Egy-egy munkahely, cég, szervezet légkörét, stressz-szintjét, eredményességét alapvetően meghatározza annak felelős vezetője. A munkavállalóknak fontos ismerniük a főnöküket, nemcsak munkamódszereit, elvárásait, hanem személyiségének egyéb jellemzőit is, hogy hatékonyabban tudjanak együttműködni vele.

Míg egy jó főnök összekovácsolja, inspirálja csapatát, egy nem megfelelő, diktátori hajlamokkal bíró, a mérgező személyisége vagy felkészületlensége miatt posztjára alkalmatlan főnökkel nehéz együttműködni, ami súlyos károkat tud okozni. Összegyűjtöttük a leggyakoribb főnöktípusok jellemzőit.

Akikkel jó dolgozni

A rátermett vezető nagy szakmai tudású, határozott, magabiztos fellépésű, erős akaratú, tudja, hogy mit akar és azt is, hogyan érheti el a céljait. Lényeglátó, döntésképes, hatékonyan és innovatív eszközökkel dolgozik, jól kommunikál. Az ilyen típushoz tartozó főnök a beosztottjaitól is hatékonyságot, célratörő határozottságot és problémamegoldó képességet vár el, elismeri, megbecsüli a munkatársait, bátorítja a kezdeményezéseiket. Vezetői pozícióját természetes módon használja a közös célok érdekében, ismeri munkatársai képességeit, és eszerint osztja el a feladatokat.

Közvetlenségéről, derűjéről, kisugárzásáról ismerhető fel az a főnöktípus, aki hamar népszerűvé válik beosztottjai előtt, épp azért, mert nem tulajdonít nagy jelentőséget a munkahelyi hierarchiának. Pozitív személyiség, életigenlő, barátságos, érdeklődik munkatársai ügyes-bajos dolgai iránt is. A munka hatékonyságához kreativitásával és lelkesítő hozzáállásával járul leginkább hozzá. Maga is tisztában van vele, hogy nagy szüksége van a csapattagok, a team szakmai tudására, együttműködésére, és él is ezzel a lehetőséggel.

Nehéz természetű főnökök

Vegyük sorra azokat is, akik kevésbé felelnek meg vezetői pozíciójuknak, és egyes tulajdonságaik hatalmi helyzetben kellemetlenné válhatnak a munkavállalóik számára.

• Nem ritka a zsarnoki főnök, aki minden döntést magánál tart, hiú, feltétlen engedelmességet követel, saját elképzeléseit követi, nem tart igényt a beosztottak önálló ötleteire, még a legkonstruktívabb javaslataira sem.
• Még nehezebb elviselni az agresszív, esetleg a szorongását, frusztráltságát hatalmaskodással kompenzáló, mérgező személyiségű főnököt, aki nem riad vissza attól sem, hogy a beosztottjaival szemben felemelje a hangját, kellemetlen helyzetbe hozza, sértegesse, megalázza őket, nyilvánosan kiabáljon velük.
• Nem könnyű együtt dolgozni a munkamániás főnökkel sem, akinek az életét olyannyira kitölti a munka, a szakma, hogy másról beszélni is képtelen, még az oldottabb munkahelyi alkalmakkor sem. Gyakori, hogy a munkatársaitól is ezt várja, és teljesíthetetlen, irreális mennyiségű feladattal halmozza el őket.
• A bürokrata, a mindent túlszabályozó, dokumentáló, vagy a statisztikák bűvöletében élő típus sem egyszerű eset. Ő az, aki ontja magából a tájékoztatókat, körleveleket, és elvárja a munkatársaktól is a jelentések, feljegyzések küldését vagy digitális táblázatok folyamatos vezetését minden munkafázisról.
• Ismerős lehet a kötekedő, kritikus, mindenkiben hibát kereső és azokat felnagyító, a munkatársakkal szemben bizalmatlan, az irányításban kapkodó, következetlen főnök figurája is. Az ilyen viselkedés hátterében gyakran a tapasztalatlanság, szakmai bizonytalanság frusztráltsága áll: az ilyen főnökről szokták mondani, hogy „túl nagy még neki a cipő”.

A felsorolt főnöktípusok mindegyike rontja a munkahelyi légkört, motivációt, hatékonyságot.

Mit tehetnek a munkavállalók a jó főnök-beosztott kapcsolatért?

Bármelyik típushoz is tartozzék a főnök, a vele való kommunikációban alapvető az udvarias, barátságos, de nem bizalmaskodó hangnem. A kapott feladatokkal, a munkafolyamattal kapcsolatban fontos a jól informáltság: célirányos kérdésekkel alaposan tájékozódni kell a főnök elképzeléseiről, terveiről, és a megbeszélteket minden esetben jó fel is jegyezni. Nem kell minden aprósággal zavarni a felelős vezetőt, de a felmerülő problémákat, változásokat, vagy ötleteket, új megoldási javaslatokat tömören és világosan összefoglalva még menet közben ajánlatos elé tárni, hogy ne az esetleges kudarccal szembesüljön. A jó főnök-beosztott viszony alapja a megbízhatóság, munkahelyi adatvédelem, diszkréció is, magától értetődő legyen a kezelt információk bizalmas kezelése és a munkahelyi pletyka kerülése.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.