Szinte minden internetes bejelentkezésünkhöz szükség van egy erős jelszóra. Adataink védelmében a valóban biztonságos, mások által feltörhetetlen jelszó tartalmaz számokat, speciális karaktereket, valamint kis és nagybetűket, tudjuk jól. A jó kód azonban nemcsak bonyolult, hanem könnyen meg is jegyezhető. Lássuk, milyen módszerek segíthetnek nekünk mindezekben!
1. Ne az legyen a jelszavunk, ami elsőként eszünkbe jut!
Felejtsük el családtagunk, kisállatunk nevét. Sőt, az 12345 megoldás, vagy épp a születési dátumunk is nagyon rossz választás. Az ilyen egyszerű jelszavak, bár könnyen megjegyezhetők, nagyon egyszerűen feltörhetők, akár egy ingyenes szoftver is képes rá.
2. Ne osszuk meg senkivel a jelszavunkat!
Talán evidensnek tűnik, mégis sokan hajlamosak rá. Ráadásul az emberek többsége hasonló jelszavakat használ minden fiókjához. Ha egyet elárulunk, abból a többire is könnyen következtethetnek a hackerek. Ennek elkerülése végett, soha ne írjuk le könnyen meglátható helyre a kódunkat, de még csak szóban se osszuk meg másokkal. Azok, akik feledékenyek, olyan helyre írják fel a jelszavukat, ahol egyáltalán nincs szem előtt.
3. Ügyeljünk arra, hogy elég hosszú legyen a jelszavunk!
Minél hosszabb a jelszó, annál nehezebb feltörni azt. Sok oldalon épp ezért előre meg is határozzák a minimális karakterszámot. Nyolc-tíz karaktertől már biztonságosnak mondható egy jelszó.
4. Nem mindegy, hogy milyen sorrendben használjuk a kis- és nagybetűket!
Mindenképp tanácsos, hogy legyenek kis- és nagybetűk is a jelszavunkban. Azonban ügyeljünk arra, hogy a nagybetű után mindig kisbetű következzen, mivel a kevert mód miatt nehezebb lehet feltörni a kódunkat. Például így: AjóJelszóIlyen.
5. Használjunk szóközöket!
Előfordulhat, hogy valamelyik jelszógenerátor nem engedi meg a szóközt a kódunkban. Ez esetben egy alsóvonással (_) „játszhatjuk ki” ezt a biztonsági trükköt.
6. Kreáljunk magunknak mondatjelszót!
Ez a módszer hasznos kiindulópontja lehet egy olyan kódnak, amelyet nehéz kitalálni, viszont könnyű rá emlékezni. A Carnegie Mellon számítógépes tudósok által kifejlesztett Személy-Cselekvés-Tárgy (angolul: Person-Action-Object PAO) módszer azt javasolja, hogy válasszunk ki egy fotót akár magunkról, akár egy számunkra fontos személyről, a lényeg, hogy a képen lévő személy valamit csináljon egy tárggyal. Például: Santana játszik a gitáron. Anya öntözi a virágot. Válasszuk ki a mondat szavainak például első három betűjét, és állítsunk össze belőlük egy kódot, amelyhez számot és valamilyen egyéb írásjelet is illeszthetünk: SanJatGit_39, AnyOntVir#93. Kép helyett kiváló választás lehet egy verssor, filmcím vagy épp kedvenc dalunk refrénje is. A lényeg, hogy könnyen fel tudjuk idézni azt, valamint a hozzá társított kódunkat is. Azért érdemes ilyen összetettebb jelszavakat választani, mert az utóbbi időben a jelszótörő gépek sokkal hatékonyabbá váltak, másrészt a bonyolult jelszavakat megjegyezni nem könnyű, leírni pedig egyáltalán nem biztonságos.
7. Frissítsük rendszeresen jelszavunkat!
Ne feledkezzünk meg arról, hogy rendszeres időközönként, legkésőbb háromhavonként, frissítsük a jelszavunkat. Emellett ügyeljünk arra, hogy ne egy jelszavunk legyen, hanem lehetőleg minden egyes bejelentkezési felületen új jelszót használjunk. Így megvédhetjük magunkat attól a veszélytől, hogy egy oldal feltörése után, az összes egyéb fiókunkhoz is hozzáférhessenek.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
