A közlekedésen kívül a leggyakrabban a munkahelyeken történnek személyi sérüléssel járó balesetek. Ezek nemcsak a veszélyes munkahelyeken, például vegyi üzemekben vagy építkezéseken fordulhatnak elő, hanem akár egy irodában is, hiszen az okuk igen gyakran a nem megfelelő munkakörnyezetben, illetve az érintett fizikai vagy pszichés állapotában kereshető. Milyen helyzetek okozhatnak munka- vagy üzemi baleseteket, és mit tehetünk az elkerülésükért?

Munkahelyi balesetről beszélünk, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben szenved el anyagi kárral, illetve személyi sérüléssel járó balesetet. Ide tartozik az érintett foglalkozási körében végzett munkájához kapcsolódó közlekedés, szállítás, fuvarozás, anyagmozgatás végzése közben, de még az üzemi konyha vagy zuhanyzó, vécé használata során bekövetkező baleset is.

Az üzemi baleset a munkahelyi balesetnél tágabb fogalom, jogi, társadalombiztosítási kategória, amibe a felsoroltakon kívül az is beletartozik, ha a munkavállalót a munkába menet vagy onnan hazafelé tartva éri a baleset.

A munkahelyi balesetek leggyakoribb okai

Biztosítási szakemberek összeállították a munkabalesetek leggyakoribb okainak listáját. Eszerint a munkavállaló kimerültsége, fáradtsága, a rá ható tartós stressz a vezető baleseti okok közé tartozik. Fizikai és szellemi fáradtság esetén és a tartós stressz nyomása alatt ugyanis romlik az érintett érzékelő-képessége, reakcióideje, ítélőképessége, memóriája, így nem képes a munkájára és környezetére megfelelően koncentrálni. Fuvarozók, anyagmozgatók, gép mellett dolgozók esetében különösen sok balesetet okozhat ez a helyzet, de az ebből fakadó figyelmetlenség bárkit, bárhol veszélybe sodorhat. A baleseteknek külső, fizikai okai is lehetnek, például síkos járólap miatti elcsúszás, vagy rossz megvilágítás, földön fekvő tárgyak, kábelek által okozott megbotlás, esés, felboruló és leeső tárgyak, személyekkel illetve kisgépekkel, járművekkel való ütközések is kiválthatnak súlyos sérüléseket.

Ezeknek az eseteknek a száma jelentősen csökkenthető lenne a munkáltató és a munkavállaló részéről a munkavédelmi előírások fokozott betartásával, a szükséges műszaki és egyéni védelem biztosításával, nagyobb odafigyeléssel.

Ez még inkább érvényes a veszélyes anyagokkal végzett munkára, hiszen ezek szabálytalan kezelése, a veszélyes anyagokkal nem megfelelő védőöltözetben vagy anélkül végzett munka súlyos baleseti kockázatot jelent. Robbanás, égési sérülések, légzőszervi megbetegedések, látásvesztés, bőrbetegségek is bekövetkezhetnek.

Foglalkozási ártalmak, betegségek

Külön fontos kiemelni az úgynevezett foglalkozási megbetegedéseket, amelyek igazolása során ok-okozati összefüggés mutatható ki a betegség kialakulása és a munkakör kockázatai között. Például gépies, sok ismétlődő mozdulatsorral járó munka során kialakulhat a fájdalmas kéztőalagút-szindróma (a csukló környéki ideg nyomás alá kerülése) vagy ínhüvelygyulladás is. Ebbe a témakörbe tartozik a túlerőltetés, illetve egy rossz mozdulat, például egy nem megfelelően kivitelezett emelés miatti hátfájás, izomhúzódás, sérv is, vagy az egyes vegyi anyagok okozta szervi betegségek, egyes fertőző betegségek, stb.

Hogyan kerülhetők el a munkahelyi balesetek?

Legfontosabb, hogy mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak be kell tartania az általános és az adott munkahelyre vonatkozó munkabiztonsági, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi előírásokat. A munkáltató felelőssége a munkaállomás munkabiztonságilag és ergonómiailag legmegfelelőbb kialakítása, a munkaruházat, egyéni védőeszközök biztosítása, a pihenőidők következetes kiadása, a munkahelyi stressz, benne a munkatársak közötti feszültség, konfliktusforrások lehetőség szerinti csökkentése, a munka- és tűzvédelmi oktatások megtartása, a megfelelő műszaki állapotban lévő munkaeszközök, gépek biztosítása. A munkavállaló a munkavédelmi előírások betartásával, a védőöltözet, az adott munkakörben szükséges egyéni védőeszközök (sisak, kesztyű, csúszásgátló lábbeli, acélbetétes bakancs stb.) használatával tehet a legtöbbet a munkahelyi balesetek elkerülésért, illetve azzal, hogy karbantartja saját egészségét, részt vesz a munkakörnek megfelelő részletességű alkalmassági vizsgálatokon, egyéb szűrővizsgálatokon és a lehető legpihentebben, munkavégzésre alkalmas állapotban veszi fel a munkát.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.