Még mindig keveset tudunk a balkezességről, pedig az emberek minimum 8-10 százalékának ez az ügyesebb keze. Ők azok, akik jellemzően ezzel a kezükkel írnak, rajzolnak, vágnak, minden nehezebb, összetettebb kézmozdulatot inkább a bal kezükkel végeznek. De hogyan alakul ki? Van ilyen az állatoknál is? Mi történik azokkal, akiket gyerekként átszoktatnak a jobb kezük használatára?

Arra, hogy miért lesz valaki balkezes, a mai napig nincs egyértelmű tudományos magyarázat. A genetika persze fontos szerepet játszik, de nem egy gén felel azért, hogy valaki jobb- vagy balkezes lesz, hanem gének egész hálózata. Ezért fordulhat elő az, hogy bár a balkezes szülőknek nagyobb eséllyel lesz balkezes a gyerekük, az összefüggés közel sem olyan erős, mint például a testmagasság esetén. Ha az anya és az apa is balkezes, a gyerekük akkor is csak körülbelül 40 százalékos eséllyel lesz balkezes. Ha egyik szülő sem balkezes, akkor ez az esély körülbelül 2 százalék.

A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a szülők, rokonok balkezessége mellett a terhesség alakulása is befolyásolja, hogy kiből lesz balkezes. Ha az újszülött valamilyen okból, például koraszülöttség miatt az átlagosnál alacsonyabb születési súllyal jön a világra, akkor nagyobb esélye lesz arra, hogy balkezes felnőtt lesz belőle. Szintén befolyásolja a balkezesség kialakulását az anya életkora. Egyelőre nem tudjuk, hogy miért, de ha az anya viszonylag idős, negyven felett jár a terhessége idején, akkor szintén nagyobb esélye van annak, hogy balkezes utódja lesz. A fiúk között szintén sokkal nagyobb számban akadnak balkezesek, mint a lányok között.

Az agyféltekék és a kezek

Az agyműködés rendkívül összetett, de ha nagyon leegyszerűsítjük a problémát, akkor kijelenthető, hogy az agyféltekék keresztben irányítanak. Ez azt jelenti, hogy a beszéd, nyelvérzék, írás, logika irányításáért felelős bal agyfélteke dominál a jobbkezes emberek esetében, míg a balkezeseknél a jobb agyfélteke az irányító, a domináns. Mivel a jobb agyféltekéhez a vizualitást, a képzelőerőt, a kreativitást szoktuk kötni, ezért terjedt el a köztudatban az a vélekedés, hogy a balkezesek művészlelkek, akik kreatívabbak, mint jobbkezes társaik. Sokan meg vannak győződve róla, hogy a balkezesek között több sikeres művész, író, zenész, színész, festő van, ez azonban nem teljesen igaz.

Egyelőre semmilyen tudományos bizonyíték nem született arra, hogy a balkezesek számottevően kreatívabbak lennének, mint jobbkezes társaik. Az sem igaz, hogy a kiemelkedően sikeres művészek között sokkal többen lennének, mint amilyen az arányuk egyébként a társadalomban. Azt viszont már bebizonyították, hogy valóban jobbak a jobbkezeseknél a problémamegoldás egyik fajtájában. A Journal of American Psychology folyóiratban megjelent egyik kutatás szerint ugyanis a balkezesek ügyesebbek abban, hogy egy adott problémára többféle megoldási lehetőséget is találjanak, ne csak egy megoldást erőltessenek.

Létezik balkezesség az állatoknál?

Bármilyen meglepő, de az állatvilágban is létezik bal- és jobbkezesség. Megfigyelték, hogy a legtöbb emlősnél, legyen szó macskákról, majmokról vagy jegesmedvékről, az egyik mellső végtagjuk dominánsabb, vagyis az egyik mancsuk ügyesebb, mint a másik. Ezt a végtagjukat szívesebben használják, ha ügyességet igénylő feladattal találják szemben magukat. Ellentétben azonban az emberekkel, az állatvilágban a balkezesség (vagy inkább balmancsosság) nem ritkább, mint a jobb mancs dominanciája. Az állatok körülbelül fele az egyik, míg másik fele a másik csoportba tartozik.

Mi történik azokkal, akiket átnevelnek jobbkezesnek?

Sajnos a korábbi évtizedekben bevett szokás volt a balkezes gyerekek átszoktatása jobbkezessé. Ez azt jelentette, hogy hiába lett volna számukra a bal kéz használata természetes, arra kényszerítették őket, hogy mégis inkább jobb kézzel írjanak, rajzoljanak, fogják a kanalat és így tovább. Csakhogy ha valami olyanra kényszerítjük a testünket, ami nem természetes, nem kényelmes számára, akkor annak hosszabb távon negatív következményei lesznek.

Ma már tudjuk, hogy az átszoktatás káros gyakorlat volt, ami súlyos problémákhoz vezethetett a későbbiekben. Az átszoktatott gyerekek között ugyanis sokkal nagyobb számban akadtak olyanok, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdöttek, mint született jobbkezes vagy át nem szoktatott balkezes társaik között. Ilyenek például az olvasási (diszlexia), írás (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézségek, de gyakrabban fordult elő körükben dadogás, magatartászavarok, egyensúlyzavar, tájékozódási képességük is csökkenhet, az átnevelés traumája pedig lelki problémák forrása. Az átszoktatás helyett inkább az ügyesebb kezük megfelelő használatára, a nekik kényelmes írási és rajzolási technikákra kell megtanítani a gyerekeket.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosainak közreműködésével készült.