Sokmillió munkavállaló van kitéve munka közben folyamatos, erős hanghatásnak. Mit tehet hallása védelmében, aki zajos munkakörnyezetben dolgozik?
Bizonyos hangerő feletti tartós zajhatás károsítja a belső fül idegvégződéseit, amelynek eredménye maradandó, visszafordíthatatlan hallásvesztés is lehet. A zaj okozta halláskárosodás korlátozza a magas frekvenciájú hangok meghallását és a beszéd megértését, ami súlyosan rontja az érintett kommunikációs képességét. A 85 dB-nél erősebb zajok a hallószerv lassú, fokozatos károsodásához vezethetnek, 120 dB felett fizikai fájdalommal járhatnak, 160 dB felett pedig dobhártyaszakadás is bekövetkezhet.
A potenciálisan káros zajszint jelei
Figyelmeztető jel lehet, ha ahhoz is fel kell emelnie a hangját, hogy beszéljen valakivel háromméternyi távolságban. Ebben az esetben a zajszint meghaladhatja a 85 decibelt is. A zaj halláskárosító mértékű lehet, ha átmeneti halláskárosodást tapasztal, például cseng vagy zúg a füle, amikor elhagyja a munkavégzés helyszínét. Az ún. akusztikus sokk (váratlan, egyszeri, éles hanghatás) esetén a fülzúgást fájdalom is kísérheti. A hallás általában romlik az életkorral is, de a káros zajszint miatti halláskárosodás bármely életkorban előfordulhat. A halláskárosodás korai jelei közé tartozik a tompa beszéd vagy a hangos környezetben zajló beszéd hallásának korlátozottsága. Számos hangmérő műszer (zajszintmérő, zajdózismérő, oktávsáv-elemzők) áll rendelkezésre a munkaterület zajszintjének mérésére. Már létezik olyan mobiltelefonos applikáció is, amely képes a környezeti zajszint mérésére. Jó tudni, hogy a 85 decibelnél gyengébb, de tartós, ismétlődő zajok is ártalmasak lehetnek az emberi szervezetre, például pszichés, vegetatív működési zavarokat, ideges feszültséget, alvászavarokat válthatnak ki.
Hallásvédelmi jogszabályok
A munkáltatók törvényi kötelezettsége gondoskodni munkavállalóik munka közbeni egészségének és biztonságának lehető legteljesebb védelméről, amihez hozzátartozik az alkalmazottak hallásának védelme is. A jogszabályok szerint 87 decibel a halláskárosító zajszint alsó határa. Ez a hangerő jelenik meg például az utcai forgalom zajában, de az átlagosnál hangosabb beszélgetés is elérheti ezt az intenzitást. Összehasonlításképpen: az elektromos kéziszerszámok, csiszolók, fúrók általában 90 és a 114 decibel közötti zajszinttel működnek. Egyszeri, intenzív zaj, például lövés, robbanás 140 decibeles zaja akusztikus sokkot okozhat, de a halláskárosodást többnyire nem ezek az alkalmi zajártalmak, hanem a tartós, ismétlődő zajhatások okozzák. Számos munkakörben felléphet ilyen probléma: nemcsak gépek mellett dolgozók szenvedhetnek tőle, hanem bárki, ha tartós háttérzajban kell végeznie a munkáját, így például tanárok, vendéglátásban dolgozók is.
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?
A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint a munkáltatók kötelesek figyelemmel kísérni a munkahely zajszintjét. Zajmérést kell végezni új munkahely vagy munkakör létesítése, új munkaeszköz üzembe helyezése esetén, illetve meglévő munkahely esetében a munkaeszköz átalakításakor, vagy új helyre történő telepítésekor. A munkavállalót érő zajterheléssel kapcsolatban két fontos paraméter mérésére kerül sor. A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt. A zajexpozíció felső beavatkozási határértéke napi átlagban 85 decibel, a pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig 137 dB, vagyis ezek azok az értékek, amely felett a munkáltatónak zajvédelmi intézkedéseket kell tennie – korlátozni azt az időt, amit a munkavállalónak ilyen zajszinten kell töltenie, illetve biztosítani a szükséges hallásvédelmi eszközöket a dolgozói számára -, a munkavállaló pedig köteles viselni a rendelkezésére bocsájtott egyéni hallásvédelmi eszközöket. Az alsó beavatkozási határérték 80 dB napi zajexpozíció szint és 135 dB-es pillanatnyi hangnyomás. Ha a zajszint ezt meghaladja, de nem éri el a felső beavatkozási szintet, akkor a munkáltató köteles a hallásvédelmi eszközöket biztosítani, de a munkavállaló maga döntheti el, hogy viseli-e folyamatosan azokat. A hallásvédelemre kialakított eszközök a zajforrástól függően speciálisan erre szolgáló füldugók, fülvédők, esetleg – például telefonközpontban – az ún. fehérzajt biztosító készülékek lehetnek. Az egyszerű, például uszodában használatos füldugók nem nyújtanak megfelelő munkahelyi zajvédelmet.
Mit tehet a munkavállaló?
Ha aggódik a munkahelyi zajszint miatt, forduljon a munkáltatójához vagy a HR osztályhoz. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak akkor is biztosítani kell a szükséges hallásvédő eszközöket, ha a mért zajszint nem éri el a beavatkozási szintet. Ha pedig úgy érzi, hogy munkahelyén halláskárosodást szenvedett el, mielőbb keresse fel a foglalkozás-egészségügyi orvost vagy az audiológus szakorvost.
Hallása védelmében a zajos munkahelyen viselje a megfelelő felszerelést, fülvédőt vagy füldugót. Amennyire lehetséges, korlátozza a zajos berendezések közelében töltött időt! Megfelelő időközönként tartson pihenőt, és ezt az időt töltse a zajforrástól távolabb, csendes, hangszigetelt helyen. Vizsgáltassa ki hallását, és tartsa be az audiológus ajánlásait!
A cikk a Budai Egészségközpont fül-orr-gégészének közreműködésével készült.
