HRDoktor

Túlhajszolta magát? Testi-lelki jelei lehetnek!

Nehezen ébred, kedvetlenül indul munkába, otthon is a munkahelyi problémákkal foglalkozik?

2019. július 22. - hrdoktor

A harmonikus, kiegyensúlyozott élet része az örömmel végzett munka: ha valaki „a helyén van”, az egyéniségének, érdeklődésének, fizikai és szellemi képességének, ambíciójának tökéletesen megfelelő munkát végez, és jó kapcsolatban van a munkatársaival, elismerik a teljesítményét stb., akkor könnyebb megőriznie az egészségét is. Fordítva is igaz: a kedvetlenül vagy szorongva, stressz nyomása alatt, motiválatlanul, kényszerből végzett tevékenység előbb-utóbb az egészség rovására mehet. Összegyűjtöttünk néhány olyan tünetet, amire érdemes időben felfigyelni.

tulhajszoltsag.jpg

Fotó: katemangostar / Freepik

Alvászavarok

Folyton fáradtnak érzi magát, mégis rosszul alszik? Este hamar elszunnyad, de egy-két óra múlva felébred, és ébren forgolódva rágódik a munkahelyi gondjain, feladatain, végül nem tudja kialudni magát, szinte fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt? Az egészségét is veszélyeztető alvászavarok gyakori okai a munkahelyi problémák.

Pszichés jelek

A munkahelyi gondok következménye is lehet, ha a munkavállalót negatív gondolatok foglalkoztatják, motiválatlan, ingerlékeny. Mindez többnyire együtt jár a munkahelyi teljesítmény romlásával is. Az állandósult stressz hatására eluralkodhat az érintetten a szorongás is: fél attól, hogy nem képes megfelelni a feladatának, vagy hogy elveszítheti a munkáját. Intő jel lehet az is, hogy fokozatosan függőségek jelennek meg az életében: rá- vagy visszaszokik a cigarettára, napközben édességgel, esténként rendszeresen néhány pohár itallal „nyugtatja magát”, netán gyógyszeres nyugtatóra vagy drogra szokik rá. Aggodalomra adhat okot, ha az érintett szociális kapcsolatai elszegényednek, kerüli a munkatársait.

Szabadidejében is a munkáját végzi?

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki sohasem kapcsolja ki a céges mobilját, ha otthon is elérhető a benti levelezése és gyakran bele is néz, ha állandóan a munkatársai, főnöke rendelkezésére áll. Ha egy mód van rá, szerencsésebb elválasztani a munkahelyi és a privát szférát, mert a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása előbb-utóbb károsíthatja az egészséget.  

Krónikus kimerültség: ismerje fel!

A szokványos, napi fáradtságnál nagyobb gondot is jelezhet, ha valaki gyakran érzi fáradtnak, enerváltnak magát. A krónikus kimerültség szindróma (CFS, Chronic Fatigue Syndrom) esetében a fáradtságot fejfájás, tompa izomfájdalom, fizikai gyengeség, hőemelkedés, gyakori légúti fertőzések, fényérzékenység, koordinációs zavarok, részleges, időszakos látáskiesés is kísérheti.

Kiégés fenyegeti?

A fizikai, érzelmi, mentális kimerülés a burnout (kiégési szindróma) jele is lehet. Ez a speciális munkahelyi ártalom különösen azokat fenyegeti, akik emberekkel foglalkoznak, például segítő szakmákban, illetve a maximalistákat, akik folyamatosan nehezen teljesíthető elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben, és akik tartós stressz hatása alatt vannak. Az érintett munkakedve és teljesítménye csökken, a korábban lelkesedéssel végzett munkáját monotonnak érzi.

kieges.jpg

Mit tehetünk?

Fontos az első tünetek felismerése és az okok keresése, vagyis a munkahelyhez, a munkához való viszony tudatos végiggondolása. Előfordulhat, hogy a nem megfelelő munkahelyi körülmények, a rossz légkör, túlterhelés, az anyagi megbecsülés hiánya, a pozitív visszajelzések elmaradása okozza a bajt. A körülményektől, egyéni helyzettől függően lehet ezeken változtatni, a munkatársakkal, munkaadóval, családtagokkal megbeszélve keresni a megoldást. Egyénileg a munka és a szabadidő, a magánélet elválasztása, az elegendő pihenő és az egészséges életmód legfontosabb elemeinek (egészséges táplálkozás, mozgás és alvás) biztosítása, a stressz oldása a legfontosabb. Munkahelyi tréningek szervezésével a munkáltató is segíthet munkavállalóinak, pl. kommunikációs készségek és stresszoldó technikák elsajátításában.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr7014975174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tatárfejű kutya 2019.07.23. 18:25:00

Nálam még a tarkómon enyhe nyomás érzés is jelentkezett az általad felsoroltakon kívül, de a többi stimmel. Ahogy otthagytam azt a mérgező munkát amit gyűlöltem, alig pár nap múlva már ismét jól aludtam és elmúlt a szorongás.

kvadrillio 2019.07.23. 21:19:36

A MŰTŐKBE KLÍMA KELL !!!!! STADIONÉPÍTÉS HELYETT ! A NET-NÉPE EZÉRT TÜN TESSEN !!!

2019. július. 23. 09:00 2019. július. 23. 09:21 Itthon
Gomperz: A magyar állam halott
szerző:
Gomperz Tamás
534

Persze, hogy halott, 36 fokos műtőben nehéz túlélni.

Operáció közben rosszul lett az egyik alkalmazott pár hete a Kútvölgyi úti kórházban. A műtőben a hírek szerint 35 fok volt.

