Komoly akadályt jelenthet a munkavégzésben az ebéd után jelentkező álmosság, amely szerencsére néhány trükkel megelőzhető.

Sokak számára ismerős érzés az étkezések, leginkább az ebéd és a vacsora után ránk törő aluszékonyság, energiacsökkenés vagy ahogy a köznyelv hívja, a kajakóma. Ilyenkor a jóllakott ember semmi másra nem vágyik, csak egy kis szunyókálásra. Csakhogy a munkahelyeken nem nézik jó szemmel az ebéd utáni sziesztát, így a kajakóma áldozatai jobb híján leginkább kávézással próbálnak enyhíteni a tüneteken.

A kajakómával kapcsolatban széles körben elterjedt, hogy a hirtelen támadt fáradtság oka, hogy a vér (és általa az oxigén) az emésztés segítsége gyanánt a gyomorba áramlik, és az agy lecsökkent vérellátása miatt alakul ki az álmosság. Ez azonban nem igaz, az agy vérellátása nem szenved hiányt pusztán amiatt, hogy a gyomor tele van. Hasonlóképpen, amikor sportolunk, akkor sem az agy vérellátása rovására áramlik több vér az izmainkba.

A kajakóma oka inkább abban keresendő, hogy mit és mennyit eszünk. Könnyen megfigyelhető, hogy ha csak egy kis salátát, sovány húst, gyümölcsöt eszünk, jóval kisebb eséllyel üt be, mint amikor elfogyasztunk egy szénhidrátban gazdag, több fogásos menüsort. Ennek oka, hogy amikor magas szénhidrát- és cukortartalmú ételeket eszünk, amelyeknek magas az úgynevezett glikémiás indexe is, ezek hirtelen megdobják a vércukorszintet. A magas glükózszint pedig beindítja az inzulintermelést. Ez a hormon lehetővé teszi a glükóz felszívódását a véráramból, ugyanakkor a munkája következtében kialakuló, hirtelen vércukorszint emelkedést követő zuhanás képes álmosságot előidézni.

Reggeli, ebéd, vacsora

Emellett megfigyelhető az is, hogy a kajakóma sokkal gyakrabban jelentkezik ebéd és vacsora, mint reggeli után. Még akkor is így van, ha a reggelink kifejezetten bőséges, szénhidrátdús volt. Ennek oka, hogy normál esetben a kortizol hormon szintje a nap első felében a legmagasabb a szervezetben. Mivel a kortizol többek között éberséget okoz, egy kiadós reggelit még képes ellensúlyozni, de a nap folyamán a többi étkezésénél már kevésbé tudja a kajakóma útját állni.

Nem árt komolyan venni, ugyanis betegséget is előre jelezhet. Ha valaki rendszeresen küzd azzal, hogy az étkezések után erőteljes fáradtság lesz úrrá rajta, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni, és terheléses vércukor és inzulinvizsgálatot végeztetni. A kajakóma ugyanis lehet az inzulinrezisztencia egyik jele is.

A kajakóma megelőzése

A legtöbben kávéval küzdenek a kajakóma ellen, azonban nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. A koffein ugyan rövid távon valóban élénkít, azonban sokaknál a délutáni kávézás ahhoz vezet, hogy éjszaka később tudnak elaludni, és nem elég pihentető az álmuk. Ettől aztán másnap még fáradtabbnak érzik majd magukat.

A kajakóma megelőzése érdekében hatékonyabb, ha odafigyelünk arra, hogy mit és mennyit eszünk. Szó sincs arról, hogy teljesen mellőzni kellene a szénhidrátokat, de arra érdemes ügyelni, hogy az ebéd változatos legyen, tartalmazzon elég fehérjét, rostot. Emellett, ha el akarjuk kerülni az ebéd utáni álmosságot, érdemes arra törekedni, hogy teljesen kiéhezve várjuk a delet, hanem együnk reggelit, tízórait is, így ebédre szerényebb adaggal is beérjük majd.

A mozgás szintén kulcsfontosságú. Aki megteheti, annak érdemes evés után egy könnyű, rövid sétát tenni. A mozgás jót tesz az emésztésnek, és ugyanolyan élénkítő hatással bír, mint egy kávé. A séta során az izmaink elkezdik felhasználni a bevitt cukrot, így tompítva a vércukorszintben bekövetkező ugrásokat. Természetesen nem életünk sportteljesítményét kell végrehajtani ebédszünetben, egy 15 perces séta a friss levegőn bőven elég lehet.

A kajakóma elleni küzdelemben az éjszakai alvásnak is szerepe van. Ha eleve kialvatlanok vagyunk, akkor jobban kívánjuk az egészségtelenebb, cukrosabb ételeket, ezzel növelve a kajakóma esélyét. Ha viszont eleget aludtunk, akkor nagyobb eséllyel nyúlunk az egészségesebb fogások felé.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.