Természetes jelenség, hogy a COVID-19 járvány során aggódunk saját és szeretteink egészségéért. A bizonytalanságból fakadó félelem, a kötelező távolságtartás miatt frusztráltak lehetünk, átélhetünk feszültséget, szorongást, mely az életvitelünket meghatározva, a kilátástalanság érzetével társulva klinikai szintet is ölthet. Akik hajlamosak voltak korábban is az egészségükért aggódni, jelen helyzetben fokozott szorongást élhetnek meg.

Sajog, szorít, görcsöl vagy lüktet a homlok mögött, a halántékon vagy a tarkótájon? Az emberek nagy többsége szenved a fejfájás valamely típusától, és a munkavégzést is negatívan befolyásolja. Primér betegségként vagy kísérő tünetként is jelentkezhet.

Azt mindannyian tudjuk, hogy a szervezetünknek szüksége van vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre az egészséges működéshez. Arról azonban, hogy pontosan mi is a különbség a három fent említett csoport között, már kevesebb szó esik. Arról is ritkábban hallunk, hogy miért van szüksége az egészséges szervezetnek rájuk, és mi történik, ha hiányt szenvedünk belőlük.

Úgy érzi, hogy dupla munkaidő sem lenne elég, hogy a napi munkáját elvégezhesse? Elégedetlen magával, egyre stresszesebb a lemaradásai miatt? A rendszeres túlóra nem jó megoldás, érdemes végiggondolni, hogyan tehetné hatékonyabbá a munkára fordított időt.

Nézzük meg, mi a gond azokkal az újévi fogadalmakkal, amiket nem tudunk betartani. És hogyan tegyünk olyan fogadalmakat, amiket meg is valósíthatunk?

Minden munkavállalónak szüksége van szabadnapokra, amikor pihenhet, kikapcsolódhat és feltöltődhet. Nemcsak évi pár napra, hanem összefüggő hetekre is, méghozzá minden évben, rendszeresen. A szabadnapok elengedhetetlenek a testi és mentális egészségünk megőrzése szempontjából, mégis sokan vannak, akik valamiért nem élnek ezzel a lehetőséggel és nem veszik ki a szabadnapjaikat.

Néha elég csak körbe nézni a konyhában, hogy igazi kincsekre találjunk. Összegyűjtöttük azokat a gyógy- és fűszernövényeket, amiket bevethetünk a télen legyakrabban előforduló betegségek megelőzésére, enyhébb panaszok esetén, akár kezelésre is.

Egy jó vezető felismeri, ha a beosztottjai kiégéssel küzdenek. De mik a burn-out szindróma külső jelei?

A burn-out szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amely fizikai, érzelmi és mentális kimerülést takar; az Egészségügyi Világszervezet, a WHO definíciója szerint „nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma”. Tehát a kiégés okozója a hosszú ideig fennálló és nehezen kezelhető stressz, túlzott megterhelés és igénybevétel a munkahelyen.

A koronavírus-járvány második hulláma miatt sokan kényszerülnek újra home office-ba. És bár az otthoni munkavégzésnek számos előnye van, nehézségei is akadnak szép számmal. Élethelyzettől és lelkialkattól függ, hogy kinek mekkora kihívást jelent a hónapokig tartó otthoni munka. Melyek a leggyakoribb buktatók és mit tehetünk ellenük?

Sokan gondolják úgy, hogy a horkolás ártalmatlan, inkább zavaró jelenség. Ez azonban nem igaz, komoly betegségek jele is lehet. Ezek közül az egyik leggyakoribb az alvási apnoé szindróma, egy alvásfüggő légzészavar, ami ha nem kezelik, a kialvatlanság következtében memória- és figyelemzavarokat, teljesítménycsökkenést, depressziót is okozhat.