Míg sokak a saját bőrükön tapasztalják, addig mások számára talán újdonságnak számít, hogy a munkahelyi stressz közvetlenül befolyásolja a munkavállaló egészségét. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az egészségi állapotunkra nézve óriási hatása van annak, hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön.
Egészségpszichológiai vizsgálatok alapján evidenciának tekinthető, hogy a munkahelyi elégedettség, a munka monotonitása, a munkahelyi kapcsolatok és a munkahelyi stressz szoros kapcsolatban állnak különböző egészségügyi problémák kialakulásával. Vajon hogyan lehetséges ez? Hogyan hathat a munkánk közvetlenül a szervezetünkre?
Az állandósuló feszültség valamennyi szervrendszer működését érinti: csökkenti az immunrendszer optimális funkcionalitását (túlműködéshez, vagy alul működéshez vezethet), fokozza a vázizom-rendszer aktivitását (állandó izomfeszüléshez, derékfájdalmakhoz vezethet), növeli a vérnyomást (magas vérnyomáshoz vezethet).
Míg a stressz által okozott szervi változás rövidtávon hasznunkra válik (pl. a határidő közeledtével jobban fog az agyunk, nagyobb teljesítményre vagyunk képesek), addig a hosszútávon fennmaradó feszültség csökkenti a teljesítőképességet, koncentrációs zavarokhoz, kimerültséghez vezethet és fokozza a testi panaszok, tünetek kialakulásának a kockázatát.
Munkahelyi stressznek nevezzük a munka során tapasztalt és a munkából fakadó feszültségeket. Mivel napjaink legalább harmadát a munkahelyünkön töltjük, a lelki megterheltségből eredő testi tünetek, betegségek kialakulásában a mindennapi munkahelyi feszültségek nagy szerepet játszanak.
A munkahelyi stressz eredője egyrészt a cég, a szervezet működésében keresendő. Szervezeti problémának minősülhet az állandósult túlterheltség, az elvárások és jogkörök tisztázatlansága, az eszköz és erőforráshiány, a rossz munkahelyi légkör, vagy például az erőfeszítés és elismerés egyensúlytalansága.
Munkahelyi feszültség azonban nem csak a munkavállalón kívül eső okokból adódhat. Azt, hogy mennyire vagyunk elégedettek a munkánkkal, hogy mit élünk meg stressznek, mit pedig kihívásnak, függ személyes és szubjektív tényezőkből.
Míg a szervezeti problémák megoldása a szervezet feladata, - a munkavállaló csupán jelezni hivatott a zavart -, addig a stressz személyes aspektusaiért az egyén kell, hogy vállalja a felelősséget.
Összegyűjtöttük Önnek néhány pontban, hogy mit tud tenni saját maga a munkahelyi feszültség csökkentésérért, testi-lelki egészségének védelméért.
10 tipp a munkahelyi stressz leküzdésére
- Kezdje a diagnosztikával! Gondolja át, hogy mi okoz Önnek munkahelyi feszültséget! Fogjon két papírt, és az összegyűjtött problémákat csoportosítva írja össze! Az egyik papíron legyenek a szervezeti nehézségek (pl. nagy elvárások, nem megfelelő eszközök stb.), a másikon pedig a saját személyiségéből adódók (pl. nem csak a munkában, de az élet más területein is pesszimista vagyok).
- A szervezeti problémákat tartalmazó papírt vigye be a munkahelyére és kezdeményezzen konstruktív beszélgetést munkatársaival, feletteseivel! Koncentráljon a problémák megoldására! Minden pontban tegyék fel közösen a kérdést, hogy minek kellene változnia ahhoz, hogy a probléma megoldódjon!
- Vállaljon felelősséget a munkahelyi feszültségének csökkentéséért! Vegye kézbe a másik papírt, amire azokat tényezőket sorolta fel, amik Önön múlnak! Köteleződjön el a változtatás mellett! Az alábbi szempontok segítségére lehetnek.
- Tegye élhetővé munkakörnyezetét! A munkahelyünkön tapasztalt ingerek észrevétlenül befolyásolják hangulatunkat, munkakedvünket. Vigyen be személyes tárgyakat, rendezze be a kényelmének megfelelően a környezetét, amennyire csak a lehetőségek engedik.
- Gazdálkodjon jól az idejével! Menjen be időben dolgozni, hogy fel tudjon készülni a munkanapra! Szánjon időt a napja megtervezésére, a nap végén pedig az elvégzett feladatok átgondolására, napjának értékelésére! A hasznos tapasztalatokat be tudja építeni a következő munkanapjába.
- Munkanapja során tartson rendszeresen néhány perces szünetet! Ekkor kapcsoljon ki teljesen, és foglalkozzon valami olyannal, ami feltölti Önt! Kerülje a közösségi oldalakon való böngészést, az e-mailjeinek olvasását! Az új ingerek csak tovább terhelik idegrendszerét. Lehetséges, hogy Önt egy zene meghallgatása kapcsolja ki, de az is lehet, hogy egy kis torna, váll-fejkörzés, vagy egy párperces séta.
- Figyeljen a munka-magánélet egyensúlyára! Ha magánéleti problémák akadályozzák a munkavégzésben, keresse barátai, családtagjai támogatását. Ha ez nem bizonyul elégségesnek forduljon időben szakemberhez! A korai megelőzés mindig kifizetődőbb, mint a késői tűzoltás. Ha a magánélet rovására tolódott el a mérleg, az fokozott munkahelyi terheltséget jelez, ami egy szervezeti probléma. Keresse főnöke segítségét munkaköri feladatainak, felelősségköreinek újragondolásához!
- Ne vegye magára, ami nem Önnek szól! A munkahelyi konfliktusok okai leggyakrabban a munkahelyi helyzetben, a szervezeti rendszerben keresendők, nem személye ellen szól. A munkahelyi kommunikációban, a nézeteltérések megbeszélésekben szorítkozzanak az objektív tényekre! A saját személyes aspektusok gyakran nehezítik a tisztánlátást.
- Tanuljon relaxációs technikákat! A munkahelyi és otthoni relaxáció segíti a feszült izomzat elengedését, ezzel is hozzájárulva immunrendszere megerősítéséhez! A relaxáció elsajátításához rendszeres gyakorlás szükséges, amit akár a munkanapjának szüneteibe is bevezethet. Néhány perc elegendő is tud lenni egy kis feltöltődéshez!
- Foglalkozzon önmaga megismerésével! A leghatásosabb és hosszútávon működő stressz-kezelő módszer a személyiség fejlesztése, vagyis az önismeret. Önmagunk megismeréséért tett erőfeszítésekkel nem a stressz tüneteit orvosoljuk, hanem abban érünk el változást, ahogyan a dolgokat szemléljük. A személyiségünk fejlesztése segítséget adhat a munkahelyi és magánéleti konfliktusok kezelésében, a munkahelyi terheltséggel való hatékony megküzdésben és a stresszből eredő testi tünetek csökkentésében.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
