Munkavégzés közben különböző egészségkárosító hatások érhetik a dolgozókat. Az egyik leggyakoribb és legismertebb, a váz- és izomrendszeri károsodás mellett az egyes érzékszerveik is veszíthetnek hatékonyságukból. A munkavállalók hallására a magas zajszinten, a szaglására pedig bizonyos erős vegyszerekkel történő munkavégzés jelent kockázatot.

 A zajártalom

A gyakori vagy állandó magas munkahelyi zajszint – megfelelő védelem nélkül - halláskárosodáshoz vezethet. A hangszintet decibelben (dB) mérik, amely mértékegységet eredetileg TU (transmission unit, átviteli egység) néven a Bell Telephone Laboratory mérnökei vezették be az abban az időben szabványos telefonkábel 1 mérföld (1,6 km) hosszúságú szakaszán bekövetkező hangerősség-csökkenés mértékének meghatározásához.

A levegőben a 85 dB feletti hangnyomás már veszélyes lehet, ismétlődő esetben, a hallószerv (a belső fül csiga nevű része) érzéksejtjeinek, illetve a hallóideg roncsolódását okozva, maradandó károsodáshoz is vezethet. A 120 dB erejű hanghatás akár azonnali dobhártya-károsodást, szakadás okozhat.

A halláskárosodás halláscsökkenés, illetve fülzúgás (tinnitus) képében alakulhat ki. A hallóképesség csökkenésével az érintett egyre nehezebben érti a normál hangerőn folytatott beszélgetést, általában először a telefonálás közben veszi észre, hogy nem hallja a partnerét az addig megszokott módon. A tinnitusban szenvedők zúgó, sípoló alaphangot hallanak, akkor is, ha tökéletes csend veszi őket körül. Mindamellett, hogy ez nappal is nagyon zavaró, az éjszakai pihenés hatásosságát jelentősen ronthatja, egyebek mellett ingerültséget, kialvatlanságot, dekoncentráltságot, aluszékonyságot és koncentráló-képesség csökkenést okozva.

A szaglás elvesztése

Az emberi szervezet a külvilágról a látás, a hallás, a tapintás mellett a szagláson keresztül szerzi az információit. Ez utóbbi nemcsak élvezetet okozhat és javíthatja a hangulatot, de adott esetben akár életet is menthet, például tűz, füst-, vagy gázszivárgás esetén. A szagláskárosodás leggyakrabban fül-orr-gégészeti betegségekhez (arcüreggyulladás, nátha, allergia), bizonyos gyógyszerek mellékhatásához (magas vérnyomás elleni szerek), sérülésekhez, vagy idegrendszeri megbetegedésekhez kapcsolható. Az idősödés önmagában a szaglás hatékonyságának romlásával jár, a 60 év feletti korosztály mintegy negyede érintett e téren.

Kevésbé ismert, hogy a szaglószervünk is károsodhat a munkavégzéssel összefüggésben. Erős kémiai hatások, mint például bizonyos oldószerek és rovarirtók gázai és gőzei, az orr finom nyálkahártyáját és a szaglóhám érzékelő sejtjeit ideiglenesen, vagy maradandóan károsíthatják.

Mit tehet a munkavállaló a hallása, szaglása védelmében?

Mint az egészségkárosodásokat általában, a halláskárosodást is egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. Nagyon fontos, hogy minden, a fület érintő megbetegedést, rendellenességet nagyon komolyan kell venni: gyulladás, fájdalom, fülzúgás, halláscsökkenés esetén mielőbb fel kell keresni a fül-orr-gégészeti szakrendelést! A zajártalmak elkerülése érdekében be kell tartani a munkavédelmi előírásokat, a zajos munkahelyeken a hallásvédő munkavédelmi eszközök következetes használata a megelőzés alapja!

Érdemes megemlíteni, hogy a zenehallgatás során a hangfal alkalmazása kevésbé káros a hallásra, mint a fülhallgató. Fontos továbbá, hogy a zene hangereje ne haladja meg a maximális hangerő hatvan százalékát.

A szaglást a munkahelyeken használt vegyszerek gőzei és gázai veszélyeztetik, ezért a munkáltató által biztosított egyéni védőeszközöket (maszkot, kesztyűt, öltözetet) minden esetben használjuk!

Miben segíthet a munkáltató?

A munkavégzés helyszínén a csökkenthető kockázati tényezőket az alkalmazott technológia megváltoztatásával kell optimalizálni, így a zajforrást megfelelően kell hangszigetelni. Emellett a munkáltató feladata és felelőssége, hogy a felderített és a vonatkozó kockázatbecslésben dokumentált kockázati tényezők által okozott hatások ellen egyéni védőeszközöket kell juttatnia a munkavállalók részére. Zajos munkakör esetén hallásvédelem (füldugó, vagy fülvédő), kémiai szerek gázai, illetve gőzeinek kockázata esetén az arc (szemüveg, levegőszűrő maszk), a kezek (kesztyű) és akár a teljes test (védőöltözet) védelmének alkalmazása szükséges.

Jogszabályban rögzített munkáltatói kötelezettség a munkahelyi kockázatok, így a halláskárosodás kockázatának a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentése és a munkavállalók megfelelő munkavédelmi oktatása. Jogszabályban rögzítettek továbbá azok a zajkibocsátási határértékek is, amelyeket napi átlagban (80 dB), valamint maximális zaj, a csúcs hangnyomás esetén (135 dB) nem szabad túllépni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.