Kevesen gondolnak rá, de sajnos a munkahelyi körülmények és tevékenységek is hozzájárulhatnak prosztataproblémák kialakulásához. A rendszeres, hosszútávú ülőmunka végzés, a nehéz, erőkifejtést igénylő fizikai munka, illetve a gyakori vibráció is árthat a prosztata egészségének. Mire kell vigyázni munka közben, hogyan kerülhetők el a gyakori prosztatabetegségek?

Munkahelyi ártalmak is vezethetnek prosztataproblémákhoz

A prosztata (dülmirigy) egy kisméretű, a spermiumok mozgását elősegítő ondófolyadék termeléséért felelős mirigy, amely a húgyhólyag alatt és medencefenéki izomzat közelében, a húgycsövet mintegy közrefogva helyezkedik el. Megbetegedései (például a prosztatagyulladás, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a prosztatarák) általában sokáig tünetmentesek, előrehaladottabb szakaszukban a vizeletürítéshez kapcsolódó panaszokkal (elakadó, nehezen csordogáló vizelet, égő, szúró érzés, fájdalom, véres vizelet) jelentkezhetnek. Kutatások kimutatták, hogy a prosztatabetegségek egy részénél a kockázatot növelik bizonyos munkahelyi körülmények, tevékenységek, életmód tényezők. Ismerjük meg ezeket!

A prosztatagyulladást provokáló tevékenységek és munkakörök

A prosztatabetegségek között a prosztatagyulladás (prosztatitisz) a leggyakoribb, nem kötődik életkorhoz, de az 50 évnél fiatalabb, aktív férfiak körében jellemző leginkább. Heveny és krónikus formája is előfordul. Okozhatja bakteriális fertőzés, de más körülmények, irritációk is lehetnek a kialakulásának hátterében. Az alhasi részre nehezedő túl nagy nyomás, például az állandó ülő tevékenység, az extrém hasi elhízás, a nehéz fizikai munka, az ismétlődő nagy megterhelés, erőkifejtés, emelés, illetve a gyakori rezgő hatás, vibráció is árthat a prosztata egészségének, provokálhatja, illetve súlyosbíthatja a panaszokat. Ez utóbbi hosszabb távon egyes munkakörökben (például kerékpáros futár, kamionsofőr, építőipari vagy raktári nehézgépkezelő, a kőtörő gépet kezelő útépítő munkás) és bizonyos sporttevékenységeknél (például kerékpározás, lovaglás) is veszélyessé válhat.

A húgyhólyag közelsége miatt a gyulladásban lévő, duzzadt prosztata akadályozza a normális vizeletürítést, így a prosztatitisz gyakori vizelési inger melletti vizeletürítési nehézségeket okoz: nehezen üríthető ki teljesen a hólyag, gyengébb sugárban, akadozva ürül a vizelet, illetve égő, csípő érzés okoz kellemetlenséget. A prosztatagyulladás zavarhatja a szexuális életet is, mivel a nemi vágy csökkenésével, merevedési zavarokkal, korai magömléssel, sőt, fájdalmas ejakulációval is járhat. A krónikus prosztatitisz alhasi, távolabbra is kisugárzó fájdalmakat is kiválthat. A kezelés függ a kiváltó októl, igazolt fertőzés esetén történhet célzott antibiotikum kezeléssel, illetve a panaszokat enyhítő gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, a vizeletürítést elősegítő készítmények alkalmazásával. Legalább ilyen fontos az életmódváltás is, hogy az érintett kerülje azokat az ártalmakat, amelyek ronthatják az állapotát, például az alkoholt, a túl sok koffeint, az erősen fűszeres vagy savas ételeket, a prosztatára nagy nyomást gyakorló mozgásformákat, megterhelést.

Milyen foglalkozások fokozzák a prosztatarák kockázatát?

A férfiakat sújtó daganatok közül a prosztatarák a második leggyakoribb világszerte. Magyarországon a tüdő- és a vastagbélrák előzi meg, és évente mintegy 1500 áldozatot követel. Bármely életkorban lesújthat, és a felismerését, kezelésének korai stádiumban való megkezdését nehezíti, hogy alattomosan jelentkezik, sokáig nem okoz panaszokat, illetve az első tünetei (vizeletürítési és ejakulációs gondok, fájdalom) megegyeznek a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteivel. A betegség kései szakaszában véres vizelet illetve ondó ürítése, altesti, gátkörnyéki, deréktáji fájdalmak jellemzőek a daganatos betegségek szokott tünetei, például a gyengeség, fáradékonyság, fogyás, vérszegénység mellett. A prosztatadaganat kiváltó oka nem teljesen tisztázott. Amerikai kutatók többféle foglalkozás velejáróit vizsgálták meg abból a szempontból, hogy valóban fokozzák-e a prosztatarák kockázatát. Felmerült a foszfát- és szerves klór-, kadmium és karbamid tartalmú növényvédőszerekkel illetve a kőolajszármazékokkal, a fémmegmunkálásban, a gumiiparban dolgozók, és a kipufogógázoknak, az ionizáló hatásnak, illetve a teljes testet érő vibrációnak, valamint az extrém súlyos megterhelésnek kitettek érintettsége. Bár e foglalkozási tényezők nem mindegyikének veszélyességét támasztották alá egyértelműen a kutatások, az óvatosság mindenképpen helyénvaló. Az ezeken a területeken dolgozók számára még fontosabb, hogy rendszeresen részt vegyenek prosztataszűrő vizsgálatokon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok esetében, akik többször átestek prosztatagyulladáson, fokozott a prosztatarák kialakulásának kockázata is, így a prosztatagyulladás hátterében lévő tényezők is növelik a rák előfordulási esélyét is. Mindezeket a kockázati tényezőket felerősítheti az immunrendszer bármilyen okból (betegség, stressz, dohányzás, túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása) való legyengülése és az extrém túlsúly is, amely az ellenálló képesség csökkentése mellett fizikai nyomást is gyakorol a prosztatára. Ha a család férfitagjai között már előfordult prosztatarákos beteg, akkor az is növeli a kockázatot.

Fokozott kockázat esetén a rendszeres PSA-szint mérés, prosztataszűrés életmentő lehet

Ötven éves kor fölött, illetve a fokozott kockázatú csoportba tartozók esetében már fiatalabbaknak is évente egyszer ajánlatos prosztataszűrésen részt venni. A szűrés egy vérvizsgálatból (a vérben lévő tumormarker, a prosztata-specifikus antigén, a PSA méréséből) és egy néhány perces fizikai vizsgálatból áll. Statisztikai alapon a PSA értéke egy ötven év körüli férfi esetében 4 ng/ml értékig számíthat megfelelőnek, az életkorral együtt emelkedik, és megnövelheti ezt a paramétert a daganatos elváltozáson kívül a prosztatát érintő más betegség, gyulladás, irritáció is, így az emelkedett érték okának további vizsgálatokkal kell utánajárni.

A cikk a Budai Egészségközpont urológus szakorvosainak közreműködésével készült.