Már-már elnyeli az állandó munka, stresszben él, úgyhogy a folyamatos hajtás a magánéletre és az alvásra sem ad elég időt? Az önismereten alapuló, hatékonyabb időbeosztás, a tudatos stresszkezelés sokat segíthet. Ennek régi-új eszköze lehet a mindfulness.

A mindfulness gyakorlata a buddhizmus ősi eszköztárából származik. Forrása egy két és fél ezer éves buddhista írás, az „Az éber figyelem alappillérei” (Szatipatthána szútta). Több kelet-ázsiai vallás, illetve mozgáskultúra vett át elemeket a mindfulness szemléletből (például a hinduizmus, a taoizmus, a jóga, a tai chi, a harcművészet). A második világháború végétől kezdve nyugaton is kezdték megismerni, ma már a vallási eredetétől függetlenül, egészségőrző technikaként terjed világszerte. Az angol szó jelentése tudatos jelenlét, éber figyelem, tudatosság, éberség, jelenben élés. A lényege a figyelem irányítása, fenntartása, az a magatartás, amikor valaki az éppen átélt pillanatot, annak érzékszervi benyomásait, külső és belső tapasztalatait, érzéseit tudatosan, teljes figyelmével odafordulva, fókuszáltan éli meg, ítélkezéstől mentesen. A tudatos jelenlét fenntartása nem is olyan egyszerű, hiszen megszoktuk, hogy azonnal elkezdjük gondolatainkkal, értékeléssel fel is dolgozni az adott pillanat történéseit, érzéseit, benyomásait.

A mindfulness alkalom a lassításra, a stresszoldás eszköze lehet

A mindfulness egy viselkedésforma, amikor is gondolkodás, értékelés nélkül összpontosítva arra figyelünk, hogy a jelen pillanatban milyen események történnek, milyen érzékelés történik, milyen érzések ébrednek. Az erre való képesség gyakorlással kialakítható, fejleszthető. A koncentrált figyelem, a jelenre fókuszálás nyugalmat teremt, lassítja a reagálást, nem engedi eluralkodni a stressz-reakciókat, a szorongást, a félelmet, a dühöt. Ma – amikor szinte követelmény a multitasking munkamódszer, hogy egyszerre több mindennel képesek legyünk foglalkozni, a figyelmünket megosztani például a monitoron végzett munka, a telefon, a munkatársak szóbeli közlései között –erre a lelassulásra, a befelé fordulásra való képességre nagy szükség van.

A munkával együtt járó folyamatos stressz ellensúlyozására be kell iktatni regenerálódásra, erőgyűjtésre, feltöltődésre alkalmas időszakokat. A túlfeszített munka súlyos következményekkel járhat, és ha a feladatok, a munkák számát, a felelősség nyomasztó súlyát nem is mindig lehet csökkenteni, a pörgést lassítani, a vele járó érzelmek, például az idegeskedés, a szorongás intenzitását mérsékelni lehet.

Mindfulness vezetőknek

Az üzleti életben, főleg menedzserek esetében a lassítás, a teljes figyelemmel való fókuszálás, valamint a közben megszerzett önismeret segíthet az egyes feladatokra, projektekre való koncentrált odafordulásban is, a hatékonyság-növelés, a siker egyik eszköze lehet. A mindfulness által begyakorolt tudatos jelenlét, a stresszreakciók enyhítése belső erőforrásokat szabadít fel, amelyek békét, kiegyensúlyozottságot, belső harmóniát teremtenek, erősítik az érintett önbizalmát, belső nyugalmát, tisztábbá teszik a gondolkodását. Ezek birtokában a mindfulness módszerét elsajátítók és gyakorlók jobban képesek beosztani idejüket, energiáikat, javul a koncentráló képességük, munkabírásuk, sőt, a testi egészségük is.

Óvatosan a mindfulness laikus alkalmazásával!

A mindfulness jótékony hatású lehet a stressz alatt álló munkavállalók, menedzserek számára, jól alkalmazva elősegíti a sikerüket, megakadályozhatja a kiégésüket. Az utóbbi évtizedekben a mindfulness-t különleges feladatokra való felkészülés során, illetve extrém élethelyzetekben lévők esetében is használták, például űrhajósok kiképzésekor, illetve katasztrófahelyzetek elszenvedői esetében.

Ugyanakkor a mindfulness nem csodaszer, bármennyire is hatékony relaxációs gyakorlat. Hogy a lehető legeredményesebb legyen, nem tanácsos laikusként belevágni: az alkalmazását el kell sajátítani, szakértő tréner vezetésével meg kell tanulni, mert nem megfelelően használva akár árthat is, nem kívánt pszichés mellékhatásai is lehetnek. Felmerült például, hogy a mindfulnesst gyakorló érzéketlenebbé válhat, zavar támadhat a jellemzően énközpontú agyi régiókban. A lehetséges mellékhatások között felmerült a deperszonalizáció, pszichózis, téveszmék, hallucinációk, összefüggéstelen beszéd, szorongás, étvágytalanság, álmatlanság is. Különösen azoknak kell vigyázniuk a mindfulness-szel való kísérletezéssel, akik poszttraumás stressz hatása alatt állnak, PTSD-ben szenvednek.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Háttér:

http://mindfulnessegyesulet.hu/mi-a mindfulness

http://pharmaonline.hu/patika_management/cikk/igy_gyozd_le_az_idostresszt__ne_az_idodet__az_energiadat_oszd_be

https://index.hu/tudomany/2018/04/13/mindfulness_pszhichologia_meditacio_veszelyes_buddhizmus