A világ egyik legtöbb embert érintő betegsége a depresszió. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2015-ben nagyjából 320 millió ember küzdött vele. Ez közel húsz százalékos növekedést jelent egy évtized alatt. A depresszió nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is komoly gondot jelent. A betegség okozta kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent. De mit tehetünk, ha egy kollégánk depressziós tünetekkel küzd? Hogyan ismerhetjük fel a problémát és hogyan segíthetünk egy munkahelyen?

A depresszió kialakulásának okai

A depresszió általában nem vezethető vissza egyetlen okra. Sokféle tényező szerepet játszhat abban, hogy valaki ebbe az állapotba kerül. Egyfelől, mint minden betegségnél, itt is létezik genetikai hajlam. Ha valakinek a szülei, nagyszülei küzdöttek ezzel a betegséggel, maga is nagyobb eséllyel szenvedhet tőle. Fontosak a körülmények is: a depressziót kiválthatják olyan szomorú életesemények, mint egy válás, egy hozzátartozó betegsége, halála, vagy a tartós anyagi bizonytalanság.

Nem mellékesek a munkahelyi körülmények sem. A fokozott stressz, a visszajelzés tartós hiánya vagy a folytonos negatív visszajelzések, a munka és a magánélet terheinek összeegyeztethetetlensége, a rossz, rivalizáló munkahelyi légkör szintén oda vezethetnek, hogy a munkavállaló depressziós lesz. A depresszión csak ront, ha valaki alkohollal, dohányzással vagy drogokkal próbálja enyhíteni a feszültségét. 

Hogyan ismerhetjük fel a depressziót? 

A depressziót nem könnyű felismerni, hiszen nehéz meghatározni, hogy mikor csak szomorú, fáradt vagy átmenetileg stresszesebb valaki, és mikor küzd már ezzel a betegséggel. A depresszió jellemző tünetei közé tartozik a tartós rosszkedv, a sírógörcsök megjelenése. A beteg elveszíti az élet élvezetének képességét, nem tud örülni azoknak a dolgoknak, amiknek korábban tudott. Az olyan alapvető örömök, mint az evés, a szex vagy a testmozgás éppen úgy nem érdeklik, ahogy korábbi hobbijai sem. A munkában elveszti a magabiztosságát, a lelkesedését, kezdeményzőkészségét. Egyre nehezebben tudja határidőre, megfelelő színvonalon teljesíteni a feladatait.

Amikor a betegség súlyosbodik, alvászavarok lépnek fel. Jellemző, hogy a beteg nagyon nehezen alszik el, viszont hajnalban túl korán felébred, és már nem tud visszaaludni. Az is tipikus, hogy éjszaka többször megébred, de nehezen alszik el újra. Ez pedig kimerültséghez, memóriazavarokhoz, a munkahelyen dekoncentráltsághoz vezet. A beteg egyre nehezebben hoz döntéseket, döntései mellett nem tud kiállni, bizonytalanná válik.

A kollégákkal való kommunikáció is egyre nehézkesebbé válik, a depressziós beteg ingerlékeny, könnyen bosszús lesz, a munkahelyi nehézségekre rosszul reagál. De előfordulhat az is, hogy fásult lesz, nem érdekli semmi, a felmerülő problémákkal nem foglalkozik, a megkeresésekre nem reagál, meetingeken teljesen passzívvá válik.

Mit tehetünk depressziós kollégánkért a munkahelyen?

Sajnos Magyarországon különösen jellemző, hogy a lelki betegségeket még mindig nem vesszük elég komolyan. A depresszióval küzdő emberek nagy része nem fordul szakemberhez, inkább egyedül próbál megbirkózni a helyzettel. Pedig a legfontosabb az lenne, hogy az érintettek minél előbb megfelelő szakemberhez kerüljenek, mielőtt az állapotuk súlyosabbra fordul. Éppen ezért azzal tesszük a legjobbat, ha tapintatosan, de megpróbáljuk a professzionális segítő felé terelni a beteget.

Sokat jelenthet az is, ha nem bélyegezzük meg az illetőt, nem kezeljük úgy, mintha nem lenne olyan értékes, mint korábban. Természetesen a szakmai hibákat jelezni kell felé ezután is, de felesleges nyomást ne helyezzünk rá. Vezetőként egyébként is hasznos lehet, ha arra törekszünk, hogy a cégnél stresszmentesebb, igazságosabb légkört teremtsünk, mindenki számára világos, átlátható, korrekt elvárásokkal. Így kisebb lesz az esélye annak, hogy valamelyik munkatársunk depressziós lesz.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.