Az aranyér civilizációs gondnak számít: manapság annyira gyakori kellemetlenség, hogy háromból egy felnőttet biztosan érint. Vannak olyan munkakörök, ahol szinte foglalkozási ártalomnak számít, különösen sok ülő munkát végző embert érint. Vajon feltétlenül így kell ennek lennie? Mit tehet a munkavállaló illetve a munkaadó az életminőséget jelentősen rontó,  fájdalmas elváltozás megelőzéséért és enyhítéséért?

Aranyérnek a végbélnyílás körüli visszerek, vénák kitágulását nevezzük. A jellegzetes tünetei (a viszketés, a duzzanat, a vérzés és a fájdalom) akkor jelentkeznek, ha az aranyeres csomó  (legtöbbször egy-egy nehezen üríthető, székrekedéses, száraz széklettől) begyullad, bereped vagy vérezni kezd. Már a húszas évek végén kialakulhat, 40 éves kor felett pedig mindkét nemben egyre gyakoribbá válik.

A modern, ülő életmód egyik átkának tekintik, mivel az öröklött hajlam mellett a sok ülő munka, illetve szabadidős tevékenység a leggyakoribb oka, és a szintén sokakra jellemző helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly és a mozgásszegény életmód is hozzájárul a kialakulásához.

Mely munkakörökben gyakoribb az aranyér?

Legjellemzőbb a folyamatos ülőmunkát végzők: adminisztrátorok, recepciósok, gépkocsivezetők, adatbevitellel foglalkozók, monitor előtt dolgozók körében. Az aranyér kockázatát növeli a terhek mozgatásával, megemelésével járó, kemény fizikai munka is, így például az építőiparban dolgozó munkások is fokozottan érintettek. Még a sportágak körében is akad, ami egyértelműen emeli a kockázatot, így például a súlyemelők gyakran szenvednek aranyeres panaszoktól. Az érintettek néhány praktikus tanács betartásával azonban minimalizálhatják az aranyér kialakulásának esélyét.

Mit tehetünk a megelőzéséért, ha egész nap ülünk a munkahelyen?

A szakemberek az ülő munkát végzőknek azt ajánlják, hogy tartsanak óránként pár perces szünetet. (Ez más betegségek, például keringési gondok és mozgásszervi bajok prevenciójához is hasznos.) A szünetek alatt álljanak fel, nyújtózzanak, sétálgassanak legalább a szobában, hogy újra helyreálljon a véráramlás testük minden porcikájában is, így a végbél körüli vénák keringése is fokozódik, kevésbé pang a vér, csökken a kiöblösödések, tágulatok kialakulásának esélye.

Az sem mindegy, hogy az ülő munkát milyen ülőalkalmatosságon végzi! Az ún. ergonomikus székeken ülve kisebb súly terhelődik a végbéltájékra. Jó hatású a gumikarika, párna vagy az ülőlabda használata, ezek ugyanis a hát és a medence izmait folyamatos mikromozgásban tartva serkentik a keringést, akadályozzák a vénák pangását, az aranyeres csomók kialakulását. Az álló – vagy beállítható magasságú munkalappal ellátott - munkaasztal is megoldást jelenthet, ha a munka jellege nem teszi szükségessé feltétlenül az ülő munkavégzést.

Az aranyér megelőzéséhez néhány életmódi tanácsot is érdemes megfogadni. A gyakran aranyérhez vezető székrekedés elkerüléséhez törekedni kell a megfelelő hidratáltság fenntartására, elegendő folyadék bevitelére, a rostban gazdag, cukorban, fehér lisztben és zsírokban visszafogott étrendre és a rendszeres mozgásra.

Mit tehetünk, ha már kialakult az aranyér?

Ne hanyagolja el, mielőbb forduljon orvoshoz! Egyrészt felesleges szenvedni, amikor lehetőség van a hatékony kezelésre, másrészt, mert a kezeletlenül hagyott aranyér súlyos szövődményeket okozhat, ráadásul hasonló tünetei például  béldaganatoknak is lehetnek. Aranyér esetén első lépés a székletrendezés megfelelő étrenddel és székletlágyítókkal, illetve a gyulladásellenes, érfalak rugalmasságát helyreállító helyi gyógyszerek, kúpok, kenőcsök alkalmazása. Az aranyér kezelése történhet injekciós szkleroterápiás kezeléssel, illetve a belső aranyeres csomóknál a gumigyűrűvel (ligatúrával) való elszorítással, ezenkívül lézeres és hagyományos műtéti eljárással. Az aranyeres panaszokat hatékonyan enyhítheti a gyógynövények főzeteivel végzett ülőfürdő, a keringést serkentheti a hideg-meleg víz váltogatása zuhanyozáskor. A megfelelő higiénia alapvetően fontos, és tanácsos arra is ügyelni, hogy jól szellőző, nedvszívó pamut alsóneműt hordjunk.

Mit tehet a munkaadó?

Legtöbbet azzal segíthet, ha lehetővé teszi, szorgalmazza, hogy a munkavállalók igénybe vehessék az óránkénti pár perces pihenőidőt, átmozgatva tagjaikat. Dolgozói egészséges életmódjához hozzájárulhat a munkahelyi védőital, ásványvíz, esetleg gyümölcsnapok biztosításával, az ergonomikusan kialakított munkaállomásokkal, az egyénre szabottan választható ülőbútorokkal, a cafetériába beépíthető sportolási, wellness lehetőségekkel. Jó tudni azt is, hogy az aranyeret elősegítő tartós székrekedésnek nemcsak életmódi, szervi, hanem pszichés okai is lehetnek, például sokkal többen vannak, mint akik bevallják, akik a munkahelyi vécék állapota miatt inkább visszatartják a székelési ingert hazáig. A munkáltató kötelessége gondoskodni a megfelelően higiénikus, diszkrét mellékhelyiségekről is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.