Öltözködésünk nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakuló képet, ugyanakkor saját hangulatunkat is. Sokan magabiztosabbnak érzik magukat egy elegáns kosztümben vagy magas sarkú cipőben, ezáltal környezetük számára is megnyerőbbnek tűnnek. Azonban, ha napi rendszerességgel viselünk egy lábunkat deformáló, elegáns cipőt vagy egy derekánál karcsúsított szoknyát, az sem az egészségünkre, sem a teljesítményünkre nem lesz jó hatással.

Az ülőmunkát végzők nagyrésze tapasztalta már az érzést, hogy a napi robot közben elülte a fenekét vagy hogy a lábujja hegyéig lezsibbadt. A mozgásszegény életmódot folytató emberek között meglehetősen gyakori az isiász, magyar nevén az ülőidegzsába kialakulása. A különböző intenzitású fájdalommal járó kellemetlenség kortól, nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, de életviteli tényezőkkel jó eséllyel befolyásolható, megelőzhető.

A sok ülés egészségrontó hatásáról rengeteget beszélünk: tudjuk, milyen rossz hatással van a vérkeringésre, az anyagcserére, a gerincre, az ízületekre. Kevesebb szó esik az állómunka, az egész napos állás következményeiről. Pedig ez is alaposan megterheli a szervezetet, különösen, ha egyoldalú megterheléssel jár együtt. Nemcsak a lábat érinti, hanem a csípőn, a gerincen át a hátat és a nyakat is, hatással van az izomzatra és a vérkeringésre. Leginkább a lábunk sínyli meg az állómunkát, ha nem próbálunk meg tenni ellene.

Ha hosszabb ideig ülünk egy helyben, gyakran érezzük úgy, hogy teljesen elzsibbadt a lábunk. Ez többnyire ártalmatlan jelenség, hiszen külső körülmények miatt alakul ki, és testhelyzetünk megváltoztatásával – egy kis torna, masszírozás – hamar elmúlik. Probléma akkor lehet, ha a zsibbadás rendszeressé válik, vagy már nem csak akkor tapasztaljuk magunkon, amikor hosszabb ideig egy helyben ülünk, hanem napközben többször visszatér ez az érzés, esetleg fájdalom is társul hozzá.

Bár a munkaadók kötelesek bejelenteni, ha valamelyik dolgozójuknál foglalkozási betegséget állapítanak meg, mégsem tudható pontosan, hogy hány embert érinthet a munkahelyhez köthetően jelentkező allergiás eredetű megbetegedés. Akadnak, akik a munkájukat féltve nem szólnak, inkább elszenvedik a kellemetlenségeket, mások fel sem ismerik, hogy allergiás betegségüket a munka közben őket érő hatás provokálja.  Nézzük, milyen megbetegedések fordulhatnak elő!

Minél nagyobb a teljesítmény, annál jobbak az eredmények. Így van ez a sport és a munka világában is. Mi most az utóbbival fogunk foglalkozni. Szerencsére napjainkban egyre több vállalkozás látja be, hogy a siker nagyrészt a hatékonyságnak köszönhető, amit éppen ezért mindig érdemes fejleszteni.

Észre sem vesszük, de gyakran több időt töltünk a számítógép előtt, mint mondjuk alvással, szórakozással, vagy épp barátainkkal, szeretteinkkel. A rendszeres számítógép használat életünk része lett alig néhány évtized alatt, erre az egyoldalú terhelésre testünk azonban nem készült fel. Napjainkra új orvosi kifejezés is született a technikai eszköz okozta betegségekre. Eláruljuk, hogyan előzheti meg ezeket.

A szűnni nem-akaró, migrénes fejfájás több százezer ember dolgát nehezíti meg a munkahelyen, akik ilyenkor szinte képtelenek a koncentrációra és a hatékony munkavégzésre. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a migrént, és hogyan segíthetünk kollégáinknak a tünetek enyhítésében?

Sok munkahelyen a cigarettázás közben cserélnek gazdát a fontos információk, ezért gyakran még olyan kollégák is dohányzó társaikkal tartanak, akik maguk egyébként sosem vettek cigarettát a kezükbe vagy nem dohányoznak rendszeresen. Milyen veszélyeknek teszik ki így magukat? Utánanéztünk annak is, hol tart ma a munkahelyen való dohányzás szabályozása.

Kávé nélkül sokunk még az ágyból sem tud kikelni, a munkahelyünkre pedig be sem lépünk anélkül, hogy ne lebegne ott szemünk előtt egy gőzölgő kávé képe. A délutáni mélypontot pedig ismét csak vele együtt tudjuk átvészelni. Mi a titka? És egyáltalán, jó-e hogy ennyire az életünk része.