A munkavállalók helyzetét, stressz-szintjét, pszichoszociális állapotát a munkáltatónak legalább háromévente fel kell mérnie. Milyen hasznos információkhoz juthat a cégvezető ebből a kötelező felmérésből, hogyan szolgálhatja a cége javát, ha valóban nem csak „letudni” akarja?

A munkavédelmi törvény 2008-as módosítása előírja, hogy a munkáltatóknak rendszeres időközönként, legalább háromévente meg kell vizsgálniuk, hogy munkavállalóik milyen pszichoszociális problémákkal küzdenek. Fel kell mérniük – vagy külső szolgáltatóval felméretniük -, hogy mennyi olyan rizikó, hatás éri őket, amelyek károsíthatják a munkaképességüket, jólétüket, testi és lelki, mentális egészségüket.

Pszichoszociális rizikók

A munkavállalók egészségét ugyanis nemcsak fizikai hatások ronthatják, hanem ugyanilyen fontosak azok a lelki, tudati, hangulati és kapcsolati tényezők is, amelyek a munkahelyükön nap, mint nap körülveszik, foglalkoztatják a dolgozókat. Ide tartozik minden olyan munkahelyi konfliktus, rossz beidegződés, teljesíthetetlen elvárás, zajterhelés, balesetveszély, túlmunka, munkaszervezési hiányosság, a munkahelyi körülményekkel, munkarenddel, foglalkoztatással, jogviszonnyal kapcsolatos bizonytalanság, belső kommunikációs zavar a munkavállalók között és a vezetőséggel stb., ami a munkavállalók számára nehezen kezelhető feszültséget, terhet, stresszforrást jelent.

A sokarcú stressz

A stressz bizonyos mértékig szükséges, jó dolog, inspiráló, felébresztheti a versenyszellemet, növeli a koncentráló képességet, de ha tartóssá, túlzottá válik, akkor egyértelműen negatív hatású. A stressz ugyanis melegágya a testi-lelki megbetegedéseknek, alvás- és táplálkozási zavaroknak, hosszabb távon növeli a táppénzen töltött napok számát, a munkabalesetek kockázatát, fokozza a munkahelyi fluktuációt, csökkenti a munkavállalók fizikai és a szellemi hatékonyságát – vagyis közvetlen gazdasági hatása is van, amivel egy felelős cégvezetőnek számolnia kell. Egy 2022-es Gallup-felmérés szerint a munkahelyi stressz szintje, a súlyos stresszt tapasztaló munkavállalók és a stressz következtében kieső munkanapok száma egyre nő. Ráadásul az érintetteknek nemcsak a munkahelyükön, hanem a makrokörnyezetben, hazájukban, a nagyvilágban lévő stresszfaktorokkal (járvány, válság, háború stb.) is meg kell birkózniuk.

Mit nyújt a munkaadónak a pszichoszociális kockázatfelmérés?

A cégvezetők számára fontos, hogy ismerjék a vállalat és dolgozóinak helyzetét, állapotát, terheit, körülményeit, és az esetleges negatív folyamatokba beavatkozhassanak annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a munkavállalók egészségét károsító, a hatékonyságot rontó körülményeket. Az online tesztek útján készült pszichoszociális kockázatfelmérés ebben segít, hiszen megmutatja, hol kell fejleszteni, változtatni, javítani a cég munkaszervezési, kommunikációs stb. módszerein, melyek azok a körülmények, amelyek a munkavállalók számára plusz terhet, stresszforrást, nehézséget jelentenek. Mivel a felmérés anonim, így várható, hogy a válaszadók őszintén tárják fel a valós problémákat. A munkáltató érdekében áll ezeket a jelzéseket komolyan venni, feldolgozni, vezetési stratégiájának kialakításához felhasználni. Ha a pszichoszociális felmérésben nem csak egy kötelező adminisztratív feladatot lát, hanem lehetőséget arra, hogy dolgozói tapasztalatait és szakemberek elemző segítségét igénybe vegye a munkahelyi stressz csökkentésére, úgy a ráfordítás egészen biztosan meg fog térülni a cég javára.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült.