Stresszes a munkája, éjszaka sem tud eleget pihenni és magas a vérnyomása? Ez az egyik lehető legrosszabb kombináció a szív egészsége szempontjából. A stressz, az alváshiány és a magas vérnyomás triumvirátusa többszörösére növeli a szívproblémák kialakulásának esélyét. Fogadja meg kardiológusunk tanácsait a stressz csökkentésére, a pihentető alvás elősegítésére és a vérnyomás megfelelő szinten tartására!
A napközbeni stressz megnehezíti az éjszakai pihenést, megfelelő alvás híján pedig másnap ingerlékenyebben, feszültebben végezzük a munkánkat, és este még nehezebben tudunk elaludni – ez egy önmagát erősítő spirál, amiből nagyon nehéz kilépni. Pedig nem szabad ennyiben hagyni, hiszen a stressz és az alvászavar előbb-utóbb testi tüneteket is okoz, többek között vérnyomás-problémákat, ami egyenes út a legveszélyesebb szív- és érrendszeri betegségekhez.
A szívproblémák forrása: a munkahelyi stressz
A munkavállalók legalább harmadát érintő munkahelyi stressz a legsúlyosabb egészségkárosító tényezők egyike. Munkahelyi stresszt okozhat túlterheltség, teljesíthetetlen határidők, tehetetlenségérzet, ha a munkavállaló nincs döntéshelyzetben, elvesztette az irányítást időbeosztása, feladatai fölött, önmagával és a helyzetével elégedetlen, szenved a megfelelési kényszertől, és a főnökeitől nem kap elegendő megbecsülést, visszajelzést.
A folyamatos stressz hatására fejfájás, nyaki és hátfájdalom, izomgörcsök, emésztési panaszok, magas vérnyomás, később keringési és szívproblémák jelentkezhetnek. Az érintett kedélyére, pszichés állapotára is hat a tartós stressz: nyugtalan, ingerlékeny, lehangolt lehet, szorongás, depresszió, alvászavarok, libidócsökkenés is jelentkezhet.
Az alvászavar tovább ront a helyzeten
Alváshiányt válthat ki, ha kevés a pihenésre fordított idő, nincs lehetőség a felnőttek számára szükséges napi 6-8 óra alvásra. Gyakori az is, hogy nem az idő kevés, hanem a gyakori megébredések, a felületes alvás, a pihentető mélyalvás hiánya miatt az alvás minősége nem megfelelő. Az alváshoz kapcsolódó hormonok termelődésének felborulása és a nem megfelelő regenerálódás miatt a tartós alváshiány súlyos következményekkel járhat. Csökkenti a testi-szellemi teljesítményt, a koncentrálóképességet, rontja a memóriát, depressziót válthat ki, és fokozza a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a 2. típusú diabétesz, de még a daganatos betegségek kockázatát is.
Magas vérnyomás: a szívbetegség előszobája
A magas vérnyomás (hypertonia) kialakulását egyaránt elősegítheti a tartós stressz és az alváshiány. Szédülés, fejfájás, látászavar, orrvérzés jelezheti a magas vérnyomást, de ezeket a tüneteket más betegség is kiválthatja. Így sajnos nem ritka az sem, hogy csak egy érrendszeri katasztrófa (infarktus, agyvérzés) bekövetkezte után diagnosztizálják. Ezért ajánlatos rendszeresen mérni, vagy bizonyos időközönként felkeresni a háziorvost, hogy a rutinvizsgálatokat elvégezhesse. Magas vérnyomásnak a 140/90-es érték tartós, rendszeres meghaladása számít, de a szakorvosok emelkedettnek tekintik a 130 feletti értéket is.
A szívbetegségek három, egymást erősítő rizikófaktora
Egy német kardiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a stressz, az alváshiány és a magas vérnyomás együttes előfordulása legalább háromszorosára növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vizsgálat 18 évig tartott, kétezer 25 és 65 év közötti munkavállaló részvételével. Azok, akiknek az első mérés idején is emelkedett vérnyomást mértek, ez idő alatt a kontrollcsoporthoz képest nagyobb arányban lettek szívbetegek. Ez az arány 1,6-szorosára nőtt azoknál, akik jelentős munkahelyi stressznek voltak kitéve, és 1,8-as szorzóval kell számolni azoknál, akik alvászavarokkal küzdenek. Akiknél pedig mind a három tényező jelentkezett, háromszoros valószínűséggel következett be valamilyen súlyos szív- érrendszeri betegség. Ezeket a veszélyeket pedig komolyan kell venni, hiszen a kardiovaszkuláris betegedések vezetik a halálozási statisztikákat is. Fontos, hogy akinél magas vérnyomást diagnosztizáltak, folyamatosan tartsa kontroll alatt vérnyomásának alakulását, és jó eredmények esetén se hagyja abba önkényesen a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedését.
Stresszoldó módszerek
A stresszel legtöbbünknek együtt kell élni, de tudatos odafigyeléssel, életmódreformmal sokat tehetünk az enyhítéséért. A munkahelyi feladatokat rangsorolva, a napi rutinból bizonyos időt rabló, de elhagyható tevékenységeket kiszűrve, a munkatársakkal együttműködve javulhat a helyzet. Munkán kívül pedig a szabadidő kihasználásával, a különböző stresszoldó technikák (mélylégzés-technika, jóga, relaxálás, meditáció, agykontroll) valamelyikének elsajátításával, az egészséges életmód alapelemeinek (rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás, aktív pihenés) betartásával érhetünk el a legtöbbet.
Alvásjavító módszerek
A rendszeres aktivitás az alvászavaroknak is hatékony ellenszere lehet, különösen, ha szabadban, friss levegőn, lefekvés előtt legalább két órával végezzük. Bizonyos mozgásoknak – például társaságban tett séta, úszás, tai chi vagy tánc – nyugtató, hangulatjavító hatása is van. Az alvás javításához rendszerességre, napi ritmus kialakítására is szükség van. Az alvóhely meghitt, biztonságot sugárzó, az elektromos berendezésektől mentes kialakítása, a külvilág lehető legteljesebb kikapcsolása is sokat segíthet.
Tanácsok a vérnyomás tartós rendezéséhez
Tartósan magas vérnyomás esetén orvosi segítségre van szükségük, de magunk is sokat tehetünk a vérnyomás érték normális szinten (140/90 Hgmm alatt) tartásáért. A túlsúlytól való megszabadulás, a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása, az alkohol- és koffeinfogyasztás korlátozása, az alvásproblémák rendezése, a stressz lehetőség szerinti kerülése, a hatékony stresszkezelési módszerek (autogén tréning, mélylégzési technika stb.) alkalmazása mellett az egészséges, szívbarát étrend követése és a megfelelő folyadékfogyasztás a legfontosabb. A magas vérnyomás krónikus betegség, tehát ha az orvos gyógyszert rendel a vérnyomás rendezésére, azt hosszú távon és folyamatosan szedni kell, egészen addig, amíg azt a kardiológus másképp nem rendeli.
A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakembereinek közreműködésével készült.