Manapság az emberek többsége ülő életmódot folytat, vagyis a napja nagy részét ülve tölti, ami az egész testet komolyan megterheli.

A 21. századra valóságos népegészségügyi problémává vált, hogy az emberek rengeteg időt töltenek ülve. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint mostanra az emberek körülbelül 60-65 százaléka él ülő életmódot, vagyis a napja nagy részében ül a munkahelyén vagy az iskolában, az autóban, a tévé vagy a számítógép előtt. Sajnos a probléma a gyerekeket is érinti, az iskolások mintegy kétharmada az ideálisnál kevesebbet mozog. Pedig a rengeteg ülés komoly egészségügyi veszélyeket hordoz magában, a mozgásszervrendszertől a szíven át a belekig megterheli az egész szervezetet.

Veszélyben a mozgásszervek

Kevéssé köztudott, de a tartós ülés jobban megterheli a gerincet, mint a huzamos ideig egy helyben állás. Ugyanis ha valaki helytelenül, “görbén” ül, vagyis a csípőjét előretolva, a vállait előre ejtve, a fejét előre szegve, azzal kétszer annyi terhet ró a gerincére és a porckorongokra, mintha állna. Ha ez a helytelen ülés hosszú időn át, naponta több órában történik, akkor a következtében kialakulhatnak mozgásszervi betegségek, például porckorongsérv vagy meszesedés.

De az ülő életmód nemcsak a gerincet és a porckorongokat terheli meg, hanem rossz hatással van az izmokra és a szalagokra is. Gyengíti a láb- és farizmokat, mert ha valaki autóval jár dolgozni, egész nap a számítógép előtt ül, akkor gyakorlatilag semmire nem használja az alsó teste izmait. És nem csak a sportolóknak van szükségük erős lábakra: gyenge izomzattal sokkal nagyobb a sérülések, az elesés, a szalagszakadás, húzódások veszélye. Ahogy a lábak, a fenék és a hát alsó része, úgy a vállak és a nyak is szenvedni fog a hosszan tartó üléstől. A nyak és a váll izmai feszessé, merevvé válnak, hosszabb távon fájni kezdhetnek. Mivel az ülő életmód az elhízás veszélyét is magában hordozza, a súlytöbblet ugyancsak komolyan megterhelheti a mozgásszerveket.

Veszélyben a szív

A mozgásszegény, ülő életmód harmadával növeli az úgynevezett metabolikus szindróma kialakulásának esélyét. Ebben a betegségben a szervezet ugyan termel inzulint, de ezt a sejtek nem érzékelik (rezisztenssé válnak rá), így inzulintúltermelés jön létre. A metabolikus szindróma szövődménye a kettes típusú cukorbetegség kialakulása, és különböző szív- és érrendszeri betegségek lehetnek. Meglepő, de egy kutatás szerint már öt napnyi teljes mozgáshiány elég ahhoz, hogy megnövekedett inzulinrezisztenciát tapasztaljunk azoknál, akik hajlamosak erre. Ennek fényében érthető, hogy a hónapokon, éveken át tartó ülőmunka miként válhat az inzulinrezisztencia, a cukor- és szívbetegségek előszobájává.

Veszélyben a termékenység

Ugyancsak kevéssé ismert, de az ülő életmód a termékenységet is veszélyeztetheti. A tartós, akár napi 10-12 órán át tartó ülőmunka (például egy irodában vagy sofőrként) ártalmas lehet a herékre, ezáltal pedig a spermiumok termelésére. A heréknek ugyanis nem jó, ha hosszú időn át melegben vannak, az ülőmunka során pedig óhatatlan a túlmelegedésük. De az ülő életmód a női termékenységet is károsan befolyásolhatja, mert a mozgáshiány elhízást, az elhízás pedig teherbe esési gondokat okozhat.

Veszélyben a bélrendszer

Ahhoz, hogy a belek normálisan működjenek mozgás, megfelelő folyadék- és rostbevitel szükséges. Ha nincs meg ezek közül valamelyik, az emésztési problémákat okozhat, a belek működése renyhévé válhat. Az ülő életmód ezért gyakran székrekedést, puffadást, hasi görcsöket eredményezhet. Emellett az ülőmunka és a mozgásszegény életmód összefüggést mutat bizonyos daganatos betegségek kialakulásának magasabb kockázataival is. Több kutatás is bizonyította, hogy növelheti többek között a tüdő-, a méh- és a vastagbélrák kialakulásának esélyét.

Veszélyben a mentális egészség

Az ülő életmód a mentális egészségre is káros hatással lehet. Egy ausztrál tanulmány szerint azoknak a felnőtteknek, akik legalább napi hat órán át egyfolytában ülnek, 90 százalékkal nagyobb esélye van arra, hogy életük során kialakul náluk valamilyen pszichés probléma, mint azoknak, akik napi három óránál kevesebbet töltenek egyhuzamban ülve. Az ülő életmódot folytatók között a kutatások magasabb arányban találtak depresszióval és szorongásos zavarokkal küzdőket. A magyarázat valószínűleg az lehet, hogy ezeknek a mentális betegségeknek a megelőzésében a szabad levegőn töltött idő, a szabadtéri mozgás jelentős szerepet játszik.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyászainak közreműködésével készült el.