Nincs szükség orvosi diplomára annak megértéséhez, hogy a felépülés szempontjából nem előnyös az a forróság, amely olyan, az emberi élettel nehezen összeegyeztethető helyszínekre jellemző, mint a Kalahári sivatag vagy a 3-as metró. Ehhez elég némi angoltudás és a Google. Ha rákeresünk arra, hogy mekkora az optimális hőmérséklet a műtőben, akkor külföldi kormányzati intézmények állásfoglalásaira és tudományos szervezetek tanulmányainak ezreire bukkanunk, amelyek kivétel nélkül azt állítják, hogy az ideális hőmérséklet 18–24 fok, az optimális relatív páratartalom pedig 50–60 százalék.

El is magyarázzák, hogy miért:

1. Az előírtnál melegebb helyiségben a levegőben lévő mikroorganizmusok gyorsabban szaporodnak, ami növeli az akár végzetes sebfertőzés kockázatát. Ezért tesszük a romlandó élelmiszert a fridzsiderbe. A 35 fokos műtő higiéniai következményeinek illusztrálásához gondoljunk a nyári konyhapulton felejtett másodlagos frissességű hal szagára.

2. Antropológiai adottság, hogy hőségben az emberek, sajnos az orvosokat is beleértve, kevésbé tudnak koncentrálni, tehát nagyobb valószínűséggel hoznak rossz döntéseket. Fáradtság, ingerültség, rossz közérzet, tompaság, Tusványos – valamennyien ismerjük a nagy meleg negatív mentális hatásának fokozatait.

Utóbbit mindenki kipróbálhatja saját magán:

Először számolja meg, hogy két óra leforgása alatt hányszor tud befűzni egy cérnát a tűbe a kora reggeli, viszonylag kellemes időben. Aztán a kísérletet ismételje meg a soron következő hőhullám tetőpontján. Ennél a második alkalomnál feltétlenül legyen tetőtől talpig beöltözve, ahogyan a sebészek, egy overall vagy egy ballonkabát is megteszi, az ablakokat tartsa bezárva; ha a szobai hőmérséklet így sem éri el a Kútvölgyi kórházban mért 35 fokot, akkor indítsa el a hősugárzót vagy álljon a bekapcsolt sütő mellé, és rajta.

A cérnadugdosás természetesen nem adja vissza a műtét komplexitását, nem kell például közben felidézni az egyetemen tanultakat, de azért arra jó, hogy kiderüljön: ha nekünk visszaesik a teljesítményünk, amikor a nedvességtől ragadós kezünkkel próbáljuk eltalálni azt a nyavalyás kis lukat a tű végén, amíg a szemhéjunkon csorog le az izzadság, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ezzel az orvosi stáb is így van, csak a nyavalyás kis luk a felnyitott hasunkon található, és a szemhéjon végigfolyó izzadság abba csöppen bele.

Az állami kórház fenntartója a szokásos módon reagált a hírre. Előbb letagadták az egészet, utána retorzióval fenyegették meg azokat, akik a nyilvánosságot figyelmeztetik a veszélyre. A szocializmus élő hagyománya ezt a protokollt írja elő, amikor baj van. Nincs gond a műtők hűtésével, nem történt robbanás Csernobilban, időnként adódhatnak kisebb üzemzavarok persze, de urai vagyunk a helyzetnek, elvtársak. A szovjet magyar egészségügy illetékese szerint annyi történt csupán, hogy a „telepített hűtőegységek” nem a Kárpát-medencében egyébként gyakori kánikulára lettek tervezve, ezért maradnak alul a kinti hőséggel vívott egyenlőtlen küzdelemben, viszont késő novemberben tökéletes hideget biztosítanak.

Akkor majd a kazán áll le. Ez őszinte meglepetést fog okozni az ágazati irányítás tagjai körében, hiszen egész nyáron nem volt semmi gond a fűtéssel. Bezzeg, amikor újra 9 fok lesz a kórtermekben, jól jönne a mostani 35 fok, ugye nertársak? Egyeseknek semmi sem elég jó.

Azóta kiderült, hogy a kórházi klímakatasztrófa a teljes fekvőbeteg-ellátást sújtja, itt érdemes külön megemlíteni a fővárosi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát, ahol állítólag 36-38 fokos műtőkben dolgoztak, ami feltehetően országos (egyben kontinentális) rekordot jelent, nyilván nem függetlenül attól, hogy a családbarát kormány számára a gyerek az első.

Ennek a szép szlogennek a jegyében a pécsi gyerekklinikán – a Magyar Hang értesülése szerint – kizárólag életmentő műtéteket hajtottak végre a kritikus időszakban, és azokat is úgy, hogy közben jeges ruhával hűtötték a gyerekeket, az orvosokról pedig törölték a verejtéket.

Igen, ide pontosan az van írva, aminek érteni tetszett: jeges ruhával kellett hűteni a gyerekek testét az életmentő beavatkozások alatt, mert olyan forróság volt a műtőben. Nem a dél-szudáni polgárháború sebesültjeit ellátó tábori szükségkórház egyik sátrában valamikor a múlt század második felében, hanem a „világszínvonalú” magyar egészségügyben, napjainkban. És az állampárt elfőtt agyvizű frakcióvezető-helyettese nem amiatt félti a gyerekeket, mert a föléjük hajoló orvos nem lát rendesen a szemébe csorgó verejtéktől, hanem azért, mert a félmeztelen felvonulók látványa esetleg megzavarja őket.............................
süti beállítások módosítása