Rossz és jó stressz a munkahelyen

2020. július 13. - hrdoktor

Sokat beszélünk a munkahelyi stresszről, legtöbben minden gondunk-bajunk legfőbb okának tartjuk. Szinte már furcsán nézünk azokra, akik nem panaszkodnak: mintha igazán fontos feladat vagy hatékony, felelős munkavégzés nem is lenne elképzelhető a stressz látható, érezhető jelei nélkül. Hogyan védekezhetünk a munkahelyi stressz ellen, és egyáltalán, kell-e minden esetben védekeznünk ellene?

hrdoktor-stressz-jo-rossz-01.jpg

Selye János óta tudjuk, hogy az emberi szervezet bizonyos veszélyt jelentő külső hatásokra, új helyzetekre stresszreakcióval válaszol: az ún. stresszhormonok (például az adrenalin) termelésével mintegy riadóztatja a védelmi rendszerét, emeli a vérnyomást, a pulzusszámot, fokozza a szív, a tüdő, az agy, az izmok vérellátását, hogy képes legyen felvenni a harcot a fenyegetéssel vagy elmenekülni előle. A stressz az evolúciós fejlődés során kialakult jelzőrendszer, amely valószínűleg hozzájárult az emberiség fennmaradásához, és modern körülmények között is jó szolgálatot tesz, amikor biztonságunk érdekében gyors reakcióra van szükség.

Kevésbé pozitív a stressz azonban akkor, ha a veszélyjelzés folyamatossá válik, ha ez az „ugrásra kész” állapot állandósul, így a szervezet nem képes visszatérni a normál működéshez. A tartós stressz súlyos egészségkárosító következményekkel járhat, keringési és egyéb megbetegedésekhez, fejfájáshoz, izomgörcsökhöz vezethet. A pszichés állapot is romlik: lehangoltság, ingerlékenység, szorongás, depresszió, alvászavarok, libidócsökkenés alakulhat ki. A modern ember ezt a fajta stresszt leggyakrabban a munkahelyén éli át, és felmérések szerint ez legalább minden harmadik munkavállalót érint.

A munkahelyi stressz lehetséges okai

Munkahelyen stresszt válthat ki a fizikai és mentális túlterheltség: a túl szorosra szabott határidők, a túlfeszített munkatempó, az aránytalanul sok vagy nagy felelősséggel járó feladat, a teljesíthetetlenül magasra tett követelmény. Legalább ennyire jellemző stresszforrás, ha a munkavégzés körülményei érzelmi megterhelést okoznak. A munkavállaló úgy érzi, nem tud kibontakozni, és tehetetlennek, a feladataira alkalmatlannak érzi magát, mert például nem kap meg minden szükséges információt, nincsen kellően tisztázva a feladat- és hatásköre, vagy úgy érzi, hogy a munkatársaitól és a főnökeitől nem kapja meg azt a segítséget, amelyre szüksége volna. Állandó, erős kontroll alatt van, de a pozitív megerősítés hiányzik.

A stressz pozitív hatása

A munkahelyi stressz tartósan magas szintje hosszabb távon valóban ártalmas, ugyanakkor alkalmilag, enyhébb esetekben, ha kihívásként, inspiráló körülményként fogjuk fel, kifejezetten pozitív is lehet. Ha egy új, nehéz feladatnak kell megfelelni, ez stresszt okoz, szorongást is kiválthat, kizökkent a kényelmi zónánkból, de közben erőt is adhat, ambicionálhat, mozgósíthatja a képességeinket, koncentrálhatja erőforrásainkat a megoldás érdekében.
Ha a stressz ősi funkciójára, a veszélyhelyzet felismerése utáni válaszreakcióra gondolunk, akkor javunkra is fordíthatjuk: ha egy bizonyos szituáció stresszt vált ki belőlünk, érdemes végiggondolni, hogy ösztöneink, szenzoraink vajon mire figyelmeztethetnek ezzel, mi az a körülmény, amely a bizonytalan-rossz érzést, szorongást, a fenyegetettség érzetét váltja ki belőlünk. Egy-egy munkatárs vagy főnök közelében jelentkező bizonytalan szorongás is jelezheti, hogy az illetővel jobb vigyázni, esetleg nem alaptalan a bizalmatlanságunk vele szemben.

Mit tehetünk a negatív stressz ellen?

Amennyiben a munkahelyi stressz túlmegy azon a határon, amit pozitív hatásúnak, inspirálónak lehet tekinteni, az már nem serkenti, hanem akadályozza a hatékony munkavégzést. Ezért mielőbb tenni kell ellene.

hrdoktor-stressz-jo-rossz-02.jpg

Első lépésként a saját napi rutinunkat, feladatkörünket kell végiggondolni: lehet-e ésszerűsíteni a munkafolyamatokat, nem megy-e el az időnk másodrendű, kevésbé fontos tevékenységekre. Tisztázni kell, pontosan ki vagy mi is a stresszünk forrása, milyen körülmények váltanak ki bennünk feszültséget, szorongást. Érdemes ezeket a problémákat a munkatársakkal is megbeszélni, közösen alakítani ki stratégiát ellenük.

