Az emberi társadalom mindig is átalakult, fejlődött az idők folyamán, de az elmúlt évtizedekben tapasztalható technológiai forradalom kiemelkedő változásokat hozott mind az iparban, mind a hétköznapi életünkben. Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia és az automatizáció, nemcsak a gazdaság és a munka világát, hanem az emberi egészséget is érintik. A kihívásokra való megfelelő alkalmazkodás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyének és a társadalom sikeresen navigáljon ezen új korszakban.

A munkavállalók helyzetét, stressz-szintjét, pszichoszociális állapotát a munkáltatónak legalább háromévente fel kell mérnie. Milyen hasznos információkhoz juthat a cégvezető ebből a kötelező felmérésből, hogyan szolgálhatja a cége javát, ha valóban nem csak „letudni” akarja?

Úgy érzi, elege van, a hangulata elérte a mélypontot, sem a munkájához, sem máshoz nincs kedve? Kiégettnek, esetleg depressziósnak érzi magát? A két állapot tünetei sok hasonlóságot mutatnak, fontos lehet meghatározni, mi is van valójában a háttérben.

A fitneszt mindenki ismeri, a mentális fitnesz azonban jóval kevéssé közismert a munka világában.

Az elmúlt években az állásinterjúk divatos kifejezése lett a multitasking. De vajon előny vagy hátrány a megosztott figyelem, az egyszerre több feladat végzésének képessége?

Nem csupán genetikai adottságokon múlik, milyen betegségekkel kell megküzdenünk.

Bármennyire vigyázunk, bárhol, így a munkahelyen is történhet velünk baleset, sérülés. Mit érdemes tudni erről a helyzetről?

A vázrendszer, az izmok és a szalagok egyaránt megsínylik, ha valaki minden nap 8-10 órán át ül.

Amerikából indult, de mára az egész világot elérte a hustle culture, vagyis a túlmunka, a túlhajszoltság idealizálása.

Minden ötödik ember küzd azzal, hogy a sikerei ellenére alkalmatlannak érzi magát arra, amit csinál, fél a bukástól, megszégyenüléstől.