Bármennyire vigyázunk, bárhol, így a munkahelyen is történhet velünk baleset, sérülés. Mit érdemes tudni erről a helyzetről?

Arra a kérdésre, hogy mi is számít munkahelyi, pontosabban munkabalesetnek, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény felel. Eszerint munkabaleset az a káresemény, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben, a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás közben, illetve szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Az egészségbiztosítás is meghatározza, mi tartozik a baleseti ellátásra jogosító üzemi balesetek közé. Az 1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 52. § (1) szerinti megfogalmazásában üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, így az is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakhelyére menet közben szenved el. Nem tekinthető azonban üzemi balesetnek, ha a baleset alkohol illetve drog hatása alatt, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, vagy járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történik, vagy ha a munkahelyre menet indokolatlan kerülővel, megszakítással közlekedik, illetve akkor sem, ha a sérülését szándékosan okozta, esetleg a bejelentésével szándékosan késlekedett.

Baleset esetén első teendő a sérült ellátása

Ha a környezetében, szeme láttára baleset történt, akkor természetesen az első feladata segíteni a balesetet szenvedettnek. A munkahelyeken van elsősegélynyújtó pont, vagy legalábbis egy mindenki által ismert helyen elsősegélydoboz a legszükségesebb felszerelésekkel, amellyel a sérülést a munkatársak is el tudják látni. Ha súlyosabb a sérülés, például, ha erős vérzés, fejsérülés, csonttörés, eszméletvesztés stb. történt, akkor azonnal értesíteni kell a mentőket.

A balesetet jelenteni, dokumentálni kell

Az elsősegélynyújtás után a munkahelyi balesetet a sérültnek vagy az esetet észlelőnek haladéktalanul jelentenie kell a munkát közvetlenül irányító személynek, például a csoportvezetőnek. A munkáltató saját hatáskörben rendelkezik arról, hogy az irányítónak mely esetekben és mi módon kell tovább jelenteni a főnökségnek. Ha a munkabaleset súlyos (halált vagy életveszélyes, maradandó károsodást, valamely érzékszerv elvesztését, esetleg csonkulást, bénulást, elmezavart okozott), illetve, ha a balesetet munkaeszköz vagy technológia okozta, és egyszerre kettőnél több személy sérült meg vagy szenvedett egészségkárosodást, akkor a jelentéskötelezettség az illetékes munkavédelmi felügyelőség felé is fennáll. Azokat a baleseteket is dokumentálni kell, vagyis be kell jegyezni a munkabaleseti naplóba, amelyek észleléskor nem tűntek jelentősnek, nem jártak munkaképtelenséggel, mivel adott esetben jelentéktelen sérülésnek is lehetnek utóbb súlyos következményei, például a seb elfertőződése esetén. A pontos jegyzőkönyv megkönnyíti az üzemi baleseti jelleg bizonyítását is. Jogszabály írja elő, hogy a jegyzőkönyvbe be kell jegyezni a sérült személyes adatait, munkakörét; a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét; az esemény leírását; a sérült ellátására tett intézkedéseket, folytatta-e munkáját a sérült. A jegyzőkönyvbe kerülhet - szükség esetén - a szemtanúk meghallgatása, esetleg a helyszín rajza, fénykép is. Ezen dokumentációk alapján a munkáltató, illetve a súlyos baleseteknél a munkavédelmi hatóság kötelessége a balesetet kivizsgálni, ez az alapja az esetleges költség-, kártérítési igényeknek is. Vagyoni, nem vagyoni és járadék jellegű kártérítés merülhet fel. A munkáltató felelősségének megállapítása esetén a balesetet szenvedettnek költségtérítés járhat: megtérítik a kórházi, orvosi ellátás költségeit, az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó utazási kiadásait, a kieső munkabérét, esetleg nem vagyoni sérelemdíjat is. A kártérítés iránti igény a baleset után három évig érvényesíthető. A munkabaleseti jegyzőkönyvet köteles a munkáltató az irattárban öt évig megőrizni.

Teendők a munkahelyi balesetek elkerüléséért

A munkáltató a munka- és tűzvédelmi oktatás szervezésével, a megfelelő munkaruházat, védőfelszerelés és munkaeszközök biztosításával, a munkaterület biztonságos kialakításával, a műszaki berendezések hibátlan állapotban tartásával, a pihenőidők biztosításával, általában a nyugodt munkakörnyezettel segíti a munkahelyi balesetek elkerülését. A munkavállaló pedig a munka- és tűzvédelmi oktatáson, az előírt éves szűrővizsgálatokon való részvétellel, a munkakörre és munkaruházatra, védőfelszerelésekre és egyéni biztonságra vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásával tesz eleget balesetvédelmi kötelezettségének.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosának közreműködésével készült el.