Számos munkakör hordoz magában komoly balesetveszélyt, ezért fontosak a munkahelyi elsősegélynyújtási ismeretek.

Mi jelent az elsősegélynyújtás?

Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet baleset vagy rosszullét esetén a sürgősségi szakellátás megérkezéséig és megkezdéséig kell elvégezni. A célja, hogy elhárítsuk a baleset legsúlyosabb következményeit. Elsősegélyt bárki nyújthat, akinek vannak ilyen irányú ismeretei, hiszen a laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, mint egy orvosnak, hanem csökkentenie a baleset vagy rosszullét következményeit, megelőzni a további állapotromlást.

Elsősegélynyújtás a munkahelyeken

Munkahelyek esetében a munkavédelemről szóló törvény rendelkezik az elsősegélynyújtásról. A jogszabályok értelmében minden munkahelynek biztosítania kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Természetesen nem minden munkahelyen azonos a balesetveszély mértéke, egy iroda “veszélyeit” nem lehet összevetni egy vegyi üzem vagy egy építkezés kockázataival. Éppen ezért a törvény kitér arra is, hogy a munkahelyi elsősegélynyújtás kialakításakor figyelembe kell venni a munka jellegét, a munkahely elhelyezkedését, a veszélyforrásokat, hogy hányan dolgoznak az adott helyen, milyen a munkaszervezés. Ennek függvényében kell gondoskodni a megfelelő elsősegélynyújtó felszerelésről és arról, hogy legyen a munkavállalók között képzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy. Ha a késedelem nem jár nagyobb veszéllyel, a munkahelyi elsősegélynyújtást elsősorban kiképzett elsősegélynyújtó vagy legalább középfokú szakképzettséggel rendelkező személy végezheti.

Az elsősegélynyújtás alapjai akár 4 óra alatt

A képzés nem vesz igénybe hosszú időt: az elérhető különböző képzéseken eltérő mélységben és időtartamban lehet megszerezni az elsősegélynyújtási ismereteket, de az alapok akár két óra elméleti és két óra gyakorlati képzéssel elsajátíthatók. Ezalatt a munkavállalók megtanulhatják többek között a veszélyforrások felismerését, a sérültek állapotának felmérését, a légutak biztosítását, az alapszintű újraélesztést, a defibrillátor használatát, vérzéscsillapítást, sebellátást, a kivérzéses sokk, az égési és vegyszer okozta marások ellátását, a vázrendszeri sérülések ellátását, és az olyan rosszullétek felismerését, a szükséges elsősegélynyújtási ismereteket, mint az agyi érkatasztrófa, a görcsroham, a mellkasi szorítás, a légmell, az asztma vagy az alacsony vércukorszint következtében fellépő ájulás.

Gyakori sérülések kezelése a munkahelyen

Minden munkahely más veszélyforrásokat rejt. Van, ahol az égési sérülések gyakoribbak, van, ahol a vágott sebek, míg máshol a zuhanásból, esésből fakadó eszméletvesztések vagy törések.

Az égési sérülések kezelésénél fontos, hogy az esetleg a bőrbe égett ruhát ne próbálja senki kitépni. A mentő megérkezéséig ügyelni kell rá, hogy csak az érintett bőrfelületet hűtsük, lehetőleg tiszta, hideg csapvízzel. A hűtés csökkenti a sérülés mélységét, csillapítja a fájdalmat, nyugtatja az érintett testfelületet.

Mélyebb sebek esetében fontos, hogy a sérülést ne kezdjük el kimosni, se vízzel, se valamilyen más folyadékkal, mert ez fertőzéshez vezethet. Ha a seb környéke nagyon szennyezett, akkor tiszta vizes vattával, gézzel vagy vászondarabbal mossuk le, de csak a sebkörnyéket. A sebre magára ne tegyünk vattát, csak steril gézdarabot és pólyát, amelyeket minden elsősegélynyújtó doboz tartalmaz. Nyomókötést erősebb vérzések esetén használjunk (kivéve a nyak területén észlelt vérzéseknél), szorítókötés alkalmazását viszont laikus elsősegélynyújtóknak nem javasolnak a szakemberek.

Ájulásnál, eszméletvesztésnél nyissunk ablakot, lábait emeljük meg és támasszuk alá, hogy a fej vérellátása fokozódjon. A szorosabb ruhadarabokat lazítsuk meg, hogy a vérkeringés akadálytalan legyen. Hideg vízzel mossuk le az arcát, ettől a legtöbb ájult rövid időn belül magához tér. Amennyiben a rosszullét múlik, folyadékot lehet óvatosan vele itatni. Ha az ájulást, eszméletvesztést sérülés előzte meg, ha az érintett nem tér magához pár percen belül, hívjuk ki a mentőket vagy a legközelebb elérhető orvost.

Görcsroham esetén a legfontosabb, hogy védjük a beteg testi épségét, különösen a fejét a sérülésektől és óvjuk meg a zuhanástól. Lazítsuk meg a ruházatát, tegyük el a közelből azokat a tárgyakat, amelyekkel megsértheti magát. Ne akarjuk lefogni, mert így akár csont-vagy izomsérüléseket is okozhatunk, és ne nyúljunk a szájába a roham alatt. Ha a roham véget ért, biztosítsuk a légutat és nézzük át a testét, nem szenvedett-e sérüléseket.

Az elsősegélynyújtás után a sérült további ellátását illetően a kiképzett elsősegélynyújtó utasítása szerint kell eljárni, ami lehet például orvosi vizsgálat a helyszínen, orvosi vizsgálatra küldés, mentőszolgálat értesítése, szükség esetén kórházba szállítás.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosainak közreműködésével készült.