikor az agy nem adja ki a megfelelő parancsokat a légzést szabályozó izmoknak. Ez utóbbi főleg olyanoknál fordul elő, akik szívbetegségekkel vagy agyi keringési zavarokkal küzdenek.

Kiket érint az alvási apnoé?

Az obstruktív alvási apnoé jellemzően az idősebb férfiak betegsége. Kétszer annyi férfi szenved tőle, mint nő, és közülük is leginkább a negyven évesnél idősebb korosztály. A nők jellemzően a menopauza után válnak nagyobb arányban érintetté. Összességben meglehetősen gyakori, a felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékát érinti enyhébb vagy súlyosabb formában.

Azért jelentkezik jóval gyakrabban a középkorú vagy idősebb férfiaknál, mert ahogy idősödünk, úgy lassul az anyagcserénk, ráadásul az életkor előrehaladtával egyre kevesebben sportolnak. Az idősebb korosztályra amúgy is jellemzőbb a hagyományosabb, kalóriadúsabb fogások fogyasztása, ami mind elhízáshoz vezethet. Az elhízás pedig, noha nem az egyetlen oka, de fontos tényezője az alvási apnoé kialakulásának.

Diagnosztizálhatjuk a betegséget saját magunkon?

Az alvási apnoé azért alattomos betegség, mert az érintett általában nem direkt módon szenved tőle. Nincsenek fájdalmas tünetei, így ha a beteg hálótársa nem szól, magától valószínűleg sokáig nem is veszi észre a problémát. A hálótárs viszont érzékelheti, hogy a párja horkol, ahogy azt is, hogy amikor a horkolás hirtelen abbamarad, akkor nem vesz levegőt, a légzése néhány pillanatra kimarad.

Ami az erőteljes horkoláson és az alvás közbeni légzéskimaradáson túl még alvási apnoéra utalhat az az állandó kialvatlanság, fáradékonyság, álmosság érzése még akkor is, ha egyébként eleget alszunk. De a betegség jele lehet még, ha gyakran ébredünk kiszáradt szájjal, égő, kaparó torokkal, vagy akár arra, hogy kapkodjuk a levegőt.

Szakember segítségével a betegséget otthoni körülmények között is diagnosztizálhatjuk. Ilyenkor egy olyan készüléket kell alvás előtt magunkra erősíteni, amivel az orron keresztül kiáramló levegőt, a légzőmozgásokat, és a pulzusszámot is figyelik. Az így kinyert adatokból aztán kiderül, hogy az alvás alatt hányszor fordult elő, hogy a garat elzáródott és a légzés kimaradt.

Az alvási apnoé diagnózisa történhet úgynevezett alváslaborokban is, vagyis olyan helyeken, amelyek kifejezetten arra specializálódtak, hogy az alvászavaroknak, alvás közben jelentkező problémáknak utánajárjanak. Ha alváslaborban történik a vizsgálat, akkor még több adatot tudnak kinyerni egy éjszaka alatt, egyebek mellett a véroxigénszintet, a szemmozgást, az agyi elektromos tevékenységet, az izomtónust vagy a szívritmust is figyelik.

Milyen következményei lehetnek az alvási apnoénak?

Ha a hosszú ideje fennálló, súlyos alvási apnoét nem kezelik, az komoly következményekkel járhat. Az apnoétól szenvedő beteg alvása nem pihentető, ezért gyakran fáradtan ébred. A tartós kialvatlanság emellett memória- és figyelemzavarokat, teljesítménycsökkenést, depressziót is okozhat. Továbbá jelentősen csökkentheti a várható élettartamot, mert az apnoé következtében megjelenhetnek olyan egészségügyi problémák, mint a szívritmuszavar vagy a stroke.

Az alvási apnoé gyógyítása

Szerencsére az alvási apnoé mind gyógyszeres, mind műtéti úton kezelhető. Ha a betegség nem súlyos, akkor elég lehet a gyógyszeres kezelés. Ha a beteg túlsúlyos is egyben, akkor ennek együtt kell járnia egy életmódváltással, egészségesebb étkezéssel, több testmozgással. A testsúly csökkentése és a gyógyszeres kezelés együtt enyhébb esetekben megoldást jelenthet.

Érdemes kerülni az alkoholfogyasztást és a nyugtatók használatát is, ezek ugyanis tovább fokozhatják a horkolás mértékét, és ezzel együtt az alvási apnoét. Az alkohol és a nyugtatók ugyanis csökkentik az izmok feszességét. A dohányzás abbahagyása is ajánlott, mivel egyértelmű összefüggés mutatható ki a dohányzás és az alvási apnoé között.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor az alvási apnoénak egyéb szervi okai is vannak. Ilyen lehet például, ha valakinek túl nagy a torokmandulája, vagy a lágyszájpadja. Ezeket viszonylag egyszerű műtéti úton korrigálni. Előfordulhat, hogy fogszabályozó szakorvos segítségére is szükség van, ha például valakinek mélyharapása van, az is okozhat légzésproblémákat alvás közben.

Emellett az apnoé tünetei megszüntethetők úgynevezett CPAP-készülékek használatával. Az ilyen készülékek által előállított enyhe légúti nyomás a bezáródó garatot nyitva tartva biztosítja a sikeres, erőlködés nélküli légvételt alvás közben. Használata lényegében azonnal megszünteti a betegség tüneteit, de nem gyógyítja magát a betegséget.

A cikk a Budai Egészségközpont szomnológus szakorvosainak közreműködésével készült.