Magyarországon mintegy 150.000 megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők olyan krónikus betegséggel vagy fogyatékossággal élnek, ami befolyásolja a munkavégzésüket. A legtöbben cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik ki kell szorulniuk a munkaerőpiacról, csak annyit, hogy nem láthatnak el bármilyen munkakört. De milyen területeken dolgozhatnak és melyeket kell kerülniük?

Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint krónikus betegség bármilyen betegség, amely súlyosabb egészségi problémákhoz és rokkant állapothoz vezethet, és éveken át tartó kezelést igényel. Ez pedig egyáltalán nem ritka állapot: az Európai Unió 27 tagállamában az aktív lakosság körülbelül 23,5 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben. További fontos adat, hogy a lakosság 19 százalékának tartós egészségügyi panaszai vannak. Krónikus betegségekre vezethető vissza Európában a legtöbb haláleset és súlyos megbetegedés. Természetesen a krónikus betegségek kihatnak a jövedelemre, a munkaképességre, a munkahelyek állandóságára és a munkaképtelenség kialakulására is. A krónikus betegek mellett a tartós fogyatékossággal élőknek is kihívás a munkakeresés.

A jövőben többen fognak krónikus betegséggel dolgozni

Pedig a krónikus betegségekkel és a fogyatékkal élés nem okvetlenül jelenti azt, hogy az illető nem tud dolgozni. Sőt, sok esetben az, ha ezek miatt mégis kikerül a munkaerőpiacról, további, még súlyosabb problémák forrása lehet. A munkavállaló inaktívvá válása hosszútávon tovább ronthatja a testi és lelki egészsége állapotát.

De ez csak az egyik oka, amiért ezeket az embereket nem szabad kiszorítani a munka világából. A másik, hogy elöregedő társadalomban élünk, emiatt pedig évről évre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra. Ebből következik, hogy a jövőben többen fognak hosszabb ideig dolgozni, az emberek idősebb korban mennek majd nyugdíjba. Az életkor emelkedésével viszont nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus betegségek.

Ha tehát sikerül megfelelő feladatokat találni a megváltozott munkaképességű emberek számára, azzal mindenki jól járhat. A munkáltatók azért, mert így megtarthatják kreatív, képzett, tapasztalt, lojális, de valamilyen krónikus panasszal küzdő munkavállalóikat, a krónikus beteg munkavállaló pedig táppénz helyett munkabért kap és nem szorul ki idő előtt az aktív, a társadalomba jól integrálódott emberek közül.

Buszsofőr vagy tűzoltó nem, de irodai dolgozó lehet diabétesszel

Az persze egyáltalán nem mindegy a munkavégzés szempontjából, hogy kinek milyen krónikus betegsége van, mely fogyatékkal él, milyen mértékben változott meg a munkaképssége. Jelentős különbség van a viszonylag alacsony, 40-50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű emberek, valamint a súlyosabb, 51-70 százalékos és e feletti mértékben megváltozott munkaképességű emberek között. Azt, hogy kinek milyen mértékben változott meg a munkaképessége, rendszeres orvosi felülvizsgálat dönti el. A legtöbb esetben a munkavállaló megváltozott munkaképessége ellenére is dolgozhat, de bizonyos szakmákat, munkaköröket nem láthat el.

Magyarországon az egyik leggyakoribb krónikus betegség a cukorbetegség. Körülbelül egymillió embert érint, vagyis minden tizedik magyart. Éppen ezért nem mindegy, hogy ők milyen feladatokat láthatnak el. Természetesen a cukorbetegség is sokféle súlyosságú lehet, de általánosságban elmondható, hogy aki cukorbeteg, az nehéz fizikai munkát nem láthat el. Szintén nem javasolt olyan munkahely, ahol a rendszeres étkezés és az önellenőrzés lehetősége nem megoldott. A több műszakos, illetve folyamatos éjszakai munkavégzés mellett nem lehet hosszú távon jó anyagcsere-helyzetben élni, így ezek sem javasoltak.

A hirtelen fellépő vércukoresés bizonyos szakmáknál komoly veszélyt jelenthet, ezért mozgó gépek kezelése, magasban végzett munka, hivatásos gépjárművezetés szintén nem ajánlott. Diabétesszel tehát nem lehet például tűzoltónak vagy buszsofőrnek menni. Emellett, bár nem tilos, de nem igazán ajánlottak a szemet erősen igénybe vevő munkakörök, mint az órás, műszerész, műszaki rajzoló, varrónő, vésnök.

Epilepsziás nem lehet bébiszitter

Egy másik krónikus betegség, ami egy életen át fennállhat, az epilepszia. Az epilepsziával élők számára kifejezetten ellenjavallt foglalkozás többek között a hivatásos katona, a tűzoltó, fegyveres testületek tagja, kisgyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó bébiszitter vagy gondozó. De magasban dolgozó szakmunkás (ács, állványozó, tetőfedő), magasfeszültségű árammal dolgozó és veszélyes gépeket használó szakember sem lehet belőlük, és nem lehetnek hivatásos gépjárművezetők, pilóták sem.

A krónikus szívelégtelenséggel, magas vérnyomással élőknek egyebek mellett kerülniük kell az olyan munkaköröket, amelyek tartós, magas stresszel járnak, rendkívül erős pszichés nyomás, lelki teher alá helyezik a munkavállalót. Ilyenek lehetnek bizonyos az egészségügyben betöltött munkakörök, de stresszes a katonák, tűzoltók, pilóták, rendőrök és az ügyfélszolgálatokon dolgozók élete is. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb, irodai munkakörök a krónikus betegek és fogyatékkal élő jelentős része számára gond nélkül betölthetőek.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.