Az ülőmunkát végzők nagyrésze tapasztalta már az érzést, hogy a napi robot közben elülte a fenekét vagy hogy a lábujja hegyéig lezsibbadt. A mozgásszegény életmódot folytató emberek között meglehetősen gyakori az isiász, magyar nevén az ülőidegzsába kialakulása. A különböző intenzitású fájdalommal járó kellemetlenség kortól, nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, de életviteli tényezőkkel jó eséllyel befolyásolható, megelőzhető.

A sok ülés egészségrontó hatásáról rengeteget beszélünk: tudjuk, milyen rossz hatással van a vérkeringésre, az anyagcserére, a gerincre, az ízületekre. Kevesebb szó esik az állómunka, az egész napos állás következményeiről. Pedig ez is alaposan megterheli a szervezetet, különösen, ha egyoldalú megterheléssel jár együtt. Nemcsak a lábat érinti, hanem a csípőn, a gerincen át a hátat és a nyakat is, hatással van az izomzatra és a vérkeringésre. Leginkább a lábunk sínyli meg az állómunkát, ha nem próbálunk meg tenni ellene.

Ha hosszabb ideig ülünk egy helyben, gyakran érezzük úgy, hogy teljesen elzsibbadt a lábunk. Ez többnyire ártalmatlan jelenség, hiszen külső körülmények miatt alakul ki, és testhelyzetünk megváltoztatásával – egy kis torna, masszírozás – hamar elmúlik. Probléma akkor lehet, ha a zsibbadás rendszeressé válik, vagy már nem csak akkor tapasztaljuk magunkon, amikor hosszabb ideig egy helyben ülünk, hanem napközben többször visszatér ez az érzés, esetleg fájdalom is társul hozzá.

Bár a munkaadók kötelesek bejelenteni, ha valamelyik dolgozójuknál foglalkozási betegséget állapítanak meg, mégsem tudható pontosan, hogy hány embert érinthet a munkahelyhez köthetően jelentkező allergiás eredetű megbetegedés. Akadnak, akik a munkájukat féltve nem szólnak, inkább elszenvedik a kellemetlenségeket, mások fel sem ismerik, hogy allergiás betegségüket a munka közben őket érő hatás provokálja.  Nézzük, milyen megbetegedések fordulhatnak elő!

Minél nagyobb a teljesítmény, annál jobbak az eredmények. Így van ez a sport és a munka világában is. Mi most az utóbbival fogunk foglalkozni. Szerencsére napjainkban egyre több vállalkozás látja be, hogy a siker nagyrészt a hatékonyságnak köszönhető, amit éppen ezért mindig érdemes fejleszteni.

Észre sem vesszük, de gyakran több időt töltünk a számítógép előtt, mint mondjuk alvással, szórakozással, vagy épp barátainkkal, szeretteinkkel. A rendszeres számítógép használat életünk része lett alig néhány évtized alatt, erre az egyoldalú terhelésre testünk azonban nem készült fel. Napjainkra új orvosi kifejezés is született a technikai eszköz okozta betegségekre. Eláruljuk, hogyan előzheti meg ezeket.

A szűnni nem-akaró, migrénes fejfájás több százezer ember dolgát nehezíti meg a munkahelyen, akik ilyenkor szinte képtelenek a koncentrációra és a hatékony munkavégzésre. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a migrént, és hogyan segíthetünk kollégáinknak a tünetek enyhítésében?

Sok munkahelyen a cigarettázás közben cserélnek gazdát a fontos információk, ezért gyakran még olyan kollégák is dohányzó társaikkal tartanak, akik maguk egyébként sosem vettek cigarettát a kezükbe vagy nem dohányoznak rendszeresen. Milyen veszélyeknek teszik ki így magukat? Utánanéztünk annak is, hol tart ma a munkahelyen való dohányzás szabályozása.

Kávé nélkül sokunk még az ágyból sem tud kikelni, a munkahelyünkre pedig be sem lépünk anélkül, hogy ne lebegne ott szemünk előtt egy gőzölgő kávé képe. A délutáni mélypontot pedig ismét csak vele együtt tudjuk átvészelni. Mi a titka? És egyáltalán, jó-e hogy ennyire az életünk része.

Sokunk számára az ebédszünet utáni időszak tartogatja a legtöbb kihívást. Az ébrenlét megőrzésében a sokadik kávé sem segít, hatékony munka helyett pedig már annak is örülünk, ha nyitva tudjuk tartani a szemünket. Vágyakozva eszünkbe juthat a gyermekkorunk, amikor még kézzel-lábbal küzdöttünk a délutáni alvás ellen. Ahelyett, hogy visszasírnánk ezt az időszakot, fogadjunk meg néhány tippet, amely segít abban, hogy koncentráltabban és éberebb figyelmemmel töltsük el munkanapunk második felét.