Sokan a munka közben jelentkező számtalan stresszforrás mellett attól is szenvednek, hogy képtelenek a munkahelyi vécét használni, inkább kockáztatják egy idült székrekedés kialakulását. Milyen okok állhatnak ennek hátterében, és milyen következményei lehetnek?

Naponta kilenc órát vagy még annál is többet töltünk a munkahelyen, így nagyon fontos, hogy milyen körülmények között telik ez az idő. Nemcsak a munkaállomásnak kell ergonómiailag megfelelőnek lennie, hanem a kiszolgáló helyiségeknek, így a mosdóknak, vécéknek is, mert ezek is hozzájárulnak a munkavállalók testi-lelki jólétéhez. Ha nincs biztosítva a szükséges higiénia és intimitás, ha nem intézhetik a dolgozók a testi szükségleteiket kellően diszkrét körülmények között, az olyan stressz forrása lehet, aminek a következményei hosszabb távon az egészséget is károsítják. A székrekedés egyik oka ugyanis a pszichés okok, frusztráció miatti akaratlan székletvisszatartás. Ez nemcsak gyermekeknél közismert jelenség, hanem felnőtteknél is előfordulhat.

Székrekedés vagy székletvisszatartás?

Ha két székletürítés között rendszeresen 48 óránál több idő telik el, vagy csak fájdalmasan, nehezen üríthető, kis mennyiségű, bogyós, száraz, kemény székletet tud produkálni, székrekedésről beszélünk. Létezik ugyanakkor a széklet-visszatartás jelensége is: ilyenkor az érintett a székelést kísérő kellemetlenségtől, esetleg a székrekedés miatti fájdalomtól tartva, pszichés okok vagy frusztráció miatt akaratlagosan tartja vissza a székletét.

Testi, életmódi és pszichés okok egyaránt lehetnek a székelési nehézségek hátterében.

Leggyakrabban az egészségtelen, rendszertelen, rosthiányos táplálkozás, az elégtelen folyadékbevitel, a mozgáshiány, illetve antidepresszánsok, vízhajtó gyógyszerek alkalmazása miatt alakul ki. A tartós, kezeletlen stressz, pszichés okok is előidézhetik. Gyermekeknél viszonylag gyakori, hogy csak otthonukban tudnak nyugodtan vécézni, mert taszítja, szorongással tölti el őket az iskolai közös vécé használatának gondolata is, de felnőtteknél sem ritka jelenség, hogy a székletürítés helyhez, időponthoz, körülményekhez kötődik. Így az érintett idegen helyen, óvodában, iskolában, a munkahelyen, vagy utazás során képtelen vécézni. Ezt a gátlást súlyosbítja, ha nem megfelelőek a körülmények, ha a tisztaság vagy az intimitás hiánya miatt nem érzi magát biztonságban, például tart az esetleges fertőzéstől, vagy fél, hogy esetleg árulkodó hangadással, szaggal jár a vécézés.

Tartóssá válva a székrekedés kellemetlenségnél súlyosabb szövődményeket is kiválthat: teltségérzet, puffadás, hasi görcsök, a lehelet rossz szagúvá válása, a nyelv lepedékessége, fejfájás, bélhangok, rossz közérzet, sápadtság, étvágytalanság, hányinger, ingerlékenység, álmosság, émelygés, rossz hangulat alakulhat ki, és nő az aranyér esélye is.

Mit tehet az érintett?

Az étrendi okokból kialakuló székrekedés igen gyakori, de általában könnyen kezelhető, átmeneti kellemetlenség: a tünetek enyhíthetők a székletet lazító, rostgazdag ételek és megfelelő, bőséges folyadék fogyasztásával, rendszeres mozgással, ezenkívül gyógynövények és vény nélkül kapható készítmények is segíthetnek.

A pszichés görcsök miatti székletvisszatartás nehezebben rendezhető, hiszen amire szükség volna, a nyugalom, az oldott légkör, a teljes diszkréció biztosítása nem egyszerű, munkahelyen pedig még nehezebb. Az érintettek az életmódjuk újragondolásával, rendszeresebbé, egészségesebbé alakításával, a stressz lehetőség szerinti kerülésével, oldásával tehetnek a legtöbbet.

Mit tehet a munkaadó?

A munkaadó kötelessége megfelelő számú és minőségű, komfortú illemhelyet biztosítani a munkavállalóknak. Természetesen nemcsak a vécék számáról, hanem annak megfelelő higiéniájáról és intimitásáról is gondoskodni kell.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.