Kullancsokkal nemcsak erdei kirándulásokon, hanem kertekben, városi és lakótelepi parkokban is találkozhatunk. A parányi vérszívó csípése többféle veszélyes betegséget is okozhat, így érdemes minél többet megtudni róla és elkerülésének lehetőségeiről.

A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de közülük csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Pontosabban, nem maga a kullancs, hanem a tápcsatornájában lévő, és a csípéskor ejtett parányi seben keresztül bejutó kórokozók okozzák a fertőzéseket. A kullancsok pár milliméter nagyságúak, de vérszívás közben és után a saját mérete többszörösére is megnőhet. Négy fejlődési szakaszuk van: pete, lárva, nimfa és imágó. Lárvaként földben élő rágcsálók kicsinyeinek vérével táplálkoznak, a nimfák és a kifejlett példányok már képesek nagyobb emlősállatok és az ember bőrét is átszúrni a szájszervükkel.

A kullancsok a fűszálakon és levelek fonákján tanyáznak

Ezekkel a vérszívókkal találkozhatunk réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt, kertekben, parkokban, de még lakótelepi játszótéren is. Csak a leghidegebb teleken, illetve a nyári forróság heteiben passzívak (ilyenkor a talajba húzódnak vissza), egyébként az év bármelyik szakaszában támadhatnak. A legaktívabbak április-május vagy augusztus-szeptember hónapokban.

A kullancs fajtájától függően mintegy 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonák oldalán húzódnak meg, mint például az egyik leggyakoribb, az ún. közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Vagy a talajszinten tanyáznak, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra. Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást.

Vérszívás érzéstelenítéssel

A kullancs az „áldozata” (állat vagy ember) bőrén mozogva keresi azt a pontot, ahol annak bőre a legvékonyabb, áthatolható: elsősorban a hónalj, combtövek, a hajlatok vagy a fül mögötti bőrfelületeteket részesítik előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, és a nyálával együtt alvadás gátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a testünkbe. A kullancsoknak ez a jellegzetessége okozhatja a nagyobb bajt, mivel a nyállal együtt a kullancs tápcsatornájában lévő kórokozók, vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetébe. A kullancs a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát a vérszívás idejére. Ez akár napokig is eltarthat, ha addig nem veszik észre, majd, amikor teleszívja magát, leválik a bőrről. A sebecske akkor kezd el fájni, viszketni, begyulladni, amikor a vérszívás már befejeződött.

Kullancsok által terjesztett betegségek

A kullancsok a szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek, ezek közül a két legismertebb betegség a kullancs-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór. Körülbelül minden századik kullancs hordozza a kullancs-enkefalitisz kórokozóját, a flavivírust. Ez a fertőzés enyhe tünetekkel kezdődik: hőemelkedéssel, fej- és torokfájással, rossz közérzettel, émelygéssel. A betegség második szakaszában azonban súlyos tünetek jelentkeznek, hányás, intenzív fejfájás, magas láz, tüdőgyulladás, vesebetegség, megmerevedett tarkóizomzat, majd zavartság, eszméletvesztés és görcsrohamok, epilepszia, idegbénulás is bekövetkezhet. A kullancs-enkefalitisz megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egy éves kor felett mindenkinek ajánlható, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben.

Sajnos, a másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett betegség, a Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A többszakaszos betegség kórokozója a Borrelia burgdorferi baktérium. A fertőzés első szakaszára bőrtünetek jellemzők: ovális alakú bőrpír a csípés helyén, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben, gyűrűkben tágulnak. Ha ebben a korai szakaszban nem történik antibiotikumos kezelés, akkor a baktérium elszaporodhat a szervezetben, távolabb is gyulladásokat okozhat, amelyek fejfájással, izom-és ízületi fájdalmakkal, szívpanaszokkal, gyengeséggel járhatnak. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket alakíthat ki, ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívproblémákat okozhat.

A kullancs terjesztette fertőző betegség még a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia), és többféle kullancsláz (Q-láz, a vérzéses kullancsláz, a mediterrán foltos láz), amelyek az emberek mellett emlősállatokban, így kutyákban, macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.

Teendők kullancscsípés esetén

A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. Ha mégis kullancsot találunk, legfontosabb, hogy mielőbb eltávolítsuk, egy rántással, közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a praktikákkal épp azt érjük el, hogy a kullancs nyála, béltartalma és ezzel együtt a kórokozók is bejutnak a sebbe. A csípés helyét fertőtleníteni kell.

Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.