Nem szabad hagyni, hogy a folyamatos stressz az egészségünket is megtámadja: ajánlatos személyre szabottan kiválasztani és elsajátítani egy stresszoldó technikát! Ez lehet légzéstechnika (a lassú, mély, hosszan bent tartott légzés jó feszültségoldó), vagy jóga, meditáció vagy bármely szakembernél tanulható relaxációs módszer. A mozgás, a sport, a hobbi, minden kedvvel végzett tevékenység is jó hatású, különösen, ha nem egyedül, hanem barátokkal, szeretteinkkel, és ha csak lehet, jó levegőn végezzük. Ilyen lehet például a rendszeresen végzett séta, a kertészkedés, a tánc, az úszás, mindenféle játék, a jógaelemekkel kombinált mozgásformák, a Pilátes vagy a tai chi. A legtöbb esetben az életmódon és szokásokon való változtatásokkal eredményesen tudunk fellépni a terhelések ártó hatásaival szemben. Mindazonáltal, ha a lelki terheléseket áthatónak és kezelhetetlennek érezzük, érdemes szakemberhez fordulni és feltárni annak rejtett háttértényezőit.

A stressz ellen a kiegyensúlyozott, rendszeres napi ritmus kialakítása is nagyon jó eszköz: igyekezzünk minden nap eleget pihenni, ha csak lehet, naponta ugyanabban az időben elaludni, rendszeresen, nyugodt körülmények között étkezni. Vigyázni kell, ne essünk abba a csapdába, hogy a feszültséget függőséghez vezető szokásokkal, cigarettával, nassolással, alkohollal, nyugtatókkal, esetleg szerencse- vagy videójátékkal kíséreljük megoldani, mert ezzel nemhogy enyhítenénk, hanem sokszorosára növelhetjük a bajt.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr2116001638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

232323 2020.07.13. 22:34:15

blabla.
a legtöbb stressz a b*rom főnökök meg kollégák miatt van. Akiket kvra nem te választasz meg, az első napodon ismered meg őket, stb..stb. nincs jogod megválogatni azokat a majmokat,akikkel eltöltöd a következő éveid napjainak a túlnyomó többségét.
Na ezért van stressz. *zar szék, nyomorék asztal.. amiket nem lehet lecserélni, érdektelen projekt, közönyösség a minden iránt.. töknyolc hogy húzod-e a beled vagy sem, mert úgyis mindenki ugyanazt a simogatást és fizetést kapja meg a végén. Akkor meg? :D

HaCS 2020.07.14. 10:46:18

"A munkahelyi stressz tartósan magas szintje hosszabb távon valóban ártalmas, ugyanakkor alkalmilag, enyhébb esetekben, ha kihívásként, inspiráló körülményként fogjuk fel, kifejezetten pozitív is lehet."

Alkalmi stressz? Ez valami új.

Nem vagyok orvos, úgyhogy nem veszem rossz néven, ha kijavítanak, de a stressz nem az állandósult, folyamatos, felfokozott idegi állapotot jelenti?
Úgy értem, alkalmilag vannak az embernek pszichés izgalmi állapotai, és ezek akár jó hatással is lehetnek a pillanatnyi teljesítményére, moráljára (mondjuk az egészségére nézve már több mindentől függ), de ezek akkor önmagukban nem okoznak stresszt.
Ha sok ilyen esemény van, vagy sokszor ugyanaz a helyzet megoldás nélkül, és állandósul a folyamatos idegi készenlét, akkor jön létre a stressz. (Vagy csak keverem a fogalmakat?)

Ha viszont létrejött, akkor ott már pozitívumokról nem nagyon beszélhetünk. Azt viszont látni kell, hogy bár szép dolog a mozgás, és számtalan előnye van a relaxációval és a jógával egyetemben, de ezek tüneti kezelések. A stresszes munkahelyen nagy átlag 8 órát tölt az ember. Ha az utazást is számoljuk legalább 9-et. Aztán még kb. 2 órát tölt el azzal, hogy az idegrendszerét különböző technikákkal lenyugtassa. Az ébren töltött idejének nagy részében felfokozottan használja a szervezetét. És másnap kezdődik elölről.
A megoldást kell megtalálni, a gyökéroko(ka)t felkutatni és megszüntetni! Konstruktívan kérni munkatársak, vezető segítségét, ötletekkel állni elő a problémát illetően!
Ha mindenki süket, vagy tehetetlen, akkor meg az egész problémagócot kell otthagyni, és találni egyet, ahol a dolgozó 8 óra alatt csak 8 órát öregszik!

És aztán azért menni mozogni, kikapcsolódni, hogy az ember kedélyállapota a semlegesből javuljon tovább!