Mi történik a vizsgálati eredményekkel, mit tudhat meg a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi orvostól?

Szenzitív egészségi adatok

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvosra is vonatkoznak az orvosi titoktartás szabályai, az az alapelv, hogy az egészségügyi ellátásban keletkező összes adat a beteg tulajdona, felettük ő rendelkezik. Így, bár a munkavállaló nem tagadhatja meg a vizsgálaton való részvételt, de annak eredményeként születő egészségügyi adatai szenzitívnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy az orvos csak arról tájékoztatja a munkáltatót, amire a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat irányul, vagyis csak arra ad választ, hogy a vizsgált személy alkalmas-e, illetve milyen feltételekkel alkalmas az adott feladat ellátására. Ha azonban a vizsgálat során egyéb, a munkahelyi alkalmasságot nem érintő betegségre vagy más körülményre derül fény, arról az üzemorvos nem számol be a munkáltatónak.

Mit kell tudni a munkaköri foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról?

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat feladatai speciálisak, az adott munkakörhöz kapcsolódnak. Formája szerint lehet előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálat.

• Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra kerül sor a munkába lépést megelőzően; a munkakör vagy a munkahely megváltozása esetén, ha a munkavállaló fizikai munkát végez, fiatalkorú vagy nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve; illetve a két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt, ha a foglalkoztatott közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, illetve ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja.
• Időszakos vizsgálatot általában évente, illetve kétévente végeznek a munkakörülmények ismeretében.
• Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kérhet a munkáltató, a dolgozó, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a házi- vagy kezelőorvos, az ÁNTSZ, a Munkaügyi Központ a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott esetekben.
• A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott és külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. 

Hogyan zajlik a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a munkavállaló esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása és gyakorlása során nem idéz-e elő balesetveszélyt, nem veszélyezteti-e saját vagy mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben, és ha igen, milyen feltételek mellett.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során az orvos felveszi a páciens anamnézisét, kikérdezi korábbi betegségekről és munkahelyi ártalmakról, majd elvégzi a szükséges vizsgálatokat. A szabály szerint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére a dolgozóknak munkaidőben kell lehetőséget biztosítani, és minden költsége a munkáltatót terheli.